Chaetognatha (nyílférgek) – áttekintés: jellemzés, élőhely, fosszíliák
Chaetognatha (nyílférgek) áttekintése: jellemzés, élőhelyek, mélytengeri fajok és fosszíliák érthetően, látványos képekkel — mindent a tengeri ragadozókról.
A Chaetognatha, közismert nevükön nyílféreg, a kis ragadozó tengeri állatok törzse. Világszerte nagy számban vannak jelen a planktonban.
Az ismert fajok mintegy 20%-a benthosz, és képes algákhoz vagy sziklákhoz tapadni. A felszíni trópusi vizektől és a sekély árapálymedencéktől a mélytengerig és a sarkvidékekig minden tengervízben megtalálhatóak. A legtöbb chaetognatha átlátszó és torpedó alakú, de néhány mélytengeri faj narancssárga színű. Méretük 2 és 120 milliméter között változik.
A hatalmas számok ellenére csak mintegy 120 modern faj létezik 20 nemzetségben. Egyes fajokról ismert, hogy a zsákmányuk leigázásához a tetrodotoxin nevű idegméreganyagot használják.
Úgy tűnik, hogy a kambriumban keletkeztek a chaetognathák. Teljes testkövületű fosszíliákat írtak le Kínából és a közép-kambriumi Burgess Shale-ből, Brit Kolumbiából.
Ezeket az állatokat általában a protosztómák egyik típusának tekintik.
Jellemzés
A nyílférgek teste hengeres, elöl lekerekített, hátul vékonyodó — emiatt torpedó alakúnak tűnnek. Testük általában átlátszó, ami segíti őket a rejtőzködésben a vízoszlopban. A fej környékén találhatók a jól fejlett fogókarok és kampószerű harapófogak, amelyeket a zsákmány megragadására használnak. Oldalt rövid úszóhártyák (finnszerű képződmények) segítségével tartják meg helyzetüket és irányítják az úszást.
Élőhely és elterjedés
A chaetognathák világóceáni elterjedésűek: a planktonban a nyílt tengeri vizektől a part menti árapályzónákig előfordulnak, de mintegy 20%-uk benthosz életmódot folytat és algákhoz vagy sziklákhoz tapadva él. Megtalálhatók trópusi felszíni vizekben, sekély árapálymedencékben, lefelé a mélytengerbe, valamint a sarkvidékek hideg vizeiben is.
Táplálkozás és viselkedés
A nyílférgek ragadozók: főként apró planktonikus rákokat (pl. kopépodákat), halivadékokat és más kisgerincteleneket fogyasztanak. Zsákmányukat a fej körüli fogóeszközökkel ragadják meg, majd a szájszervekkel rágják szét. Sok faj áttetsző testtel és gyors ugrásszerű mozgással vadászik, így nehezen észlelhetők.
Szaporodás és fejlődés
A nyílférgek többsége hermafrodita; egyes fajoknál a megtermékenyítés belső, másoknál külső úton történik. A fejlődés általában közvetlen: a fiatalok hasonló alakúak, mint a kifejlett egyedek, nincs feltűnő lárvaalak (vagy ha van, az rövid életű). Szaporodásuk és életciklusuk fajonként változó, és sokat tanultunk róluk laboratóriumi megfigyelésekből és planktonvizsgálatokból.
Rendszertan és vitatott helyzet
A chaetognathákat hagyományosan a protosztómák közé sorolják. Rendszertani helyzetük történetileg vitatott volt: morfológiai és molekuláris adatok különböző értelmezései eltérő rokonsági kapcsolatokat javasoltak. Ma már a legtöbb szakember a protosztómák közé helyezi őket, de a pontos származási vonaluk és rokonsági kapcsolataik még kutatás tárgya.
Fosszilis anyag és őslénytani jelentőség
A chaetognathák ősi csoport lehetnek: maradványaik a kambriumból ismertek. Teljes testkövületű fosszíliákat írtak le Kínából és a közép-kambriumi Burgess Shale-ből, Brit Kolumbiából. Ezek a leletek fontos információkat szolgáltatnak az állatok korai testterveiről és arról, hogyan illeszkedtek a korai tengeri ökoszisztémákba.
Ökológiai szerep és kutatás
A nyílférgek jelentős szereplői a tengeri táplálékláncoknak: nagyszámú fogyasztóként befolyásolják a planktonközösségek szerkezetét és a tápanyagáramlást. Egyes fajok tömegesen is előfordulhatnak, ezért fontosak a tengeri ökoszisztémák energiaközvetítésében. Kutatásukhoz planktonhálókat, mikroszkópos vizsgálatokat és molekuláris módszereket használnak; a chaetognathák tanulmányozása segít jobban megérteni a plankton-dinamikát és az óceáni biodiverzitást.
Érdekességek
- A nevük (Chaetognatha) a görög "szőr" és "fog" szavakból ered, utalva a fej körüli kampószerű képződményekre.
- Bár kis méretűek, nagy mennyiségben fontos ragadozói a planktonnak, és ez alapján jelentős hatásuk lehet a halivadékok táplálékszerkezetére.
- Bizonyos fajoknál kimutatták a tetrodotoxin jelenlétét, ami ritka a planktonikus állatok között és különleges védekezési vagy zsákmányszerző szerepet tölthet be (lásd fent).
Összefoglalva, a chaetognathák — a nyílférgek — kis, de ökológiailag jelentős tengeri ragadozók, amelyek sokféle élőhelyen előfordulnak, és fontos szerepet játszanak a tengeri táplálékhálózatokban. Fosszilis leleteik révén az élet korai korszakainak vizsgálatában is értékes adatokkal szolgálnak.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a Chaetognatha-k?
V: A Chaetognatha a kis ragadozó tengeri állatok törzse, amelyeket általában nyílféregként ismerünk.
K: Hol találhatók a Chaetognatha fajok?
V: A Chaetognatha a felszíni trópusi vizektől és a sekély árapálymedencéktől a mélytengeri és sarkvidéki régiókig minden tengeri vízben megtalálható.
K: A Chaetognatha fajok hány százaléka fenéklakó?
V: A Chaetognatha ismert fajainak körülbelül 20%-a bentikus, és képes algákhoz vagy sziklákhoz tapadni.
K: Mekkora a Chaetognatha mérettartománya?
V: A Chaetognatha fajok mérete 2 és 120 milliméter (0,079 és 4,724 hüvelyk) között változik.
K: Hány modern Chaetognatha faj létezik?
V: A Chaetognatha 20 nemzetségben csak körülbelül 120 modern faj létezik.
K: Milyen idegméreganyagot használnak egyes Chaetognatha fajok?
V: Egyes Chaetognatha fajokról ismert, hogy a zsákmányuk leigázásához a tetrodotoxin nevű idegméreganyagot használják.
K: Mikor keletkeztek a Chaetognatha fajok?
V: Úgy tűnik, hogy a Chaetognatha fajok a kambriumban keletkeztek. Teljes testfosszíliákat írtak le Kínából és a középső-kambriumi Burgess Shale-ből, Brit Kolumbiából.
Keres