A Horvát Felszabadítási Mozgalom (horvátul: Hrvatski oslobodilački pokret, HOP) egy kisebb szélsőjobboldali politikai párt Horvátországban. A HOP-ot száműzetésben élő horvátok alapították, gyökerei az 1930–40-es évek iş Ustaše-mozgalmához köthetők: az Ustaše egy erősen nacionalista, részben fasiszta jellegű szervezet volt. A második világháborút követően az Ustaše vezetésével kapcsolatos harcok és megtorlások miatt sok aktivista elmenekült; 1956-ban Ante Pavelić Buenos Airesben megalakította a Horvát Felszabadítási Mozgalmat. A HOP célja eredetileg az volt, hogy fenntartsa és ápolja az Ustaše-eszmék örökségét, ezért sokan a mozgalmat az Ustaše utódjának tekintik.

Történeti áttekintés

A HOP története szorosan összefonódik a 20. századi horvát szélsőjobboldali emigrációval. Az 1950–60-as évektől kezdve a szervezet külföldön működött, propagandaanyagokat adott ki, és közösségi hálózatokat tartott fenn a diaszpórában. Az 1990-es évek elején, amikor Jugoszlávia felbomlott és a tagállamokból független köztársaságokká váltak, a HOP 1991-ben Zágrábba költözött; ekkor jegyeztették be politikai szervezetként Horvátországban.

Ideológia

A HOP ideológiája erősen kötődik az Ustaše örökségéhez: nacionalizmus, erős állam-központúság, antikommunizmus és határozott ellenszenv a szerb, illetve a jugoszláv politikai irányzatokkal szemben. Sok elemében a mozgalom a nemzetiszocialista és fasiszta mintákat követi, ezért a HOP-ot és tevékenységét széles körben szélsőségesnek és megosztónak ítélik.

Tevékenységek és politikai szerep

  • A HOP a 1990-es évektől kisebb helyi aktivitást fejtett ki: rendezvények, megemlékezések és politikai megnyilatkozások jellemezték.
  • A szervezet kisméretű, választási eredményei elenyészőek; inkább marginális, emellett ideológiai hálózatként, kiadványok és emlékező akciók szervezőjeként működik.
  • Gyakran vesz részt veterán- és emlékező rendezvényeken, illetve olyan megmozdulásokon, amelyek az Ustaše örökségét idézik vagy rehabilitációjára törekszenek.

Vita és botrányok

A HOP tevékenysége többször nagy nyilvánosságot és felháborodást váltott ki. Különösen emlékezetes eset volt, amikor 1997-ben a HOP a spliti Szent Domonkos-templomban gyászmisét tartott Pavelić Ustaše-vezérért — ez az esemény széles körű nemzetközi és hazai kritikát kapott, és felélesztette a vita iránt, hogyan kell kezelni a második világháborús kollektív emlékezetet és a szélsőséges múlt rehabilitációjának kísérleteit.

A HOP-ot civilek, politikusok és nemzetközi jogvédő szervezetek egyaránt bírálják, mivel tevékenységeket és retorikát folytat, amely bárkivel szemben uszít, illetve amely a történelmi feszültségek felkorbácsolására alkalmas. Sok esetben a szervezetet megfigyelik a rendőrségi és biztonsági szervek, különösen akkor, ha gyűlései várhatóan feszültséget keltenek.

Jogi megítélés és jelenlegi helyzet

Horvátországban a szélsőséges, erőszakra vagy gyűlöletre uszító szervezkedés nemzetközi és hazai normák alapján erős társadalmi elutasítással találkozik, és léteznek jogi eszközök a gyűlöletbeszéd és a totalitárius rendszerek propagálása ellen. A HOP ma is létezik, de politikai befolyása és tagsága viszonylag kicsi: a szervezet inkább kulturális és emlékezetpolitikai tevékenységekkel van jelen, semmint jelentős parlamenti szereplésre képes pártként.

Összegzés

A Horvát Felszabadítási Mozgalom tehát egy, az Ustaše-hagyományokra épülő, kisebb, szélsőjobboldali szervezet, amelynek létezése és tevékenysége rendszeres társadalmi vitákat vált ki Horvátországban és a nemzetközi közösségben is. Míg a HOP igyekszik az Ustaše-eszmék emlékezetét fenntartani, országos politikai befolyása korlátozott, és tevékenységét gyakran kíséri jogi–társadalmi ellenállás és elutasítás.