Karbén
A karbén olyan molekula, amelynek egy szénatomja két kötéssel rendelkezik, és két másik elektronja nincs kötésben. Mivel a szénnek csak 6 elektronja van körülötte, meglehetősen reaktív. Az általános képletet R-(C:)-R' alakban írhatjuk fel.
A karén lehet szinglet vagy triplett. Az első típusban a két elektron, amely nem kötődik, olyan, mint egy magányos pár. Mindketten ugyanabban az orbitálisban maradnak. A triplett karbénben viszont a két elektron különböző orbitálokon tartózkodik. Itt mindkettőnek ugyanaz a spinje.
A karbének számos reakciót képesek végrehajtani. Lehetnek elektrofilek és nukleofilek is. Szívesen végeznek addíciós reakciókat kettős kötésekkel. Keletropikus reakciókban is előfordulnak.
A legtöbb karbén nagyon instabil. Néhány azonban hosszú ideig fennmaradhat. Híres példa erre a Grubbs-katalizátor, amelyet Robert Grubbs fejlesztett ki.
Egy karben
Kérdések és válaszok
K: Mi az a karbén?
V: A karbén olyan molekula, amelynek egy szénatomja két kötéssel rendelkezik, és két másik elektronja nem kötődik.
K: Miért reaktív a karbenén?
V: A karbénben lévő szénnek csak 6 elektronja van, ezért eléggé reaktív.
K: Mi a karbén általános képlete?
V: A karbén általános képlete R-(C:)-R'.
K: Milyen kétféle karbén létezik?
V: A karbének két típusa a szingulett és a triplett.
K: Mi a különbség a szingulett és a triplett karbén között?
V: A szinglet-karbenénben a két elektron, amely nem kötődik, olyan, mint egy magányos pár, és ugyanazon az orbitálison marad. A triplett karbénben a két elektron különböző pályákon tartózkodik, és azonos spinjük van.
K: Milyen reakciókat hajthatnak végre a karbének?
V: A karbének számos reakciót képesek végrehajtani. Egyszerre lehetnek elektrofilek és nukleofilek, és szívesen végeznek addíciós reakciókat kettős kötéseken. Keletropikus reakciókban is előfordulnak.
K: A karbének stabilak?
V: A legtöbb karbén nagyon instabil, de néhányuk hosszú ideig is létezhet. Ilyen például a Grubbs-katalizátor, amelyet Robert Grubbs fejlesztett ki.
