Precocial
A prekocialitás a biológiában egy fejlődési stratégia. Azokra a fajokra vonatkozik, amelyekben a fiatalok a születés vagy a kikelés pillanatától kezdve viszonylag érettek és mozgékonyak. Főként az emlősökre és a madarakra vonatkozik.
Az ezzel ellentétes fejlődési stratégiát nevezzük altricialnak, amikor a kicsinyek tehetetlenül születnek vagy kelnek ki. Ez a két kategória egy kontinuum végpontja. A madaraknál és az emlősöknél minden fokozat létezik. A gerinctelenek apró tojásaival különböző stratégiák alakultak ki. Sokan valamilyen metamorfózist alkalmaznak, amelyben a különböző növekedési szakaszok különböző környezeti fülkéket foglalnak el.
Checklist
Egy ellenőrző listát használnak egy faj pontozására a prekocális és az altricialis fajok között. Minden esetben az "igen" azt jelenti, hogy prekoszociális:
- Pehely vagy szőrme ajándék?
- Nyitott szemmel?
- Mobil?
- Etetik magukat?
- A szülők jelen vannak?
Madarak
A két szélsőség közötti ellentét a madaraknál mutatkozik meg a legvilágosabban. A prekoszociális fajok röviddel a születés vagy a kikelés után elhagyják a fészket. A megapodák az Ausztrálázsiában élő madárcsalád. Tojásaikat nem a szülők keltik ki. Komposztba temetik őket, homokkal lefedik és otthagyják, bár a hímek tesztelik a halom hőmérsékletét, és apró módosításokat végeznek. A tojások, amelyeknek nagy sárgája van, teljes szárnytollakkal kelnek ki. A kikelt fiókák már futni és zsákmányt erszényelni is tudnak, és sok faj már az első napon repülni is tud. Ezek a madarak szuperprekotikusak.
A másik végletet a legintelligensebb madarak alkotják: az ölyvmadarak (a madarak uralkodó csoportja, beleértve a varjakat is), valamint a sólymok, baglyok és papagájok.
Emlősök
Az emlősök eleinte sosem táplálkoznak. Az anyatej az emlősök által örökölt "szerződés" része. De nagy különbség van egyes újszülött szarvasok és antilopok között, amelyek a születésük után egy órán belül el tudnak futni, és egy erszényes bébi között, amely napokig vagy hetekig az erszényben van.
A fejlett emlősök közül az embernek hosszú idő telik el, mire önállóvá válik. Ez részben azért van így, mert az agyuknak a születés után növekednie és érnie kell, részben pedig azért, mert az ember a többi emlőshöz képest jobban függ a tanulástól és kevésbé az öröklött viselkedéstől. Az emlős ragadozóknak hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy tökéletesítsék zsákmányszerző képességeiket, és egyes csordafajoknak, például az elefántoknak is sokat kell tanulniuk.
Kompromisszumok
A legtöbb beszámoló az altrieriális/precocionális különbségekről rámutat arra, hogy ez egy kompromisszum. Az ivadékok nagy szülői időt és gondoskodást igényelnek, és állandó ragadozási veszélynek vannak kitéve. Ez a rendszer azonban hosszú ideig lehetővé teszi a felügyelt tanulást. Emellett az agyuk a születés után jobban fejlődik, amit a szülők által biztosított gazdag táplálék táplál.
A prekoszociális fiatalok a nagyobb tojások miatt több születés előtti előkészületet igényelnek, de kevésbé vannak kitéve a ragadozóknak, és születésük után kevesebb szülői gondoskodást igényelnek. Agyuk készen áll, de a testmérethez képest kisebb lesz.
"Miért alakultak ki ezek a különböző fejlődési módok? Nyilvánvalóan a madarak környezetének két fontos aspektusához kötődnek: a táplálék elérhetőségéhez és a ragadozói nyomáshoz...
"egy összetett evolúciós problémát, amely a kicsinyek táplálásának és a ragadozóktól való védelmének szükségessége közötti egyensúly megteremtésében rejlik, az egyes madárcsoportok "megoldottak" - és a megoldások a ma megfigyelhető különböző madárfejlődési mintákat jelentik. Hasonló problémákat oldottak meg, szintén különböző módon, az emlősök evolúciója során. De az emlősöknek a madaraknál sokkal több csoportja tudott fiatalon és felnőttként is nagyagyúvá válni".
Emberek
Az emberek inkább különleges esetek, mivel a csecsemő a születés előtt és után is nagy igényeket támaszt a szülővel szemben. Hajával, kék szemével és nagy fejével a csecsemő prekoszociálisnak tűnik. De kevés része működik, és a csecsemő teljesen tehetetlen önmagában. A legfontosabb tény, hogy az agykéreg még nem működik megfelelően. Az idegek növekedése még folyamatban van. Az első 18 hónap alatt az agykéreg egyre nagyobb lesz, és kezd működőképes állapotba kerülni. Aztán körülbelül 18 hónap és két év között a csecsemő elkezd nyelvet tanulni, és onnantól kezdve nincs megállás.
Van egy érdekes oka annak, hogy az agy miért nem fejlettebb születéskor. Ez az, hogy a baba fejének (természetes szüléskor) át kell jutnia a női szülőcsatornán, amely a női medence csontjai közötti tér. Ha ennél nagyobb lenne, a baba feje nem férne át rajta.
Az emberi módszernek ára van. Nagymértékben csökkenti az utódok átlagos számát, amelyet bármely pár fel tud nevelni.
