A Domesday Book a Anglia nagy részének és Wales egyes részeinek 1086-ban befejezett, nagyszabású felmérése, amelyet I. Vilmos, azaz Hódító Vilmos számára készítettek. Más néven gyakran egyszerűen Domesday-nek vagy Book of Winchester-nek is nevezik.

Mi volt a Domesday Book célja?

A Domesday Book elsősorban az Anglia összes adóköteles földjének nyilvántartása volt, kiegészítve olyan adatokkal, amelyek segítettek a földek értékének és a várható bérleti bevételek megállapításában. Hódító Vilmos az általa meghódított ország részletes felmérését akarta: lovagjainak és báróinak nagy földterületeket adott, és pontosítania kellett, hogy milyen bérleti díjakat követelhet. A könyv ezért minden tanyáról, faluról és házról készített feljegyzést, hogy a király tudja, mennyi jövedelemre számíthat.

Hogyan készült a felmérés?

Az adatok gyűjtését 1086 elején kezdték, és még ugyanabban az évben megkezdték a teljes kötet szerkesztését. Ahogy az írástudók bejárták Angliát, őket Vilmos fegyveresei kísérték: minden csoportot egy királyi biztos vezetett, aki a szokásos kérdéssorra alapozva gyűjtötte az információkat. A helyi nemesekből és polgárokból álló "esküdtszék" válaszolt ezekre a kérdésekre, és minden választ latinul írták le. Vilmos azonban 1087-ben meghalt, mielőtt a munkálatok minden részlete véglegesen elkészülhetett volna.

Mit tartalmaztak az egyes bejegyzések?

A bejegyzések rendszerint megadták a földtulajdonosok nevét, a birtok méretét, a rajta lévő művelhető földek és szántópatkók (plough teams) számát, a mezőgazdasági munkaerőt (pl. jobbágyok, jobbágytelkek), továbbá az olyan jövedelemforrásokat, mint a malmok, halastavak, legelők és erdők. A Domesday könyv gyakran megadta egy hely értékét 1066-ban és 1086-ban is, illetve számszerűsítette például a disznók vagy más állatok számát egy-egy földdarabon.

A Domesday és ami kimaradt

A Domesday nem volt modern értelemben vett népszámlálás. Nem sorolta fel minden ember nevét, általában csak az egyes háztartások vezetőit rögzítették. Számos csoport kimaradt a felmérésből: a londoni polgárok, a szerzetesek és apácák, valamint azok, akik a kastélyokban laktak, általában nem szerepelnek benne — részben azért, mert nem mindegyikük volt adóköteles. Az olyan nagy városok, mint London és Winchester sem teljesen szerepelnek a könyvben: egyik oka lehet a méretük, másrészt az, hogy ha valakinek nem volt jelentős földtulajdona, akkor nehezebb volt őt megadóztatni (megadóztatni).

Részletek és jogi jelentőség

A Domesday különlegessége, hogy nemcsak gazdasági adatokat, hanem a hűbéri viszonyokról és a földbirtoklás jogi helyzetéről is képet ad. A könyv bejegyzései gyakran szolgáltak bizonyítékként birtokvitákban; a feljegyzések tekintélyét és véglegességét olyan erősnek tartották, hogy a név is a "Doomsday" (így: ítélet napja) képzetére utal — mintha egyszeri, végleges számvetés lett volna.

Ki használja ma és hol található?

A Domesday Book a középkori angol társadalom, földhasználat és gazdaság egyik legfontosabb forrása. Történészek, jogtörténészek, helytörténészek és genealógusok ma is rendszeresen használják. A kéziratok a brit központi levéltárakban maradtak fenn, és az utóbbi évtizedekben digitalizált változatok is elérhetők a kutatás számára.

Felépítés: Great Domesday és Little Domesday

A fennmaradt anyagok két fő részre oszthatók: a nagyobb, átfogóbb köteteket gyakran Great Domesday-nek nevezik, amelyek a legtöbb megyét lefedik, míg a Little Domesday három keleti megyére — Norfolkra, Suffolkra és Essexre — vonatkozik, és ezekben részletesebb adatok találhatók. Ezenfelül léteznek a helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvei (inquests), amelyek részletesebb, de fragmentáltabb információkat tartalmaznak.

Összegzés

A Domesday Book tehát nem csupán adóösszeírás volt: a normann hódítás utáni Anglia egyik legátfogóbb adminisztratív felmérése, amely létrehozta a királyi hatalom pénzügyi és jogi alapjait, és máig értékes forrást szolgáltat a középkori társadalom és gazdaság tanulmányozásához. Bár nem teljes — sok város, egyházi intézmény és egyes társadalmi csoportok kimaradtak —, részletessége és korabeli pontossága miatt páratlan értékű történeti dokumentum.