Kleurlinge (színesbőrűek) — dél-afrikai közösség: definíció, nyelv, történet
Kleurlinge (színesbőrűek) Dél-Afrikában — eredet, nyelvhasználat és történelmi identitás; átfogó ismertető a közösség kulturális és társadalmi helyzetéről.
Dél-afrikai, namíbiai, zambiai, botswanai és zimbabwei kontextusban a színesbőrűek (afrikaansul Kleurlinge) kifejezést az európai és khoisan vagy bantu származású emberek keverékére használják.
Definíció és elnevezés
A "színesbőrű" elnevezés (angolul "Coloured", afrikaansul "Kleurlinge") történelmileg Dél-Afrikában alakult ki a koloniális és apartheid korszak hivatalos kategorizálásának részeként. A csoporton belül számos különböző eredetű és identitású alcsoport létezik; közös jellemzőjük, hogy többféle népcsoport etnikai és genetikai keveredéséből származnak. Napjainkban az elnevezés megítélése vitatott: egyesek elfogadják és magukra nézve használják, mások sértőnek tartják, és inkább konkrétabb identitásmegjelöléseket — például "khoisan", "fekete", "Cape Malay", "Griqua" vagy egyszerűen "dél‑afrikai" — választanak.
Nyelv és kultúra
A legtöbb színesbőrű afrikaans nyelvet beszéli anyanyelvként, ugyanakkor jelentős számú angol anyanyelvű közösség is létezik. A Fokvárosban élő színesbőrűek többsége mindkét nyelvet beszéli, és a városi környezetben jellemző a nyelvi keveredés és a kölcsönhatás. A kultúra gazdag: erős zenei hagyományok (például Cape jazz és más helyi műfajok), sajátos konyha (különösen a Cape Malay konyha), népi hagyományok és vallási sokszínűség jellemzi a közösséget. A muszlim hívők között a Cape Malay közösség különösen ismert vallási és kulturális örökségéről.
Történeti áttekintés
A színesbőrű közösségek eredete részben a 17–19. századi gyarmati korszakra vezethető vissza, amikor európai telepesek, ázsiai és madagaszkári rabszolgák, valamint helyi khoisan és később bantu népcsoportok találkoztak és keveredtek. A holland Kelet‑Indiai Társaság, majd a brit gyarmat szerepe, a rabszolgaság és a bevándorlás mind hozzájárultak a csoport mai összetételéhez. Az apartheid rendszere alatt a "Coloured" kategória kötelező és jogszerű besorolást jelentett; ez jogi, társadalmi és gazdasági elkülönítést hozott létre, amelynek hatásai a mai napig érezhetők.
Demográfia és földrajzi elhelyezkedés
A színesbőrűek jelentős arányban élnek a Dél‑Afrikai Köztársaság nyugati és északi tartományaiban: sokan alkotják az Észak-Foki- és Nyugat-Foki-szigetek lakosságának többségét. Nagy közösségek találhatók a Fokváros környékén, a Nyugat-Kapsztartományban és a Northern Cape régióiban. Emellett kisebb közösségek vannak Namíbiában, Botswanában, Zambiában és Zimbabwében is. A településszerkezet és a munkaerőpiaci szerep régiónként eltérő; városi területeken gyakori a sokszínű foglalkozási szerkezet, míg egyes vidékeken a munkalehetőségek korlátozottabbak.
Identitás, politika és társadalmi helyzet
A hivatalos poszt‑apartheid kormányzati nyelvezetben a "Coloured" kategória továbbra is megjelenik a statisztikákban és politikai programokban, de a közösségen belül élénk vita folyik az identitásról és az önmeghatározásról. Sok színesbőrű ember érzi úgy, hogy az apartheid alatt ráragadt kategória nem tükrözi kulturális vagy történeti sajátosságaikat, és igazságtalan előítéletekhoz és társadalmi hátrányokhoz vezetett. A mai napig fennálló gazdasági egyenlőtlenségek, munkanélküliség és lakhatási problémák sok közösséget érintenek, ugyanakkor politikai képviseletük és civil szervezeteik aktívan dolgoznak a társadalmi javulásért.
Altípusok és vallás
- Cape Coloured: a Nyugat‑Kapsztartományban és Fokvárosban elterjedt csoport, amely saját afrikaans dialektussal és városi kultúrával rendelkezik.
- Cape Malay: elsősorban muszlim háttérrel, Indonéziából és Malezsiából származó rabszoltak és bevándorlók leszármazottai; fontos szerepük van a helyi gasztronómiában és vallási életben.
- Griqua és Basters: dél‑afrikai és namíbiai közösségek, saját történettel és részben önálló kulturális identitással.
Megjegyzés a terminológiáról
A "színesbőrű" szó magyar megfelelőjét gyakran használják az angol "Coloured" kategória fordítására, de fontos kiemelni a kifejezés érzékenységét: a szó történelmi terheltsége miatt mindig érdemes figyelembe venni, hogyan azonosítja magát az érintett személy vagy közösség. Tudományos és sajtóbeszámolókban gyakran adják meg az eredeti angol vagy afrikaans elnevezést is az egyértelműség kedvéért.
A színesbőrű közösségek összetett története, kulturális öröksége és jelenkori kihívásai fontos részét képezik Dél‑Afrika társadalmi szövetének; megértésükhez szükséges a történelmi kontextus és a mai identitáspolitikai viták ismerete.

