Vérrokonság

A vérrokonság ("vérrokonság", a latin consanguinitas szóból) azt jelenti, hogy valaki egy másik személlyel azonos rokonságban áll. A vérrokonság azt is jelenti, hogy valaki ugyanattól az őstől származik, mint egy másik személy. Számos jogrendszer törvényei a vérrokonsági fokokat állapítják meg a szexuális kapcsolatok és a házasságkötés tilalmakor. A vérrokonsági szabályokat egy hagyaték örököseinek meghatározására is használják. Ezek a törvények szerint szabályozzák a végintézkedés nélküli öröklést. Ezek joghatóságonként eltérőek.

Történelem

A legtöbb kultúrában tilos a házasságkötés olyan személyek között, akik közeli rokonságban állnak egymással (vérségi rokonság). Volt néhány kivétel. Az ókori Egyiptomban gyakran kötöttek házasságot testvérek, valamint apák és leányok. Ezek a legkorábbi időktől kezdve elsősorban a királyi családra korlátozódtak. Egyes elméletek szerint ez erősítette a király trónigényét. A bibliai történelemben Ábrahám feleségül vette (fél)húgát, Sárát.

A legtöbb korai társadalomnak voltak olyan szabályai vagy törvényei, amelyek korlátozták a vérségi házasságokat. Tehát a beltenyészet veszélyeivel tisztában kellett lenniük.

Római polgári jog

Az ókori Rómában a házasságot polgári törvények szabályozták. A római polgári jog szerint a pároknak tilos volt házasságot kötniük, ha négy vérségi fokon belül voltak. A germán népeknél is voltak szabályok az ilyen házasságok ellen, de nem voltak ilyen szigorúak.

Középkori Európa

Az 5. században, a Római Birodalom összeomlása után az egyház vette át a házasság szabályozását. Eleinte nem volt nagy befolyásuk. Az egyház hatalma a házasság felett fokozatosan nőtt. Eleinte az egyház a római polgári jogot követte. A 9. században az egyház hétre emelte a tiltott fokozatok számát. Megváltoztatták azt a módszert is, amellyel kiszámították őket. Az európai nemesség általában a saját társadalmi osztályán belül házasodott. Végül túlságosan is egymáshoz kapcsolódtak ahhoz, hogy az egyház szabályai szerint házasodjanak. Sokan szükségesnek találták, hogy szembeszálljanak az egyházzal. A negyedik lateráni zsinat 1215-ben hétről négyre csökkentette a tiltott vérségi fokok számát. A pápának hatalma volt arra, hogy egyes párok esetében felmentést adjon a szabályok alól. Gyakran adtak pápai diszpenzációt, amely lehetővé tette, hogy a közeli rokonságban álló párok összeházasodhassanak. Ezeket szinte mindig a királyi családok és a nemesség számára tartották fenn. Néha az egyház a vérrokonságot használta fel a házasság megakadályozására, mint Hódító Vilmos és Flandriai Matilda esetében. 1049-ben IX. Leó pápa megtagadta a házasság engedélyezését. Nem indokolta meg, de a kettő unokatestvér volt. Ennek ellenére összeházasodtak. Tíz évvel később, 1059-ben II. Miklós pápa végül engedélyezte a házasságukat. A korlátozások és törvények ellenére egészen a 20. századig a vérségi házasságok nem voltak ritkák Európában.

Közös ős

A vérrokonsági fokot egy vérrokonsági táblázattal lehet szemléltetni. A vérrokonsági szintek (azaz a generáció vagy a meiózis) egy-egy sorban jelennek meg. A kollaterális vérségi kapcsolatban álló egyének ugyanazon a soron osztoznak. A vérrokonság (vérségi kapcsolat) különbözik a rokonságtól (házasságon keresztüli kapcsolat), de a múltban ugyanabban a fokozatban tiltották.

Genetikai meghatározások

A rokonok között megosztott átlagos DNS

Átlagos DNS-megosztás
%

Kapcsolat

100%

egypetéjű ikertestvér

50%

szülő / gyermek

25%

nagyszülő / unoka

12.5%

dédszülő / dédunoka

6.25%

dédnagyszülő / dédunoka

3.125%

ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-unoka

50%

teljes testvér

37.5%

háromnegyed-testvér

25%

féltestvér

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mit jelent a vérrokonság?


V: A vérrokonság azt jelenti, hogy valaki egy másik személlyel azonos rokonságban áll, vagy ugyanattól az őstől származik, mint egy másik személy.

K: Mi az eredete a vérrokonság kifejezésnek?


V: A vérrokonság kifejezés a latin consanguinitas szóból származik.

K: Hogyan alkalmazzák a törvények számos jogrendszerben a vérrokonsági szabályokat?


V: A törvények számos joghatóságban a vérrokonsági szabályokat használják a vérrokonsági fokozatok felállítására a szexuális kapcsolatok és a házasságkötés tilalmakor. Ezeket a szabályokat használják a hagyaték örököseinek meghatározására is a végintézkedés nélküli öröklést szabályozó törvények szerint.

K: Minden joghatóságban ugyanazok a vérségi szabályok érvényesek?


V: Nem, a vérrokonsági szabályok joghatóságonként eltérőek.

K: Mi a célja a vérségi fokok felállításának a házassággal kapcsolatban?


V: A vérrokonsági fokok házasságkötés tekintetében történő megállapításának célja a vérfertőző kapcsolatok megelőzése.

K: Hogyan használják a vérségi szabályokat egy hagyaték örököseinek meghatározásakor?


V: A vérrokonsági szabályokat annak meghatározására használják, hogy ki az elhunyt legközelebbi vérrokona annak érdekében, hogy megállapítsák, ki fogja örökölni a hagyatékot.

K: A vérrokonsági szabályok megegyeznek a rokonsági szabályokkal?


V: Nem, a vérrokonság és a rokonság különböző fogalmak. A vérségi rokonság a vérrokonságra, míg a rokonság a házassági vagy örökbefogadási rokonságra utal.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3