Protosztómák — ősszájú Bilateria: Ecdysozoa, Lophotrochozoa, Platyzoa
Fedezd fel a protosztómák világát: ősszájú Bilateria csoportok (Ecdysozoa, Lophotrochozoa, Platyzoa), fejlődés, DNS-alapú rendszerezés és jellemző fajok.
A protosztómák a törzs szintje feletti állatok nephrozoai taxonja. Nem része a szokásos osztályozási rendszernek.
A Bilateria rendszertani alrendbe tartoznak, és a deuterosztómákkal ellentétben állnak. A protoszómákat az embriójuk alapján különböztetik meg: a deuterosztómáknál az első nyílás (a blasztopórus) a végbélnyílás, míg a protosztómáknál a szájnyílás.
A DNS-szekvenciaelemzések alapján a protosztómák három nagy csoportba sorolhatók:
- Ecdysozoa, pl. ízeltlábúak, fonálférgek
- Platyzoa, pl. platyhelminthesák, rotiperák
- Lophotrochozoa, pl. puhatestűek, gyűrűsgyíkok
valamint számos kisebb rendszertani egység, mint például a Chaetognatha.
Jellemzők és fejlődésbiológia
A protosztómák főként a korai embrionális fejlődés különbségei alapján különíthetők el a deuterosztómáktól. E hagyományos jellemzők közé tartozik:
- Blasztopórus sorsa: a legtöbb protosztómában a blasztopórusból lesz a szájszerv, míg a deuterosztómákban gyakran a végbélnyílás alakul ki először. Fontos azonban, hogy ez nem egy abszolút szabály: számos kivétel és átmenet létezik.
- Kettősséges hasadás (cleavage): sok protosztómánál spirális, determinizmusra hajló osztódási mintázatot írnak le (spirálhasadás), de ez sem univerzális; több csoportban a hasadás módja eltérhet.
- Coelom kialakulása: a klasszikus felosztás szerint a protosztómákban a testüreg (coelom) kialakulása gyakran schizocoely (szövetek szétválása) útján történik, de itt is vannak átmenetek és kivételek.
A három fő csoport rövid ismertetése
Ecdysozoa — ezek az állatok vedléssel (ecdysis) növekednek: külső vázukat rendszeresen levetik, majd új, nagyobb kitin- vagy más anyagú páncélt növesztenek. Ide tartoznak például a ízeltlábúak (rovarok, rákok, pókfélék stb.) és a fonálférgek. Az ecdysozoák rendkívül fajgazdagok és ökológiai szerepük meghatározó (szapro- és fitofágok, ragadozók, paraziták).
Platyzoa — ez a csoport többnyire apró, gyakran lapult testű állatokat foglal magában, például a platyhelminthesák (laposférgek) és a rotiperák (foraminak is hasonló elnevezéssel fordulnak elő a mikroszkopikus élőlények között). Sok platyzoa tag parazita vagy mikroszkopikus élőhelyekhez alkalmazkodott; a csoport besorolása és határai még vitatottak a szakirodalomban.
Lophotrochozoa — ide tartoznak többek között a puhatestűek (molluszkák) és a gyűrűsgyíkok (a linkben szereplő elnevezés a hagyományos szakkifejezésektől eltérhet; a csoporthoz általában a gyűrűsférgek, azaz az annelida tartoznak). A lophotrochozoák közös jellemzői közé sorolják a lophophorát (légző- és táplálékfogó koronaszervek egyes csoportokban) vagy a trochophora lárvát, bár ezek sem minden tagra jellemzők egyformán.
Filogenetika, fosszíliák és rendszertani viták
A modern rendszertanban a protosztóma–deuterosztóma felosztás mögött nagyrészt filogenomikai és molekuláris adatok állnak. A DNS-szekvenciák és genomikai összehasonlítások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tradicionális, kizárólag morfológiai/fejlődésbiológiai alapú rendszerezést pontosítsuk. Ugyanakkor számos csoport pontos helyzete vitatott, és előfordulnak alternatív fák is.
A fosszilis anyagból, különösen a kambriumi robbanás idejéből származó leletek, fontos információkat adnak a korai bilateriák és protosztómák eredetéről, de sok fosszilis forma rendszertani besorolása nehéz a hiányos morfológiai jellegzetességek miatt.
Ökológiai és gazdasági jelentőség
A protosztómák rendkívül változatos életmódot és ökológiai szerepet töltenek be: vannak köztük fotoszintetizáló élőhelyekre kötődők, lebontók, ragadozók, de sok fontos parazita is (például egyes laposférgek, fonálférgek). Emberi szempontból is jelentősek: mezőgazdasági kártevők, fontos haszonnövényeink beporzói (rovarok), valamint több faj okoz betegségeket emberekben és állatokban.
Összefoglalás
A protosztómák a kétoldalian szimmetrikus állatok egyik legnagyobb és legsokszínűbb csoportját alkotják. Bár a megkülönböztetésük hagyományosan embriológiai jellemzőkön alapult, ma már a molekuláris filogenetika adja a legmegbízhatóbb képet a csoportok kapcsolatairól. Számos kivétel és átmenet létezik a szabályok között, ezért a protosztóma–deuterosztóma dichotómia inkább útmutató, mint teljesen merev meghatározás.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a protosztómák?
V: A protosztómák a törzs szintje feletti állattípusok és a Bilateria egyik altaxonja, amelyeket az embriójuk különböztet meg.
K: Miben különböznek a protosztómák a deuterosztómáktól?
V: A protosztómák és a deuterosztómák a blasztopórusuk sorsában különböznek egymástól. A deuterosztómáknál a végbélnyílás, míg a protosztómáknál a szájnyílás lesz belőle.
K: Mi a protosztómák osztályozása?
V: A protosztómák nem tartoznak a szokásos osztályozási rendszerbe, de három fő csoportba sorolhatók: Ecdysozoa, Platyzoa és Lophotrochozoa.
K: Milyen példák vannak az Ecdysozoa csoportba tartozó állatokra?
V: Az ízeltlábúak és a fonálférgek példák az Ecdysozoa csoportba tartozó állatokra.
K: Milyen példák vannak a Platyzoa csoportba tartozó állatokra?
V: A Platyhelminthesák és a rotifióták példák a Platyzoa csoportba tartozó állatokra.
K: Milyen példák vannak a Lophotrochozoa csoportba tartozó állatokra?
V: A puhatestűek és a gyűrűsférgek példák a Lophotrochozoa csoportba tartozó állatokra, valamint néhány kisebb taxon, mint például a Chaetognatha.
K: Mire utal a DNS-szekvenciaelemzés a protosztóma állatokról?
V: A DNS-szekvenciaelemzés azt sugallja, hogy a protosztóm állatok három fő csoportra oszthatók: Ecdysozoa, Platyzoa és Lophotrochozoa.
Keres