Ibn al-Haytham (Alhazen, 965–1039) – az optika modern úttörője

Ibn al‑Haytham (Alhazen) — az optika és a tudományos módszer úttörője; fénytani, optikai és csillagászati áttörések, maradandó hatás a modern tudományra.

Alhazen vagy Alhacen vagy ibn al-Haytham (965-1039) a modern optika úttörője volt. Egyesek "a modern tudományos módszer úttörőjeként" és "első tudósként" is emlegetik, mások szerint azonban ez túlértékeli hozzájárulását. Alhazen Risala fi'l-makan (Értekezés a helyről) című művében a testek mozgásával kapcsolatos elméleteket tárgyalta. Azt állította, hogy egy test örökké mozog, hacsak egy külső erő meg nem állítja, vagy meg nem változtatja a mozgás irányát. Megalapozta a távcsöves csillagászatot.

Arab muzulmán polihisztor volt, aki hozzájárult az optika alapelveihez, valamint az anatómia, a mérnöki tudományok, a matematika, az orvostudomány, a szemészet, a filozófia, a fizika, a pszichológia, a muzulmán teológia és a vizuális érzékelés terén. Néha al-Basri (arabul: البصري) néven emlegetik, az iraki (mezopotámiai) Bászra városában található szülőhelye után.

Alhazen főként az egyiptomi Kairóban élt, és 74 éves korában ott is halt meg. Túlságosan bízott matematikai tudásának gyakorlati alkalmazásában, úgy gondolta, hogy szabályozni tudja a Nílus áradásait. Amikor Al-Hakim bi-Amr Allah, a Fatimida kalifátus hatodik uralkodója megbízta, hogy hajtsa végre ezt a műveletet, rájött, hogy nem képes rá, és visszavonult a mérnöki pályától. Mivel féltette az életét, őrültnek tettette magát, és háziőrizetbe helyezték. Élete hátralévő részében teljes egészében tudományos munkájának szentelte magát.

Főbb tudományos eredmények

Alhazen munkássága több területet érintett; legfontosabb hozzájárulásai:

• Optika és látáselmélet: megcáfolta a korábbi, a szem által kibocsátott sugarak elméletét, és kimondta, hogy a látás akkor jön létre, amikor a tárgyakról visszaverődő fénysugarak a szembe jutnak. Részletes kísérleteket és geometriai levezetések sorát alkalmazta a látás mechanizmusának magyarázatára.
• Kamera obscura és fényterjedés: tanulmányozta a lyukkamera jelenségét, megmutatta, hogy a fény egyenes vonalban terjed, és hogyan jelenik meg a kép fordítva a rekeszben. Ezek az eredmények fontos alapot adtak a későbbi optikai eszközök — például távcsövek — elméleti hátteréhez.
• Visszaverődés és törés: kísérletezéssel és geometriai módszerekkel vizsgálta a tükröződést és törést; munkája előkészítette a későbbi törvényszerűségek (például Snell törvénye) megfogalmazását.
• Szem anatómiája: boncolásokon alapuló megfigyelései szerint a retina szerepét hangsúlyozta, mint a fény érzékelésének helyét; ezzel hozzájárult a fiziológiai optika fejlődéséhez.
• Tudományos módszer: hangsúlyozta a megfigyelés, kísérlet és matematikai elemzés szerepét; sokan ezért tekintik őt a kísérleti módszer korai képviselőjének.

Művei és hatása

Alhazen rengeteg rövidebb és hosszabb értekezést írt; hagyatékából sok mű elveszett, de maradtak fenn jelentős munkák, köztük a híres Kitab al-Manazir (Az optika könyve) részei. Latin fordítások révén munkái a középkori és kora újkori Európában is hatást gyakoroltak; kutatásai befolyásolták olyan szerzőket, mint Roger Bacon, Witelo és később Kepler. Hosszú távon az ő geometriai és kísérleti megközelítése segítette elő az optikai instrumentumok — így a távcső és a mikroszkóp — elméleti fejlődését.

Módszertani újdonságok

Alhazen egyik legmaradandóbb öröksége a módszertan volt: kísérleteket tervezett, megismételhető vizsgálatokat végzett, és törekedett a jelenségek matematikai leírására. A megfigyelést és a kísérletet kombinálta az elméleti, geometriai elemzéssel — ez a megközelítés jelentősen eltért a korábbi, pusztán filozófiai vagy spekulatív magyarázatoktól.

Élete és személyes sors

Származását tekintve Basra környékéről származott, később Kairóban dolgozott és élt. Az említett nilomlás-szabályozási megbízatás és az azt követő háziőrizet sorsa részben fordulópont lett életében: a mérnöki terveket feladva visszavonult az elméleti és kísérleti kutatáshoz, és ekkor születtek legfontosabb művei.

Örökség és megítélés

Alhazen ma is széles körben tisztelt alak a tudomány történetében: hozzájárulásai az optikához, az érzékelés elméletéhez és a kísérleti módszer korai formájához hosszú távú hatást gyakoroltak. Ugyanakkor a történészek vitatják, ki hogyan értékelje szerepét — egyesek túlértékelésnek tartják, mások a nyugati tudomány korai előfutárának tekintik. Mindkét nézőpont hangsúlyozza azonban, hogy munkássága jelentős előrelépést hozott a természet megismerésének módszerei és az optikai ismeretek terén.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Alhazen?

K: Hol élt Alhazen?

K: Miről szólt Alhazen Risala fi'l-makan című műve?

K: Mit próbált Alhazen tenni a fatimida kalifátusért?

K: Hogyan reagált Alhazen, amikor rájött, hogy nem tudja elvégezni a Fatimida kalifátusnak szánt feladatát?

K: Melyik városban született Alhazen?

Keresés betűvel