Diszkó
A diszkó egy olyan zenei stílus, amely az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek elejéig volt a legnépszerűbb. Az emberek általában diszkózenére táncoltak a diszkókluboknak nevezett bárokban. A "disco" szót használják arra a táncstílusra is, amelyet az emberek a diszkózenére táncolnak, vagy arra a ruházati stílusra, amelyet az emberek viselnek, ha diszkóba mennek táncolni. A diszkózene a soul, a funk és a latin zene elemeit is tartalmazó, pörgős zenei forma volt. Erős, táncra szánt ritmusa volt, egyenletes négyes ritmus, nagy basszus, a zenekari hangszerelés pedig gyakran vonós szekciókat tartalmazott. A diszkó is tánczene.
A diszkó az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején volt a legnépszerűbb az Egyesült Államokban és Európában. A diszkót az 1977-ben bemutatott Saturday Night Fever című film hozta be a köztudatba. Ez a film, amelynek főszereplője John Travolta volt, bemutatta az embereket, amint diszkótáncot járnak. Az 1970-es évek végén sok rádióállomás játszott diszkót. Az 1980-as évek elejére a diszkó kezdett kiesni a népszerűségből, és más műfajok, például a dance, a Hi-NRG és a post-disco egyre népszerűbbé váltak. Ennek ellenére a diszkó még mindig hatással van a mai tánczenére, és még mindig vannak időnként népszerű pillanatok. Emellett Európában a diszkónak egy másik formája is kialakult, az úgynevezett euro-diszkó, amely némi népszerűségre tett szert.
Disco zene
A diszkózene az R&B-t keveri a funkkal, a soullal és a tánczenével. A diszkózene általában énekesből, elektromos gitárból, szintetizátoros billentyűs hangszerekből, elektromos basszusgitárból és dobosból vagy elektronikus dobgépből áll. A diszkózene gyakran nagyon egyszerű zene, erős ütemmel és erős "basszusvonallal". A diszkózenében gyakran sok elektronikus effekt van.
Disco tánc
A diszkó tánc gyakran szexuálisan szuggesztív. Amikor az emberek diszkóba járnak táncolni, általában szűk nadrágot, bőrcipőt vagy csizmát és csillogó ruhákat viselnek. A diszkótáncra járó nők gyakran viseltek szűk ruhákat, amelyek felfedték testrészeiket, például a combjukat vagy a mellkasuk felső részét. A diszkóba járó férfiak gyakran kinyitották az ingük gombjait, hogy megmutassák a mellkasuk felső részét.
Diszkóklubok
A diszkózenét a diszkóklubokban játsszák. Az 1970-es évek végén híres diszkóklubok voltak, mint például a Studio 54 New Yorkban. A diszkóklubokban nagy tánctér és nagy pa-rendszer van. A lemezlovas (vagy "DJ") nagy teljesítményű erősítőkön keresztül, nagy teljesítményű hangszórókkal játszatja le a diszkózenét. A diszkózenét általában nagyon hangosan játszották, sok mély basszusfrekvenciával. A diszkóklubokban általában színes fények villogtak a zenével együtt, amelyeket szkennereknek neveztek, és tükörgömbök voltak több száz apró tükörrel, amelyek a táncosokra és a terem minden sarkára visszaverték a fényt.
Diszkó kultúra
A legtöbb ember, aki diszkóba járt táncolni a diszkóklubokban, alkoholt, például pezsgőt és rumot ivott. Sokan fogyasztottak illegális kábítószereket, például kokaint vagy marihuánát, hogy megrészegüljenek. A diszkótáncosok gyakran szexeltek olyan emberekkel, akikkel a diszkóklubban találkoztak.
Neves zenészek
(Forrás: All Music)
- Bee Gees
- Donna Summer
- Falusi emberek
- Sylvester
- Amanda Lear
- Amii Stewart
- Andrea Igazi kapcsolat
- Anita Ward
Kapcsolódó oldalak
- Funk
- R&B
- Soul zene
| · v · t · e | |
| |
| Részvétel |
|
| Szociális |
|
| Főbb mai műfajok | |
| Technika |
|
| Regionális |
|
| Kapcsolódó |
|
|
| |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a diszkó?
V: A diszkó egy olyan zenei stílus, amely leginkább az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek elejéig volt népszerű, afroamerikai és latin-amerikai zenészekkel és közönséggel, valamint a New York-i underground meleg közösségben tartott privát táncos partikon. Ez egy olyan tempós zenei forma volt, amely a soul, a funk és a latin zene elemeit tartalmazta, erős, táncra szánt ütemmel, állandó négyes ritmussal a padlón és nagy basszusvonallal. Ezenkívül arra a táncstílusra is használják, amelyet az emberek erre a fajta zenére táncolnak, vagy a ruházatra, amelyet viselnek, amikor diszkóba járnak táncolni.
K: Honnan származik a diszkó?
V: A diszkó az Egyesült Államokban és Európában alakult ki az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején. A mainstream kultúrába az 1977-ben John Travolta főszereplésével bemutatott Saturday Night Fever című film hozta be, amelyben az emberek diszkótáncot jártak.
K: Milyen más műfajokra volt hatással a diszkó?
V: Más műfajok, mint a dance, a hi-nrg és a post-disco a diszkó hatására váltak egyre népszerűbbé. Emellett Európában kialakult az euro-disco, amely szintén népszerűségre tett szert.
K: Van még ma is hatása a diszkónak?
V: Igen, a mai tánczene még mindig népszerű időnként a diszkó hatására.
K: Milyen szerepet játszottak a rádióállomások a diszkó népszerűsítésében?
V: Az 1970-es évek végén sok rádióállomás játszotta a diszkót, ami hozzájárult ahhoz, hogy a diszkó bekerüljön a mainstream kultúrába.
K: Milyen hangszereket használnak jellemzően a diszkózene lejátszásakor?
V: A zenekari hangszerelés gyakran tartalmazott vonós szekciókat, amikor a diszkózenét játszották, más hangszerekkel, például dobokkal vagy billentyűsökkel együtt, amelyek erős ütemet tudtak létrehozni, amely táncra való, egyenletes négyes ritmusra, valamint nagy basszusvonallal.