A színesbőrűek aránya a dél-afrikai összlakosságon belül. 0-20% 20-40% 40-60% 60-80% 80-100%

A dél-afrikai színesbőrű lakosság sűrűsége. < 1 /km² 1-3 /km² 3-10 /km² 10-30 /km² 30-100 /km² 30-100 /km² 100-300 /km² 300-1000 /km² 1000-3000 /km² >3000 /km²

Dél-afrikai színesbőrű és öt forráspopuláció genetikai klaszterezése. Minden függőleges sáv egy-egy egyedet jelöl.
Apartheid
Az apartheid idején az embereket négy csoportba sorolták: Fehér, fekete, színesbőrű és ázsiai. Az ázsiai származású fokföldi malájokat nem az ázsiaiak, hanem a színesbőrűek közé sorolták.
Bár a kormány diszkriminálta őket, sok színesbőrű és ázsiai élvezhetett bizonyos jogokat az apartheid idején. Például nem kellett útlevéllel rendelkezniük, korlátozott politikai képviseletük volt, és Dél-Afrika állampolgárainak tekintették őket.
Kérdések és válaszok
K: Mire használják a Coloured kifejezést dél-afrikai, namíbiai, zambiai, botswanai és zimbabwei kontextusban?
V: A Coloured kifejezést az európai és a khoisan vagy bantu származású emberek keverékére használják.
K: Mely régiókban él az Észak-foki és a Nyugat-foki népesség többsége?
V: Az Észak-foki és a Nyugat-foki népesség többsége színesbőrű.
K: Mi a legtöbb színesbőrű ember első nyelve?
V: A legtöbb színesbőrű ember első nyelve az afrikaans.
K: Minden színesbőrű beszél afrikaansul?
V: Nem, a színesbőrűek egy része angol anyanyelvű.
K: A Fokvárosban élő színesbőrűek többsége beszéli az afrikaanst és az angolt is?
V: Igen, a Fokvárosban élő színesbőrűek többsége képes mindkét nyelvet beszélni.
K: Miért érzi sok színesbőrű úgy, hogy a színesbőrű kifejezés becsmérlő?
V: Dél-Afrika faji megkülönböztetéssel teli történelme miatt sok színesbőrű érzi úgy, hogy a színesbőrű kifejezés becsmérlő.
K: Milyen más kifejezésekkel illetik magukat a színesbőrűek?
V: Néhány színesbőrű inkább "fekete", "khoisan" vagy egyszerűen "dél-afrikai".
Keres