Vérrokonság
A vérrokonság ("vérrokonság", a latin consanguinitas szóból) azt jelenti, hogy valaki egy másik személlyel azonos rokonságban áll. A vérrokonság azt is jelenti, hogy valaki ugyanattól az őstől származik, mint egy másik személy. Számos jogrendszer törvényei a vérrokonsági fokokat állapítják meg a szexuális kapcsolatok és a házasságkötés tilalmakor. A vérrokonsági szabályokat egy hagyaték örököseinek meghatározására is használják. Ezek a törvények szerint szabályozzák a végintézkedés nélküli öröklést. Ezek joghatóságonként eltérőek.
Történelem
A legtöbb kultúrában tilos a házasságkötés olyan személyek között, akik közeli rokonságban állnak egymással (vérségi rokonság). Volt néhány kivétel. Az ókori Egyiptomban gyakran kötöttek házasságot testvérek, valamint apák és leányok. Ezek a legkorábbi időktől kezdve elsősorban a királyi családra korlátozódtak. Egyes elméletek szerint ez erősítette a király trónigényét. A bibliai történelemben Ábrahám feleségül vette (fél)húgát, Sárát.
A legtöbb korai társadalomnak voltak olyan szabályai vagy törvényei, amelyek korlátozták a vérségi házasságokat. Tehát a beltenyészet veszélyeivel tisztában kellett lenniük.
Római polgári jog
Az ókori Rómában a házasságot polgári törvények szabályozták. A római polgári jog szerint a pároknak tilos volt házasságot kötniük, ha négy vérségi fokon belül voltak. A germán népeknél is voltak szabályok az ilyen házasságok ellen, de nem voltak ilyen szigorúak.
Középkori Európa
Az 5. században, a Római Birodalom összeomlása után az egyház vette át a házasság szabályozását. Eleinte nem volt nagy befolyásuk. Az egyház hatalma a házasság felett fokozatosan nőtt. Eleinte az egyház a római polgári jogot követte. A 9. században az egyház hétre emelte a tiltott fokozatok számát. Megváltoztatták azt a módszert is, amellyel kiszámították őket. Az európai nemesség általában a saját társadalmi osztályán belül házasodott. Végül túlságosan is egymáshoz kapcsolódtak ahhoz, hogy az egyház szabályai szerint házasodjanak. Sokan szükségesnek találták, hogy szembeszálljanak az egyházzal. A negyedik lateráni zsinat 1215-ben hétről négyre csökkentette a tiltott vérségi fokok számát. A pápának hatalma volt arra, hogy egyes párok esetében felmentést adjon a szabályok alól. Gyakran adtak pápai diszpenzációt, amely lehetővé tette, hogy a közeli rokonságban álló párok összeházasodhassanak. Ezeket szinte mindig a királyi családok és a nemesség számára tartották fenn. Néha az egyház a vérrokonságot használta fel a házasság megakadályozására, mint Hódító Vilmos és Flandriai Matilda esetében. 1049-ben IX. Leó pápa megtagadta a házasság engedélyezését. Nem indokolta meg, de a kettő unokatestvér volt. Ennek ellenére összeházasodtak. Tíz évvel később, 1059-ben II. Miklós pápa végül engedélyezte a házasságukat. A korlátozások és törvények ellenére egészen a 20. századig a vérségi házasságok nem voltak ritkák Európában.
Közös ős
A vérrokonsági fokot egy vérrokonsági táblázattal lehet szemléltetni. A vérrokonsági szintek (azaz a generáció vagy a meiózis) egy-egy sorban jelennek meg. A kollaterális vérségi kapcsolatban álló egyének ugyanazon a soron osztoznak. A vérrokonság (vérségi kapcsolat) különbözik a rokonságtól (házasságon keresztüli kapcsolat), de a múltban ugyanabban a fokozatban tiltották.
Genetikai meghatározások
| A rokonok között megosztott átlagos DNS | |
| Átlagos DNS-megosztás | Kapcsolat |
| 100% | egypetéjű ikertestvér |
| 50% | szülő / gyermek |
| 25% | nagyszülő / unoka |
| 12.5% | dédszülő / dédunoka |
| 6.25% | dédnagyszülő / dédunoka |
| 3.125% | ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-unoka |
| 50% | teljes testvér |
| 37.5% | háromnegyed-testvér |
| 25% | féltestvér |
Kapcsolódó oldalak
- Vérfertőzés
- Rokonság
- Affinitás
- Kognatikus rokonság
- Unokatestvér
- Beltenyésztés
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a vérrokonság?
V: A vérrokonság azt jelenti, hogy valaki egy másik személlyel azonos rokonságban áll, vagy ugyanattól az őstől származik, mint egy másik személy.
K: Mi az eredete a vérrokonság kifejezésnek?
V: A vérrokonság kifejezés a latin consanguinitas szóból származik.
K: Hogyan alkalmazzák a törvények számos jogrendszerben a vérrokonsági szabályokat?
V: A törvények számos joghatóságban a vérrokonsági szabályokat használják a vérrokonsági fokozatok felállítására a szexuális kapcsolatok és a házasságkötés tilalmakor. Ezeket a szabályokat használják a hagyaték örököseinek meghatározására is a végintézkedés nélküli öröklést szabályozó törvények szerint.
K: Minden joghatóságban ugyanazok a vérségi szabályok érvényesek?
V: Nem, a vérrokonsági szabályok joghatóságonként eltérőek.
K: Mi a célja a vérségi fokok felállításának a házassággal kapcsolatban?
V: A vérrokonsági fokok házasságkötés tekintetében történő megállapításának célja a vérfertőző kapcsolatok megelőzése.
K: Hogyan használják a vérségi szabályokat egy hagyaték örököseinek meghatározásakor?
V: A vérrokonsági szabályokat annak meghatározására használják, hogy ki az elhunyt legközelebbi vérrokona annak érdekében, hogy megállapítsák, ki fogja örökölni a hagyatékot.
K: A vérrokonsági szabályok megegyeznek a rokonsági szabályokkal?
V: Nem, a vérrokonság és a rokonság különböző fogalmak. A vérségi rokonság a vérrokonságra, míg a rokonság a házassági vagy örökbefogadási rokonságra utal.
