Addíció
A szerves kémiában addíciós reakció akkor történik, amikor két molekula összeadódik, hogy egy nagyobbat alkosson. Ez csak akkor történhet meg, ha az egyik molekulának már van kettős vagy hármas kötése. Ezek lehetnek szén-szén kötések vagy akár szén-oxigén, szén-nitrogén és egyéb kötések. A két molekula közül az egyiket nukleofilnak nevezzük, és ez az, amelyik elektronokat ad a másiknak az új kötés létrehozásához. A másik molekulát elektrofilnek nevezzük, és ez az, amelyik megkapja az elektronokat.
Az addíciós reakció az eliminációs reakció ellentéte. Az addíciós reakciók gyakori példái a víz addíciója kettős kötésen keresztül és a nukleofil támadás a karbonilon.
Néhány példa az addíciós reakciókra
Kérdések és válaszok
K: Mi az addíciós reakció a szerves kémiában?
V: Addíciós reakciónak nevezzük, amikor két molekula egy nagyobb molekulát alkotva egyesül, és csak akkor következhet be, ha az egyik molekula kettős vagy hármas kötéssel rendelkezik.
K: Milyen típusú kötéseknél fordulhat elő addíciós reakció?
V: Szén-szén kötések, szén-oxigén kötések, szén-nitrogén kötések és egyéb kötések mind lehetnek addíciós reakciók.
K: Mi a nukleofil egy addíciós reakcióban?
V: A nukleofil az a molekula, amely az új kötés kialakításához elektronokat ad a másik molekulának.
K: Mi az elektrofil egy addíciós reakcióban?
V: Az elektrofil az a molekula, amely az új kötés kialakításához elektronokat vesz fel.
K: Miben különbözik az addíciós reakció az eliminációs reakciótól?
V: Az addíciós reakcióban két molekula egyesül, hogy egy nagyobb molekulát alkosson, míg az eliminációs reakcióban egy nagyobb molekula két kisebbre bomlik.
K: Mi a példa az addíciós reakcióra?
V: A víz addíciója kettős kötésen keresztül és a karbonil nukleofil támadása gyakori példái az addíciós reakcióknak.
K: Történhetnek-e addíciós reakciók kettős vagy hármas kötés nélkül?
V: Nem, az addíciós reakciókhoz kettős vagy hármas kötés szükséges legalább az egyik molekulában.
