A dél-vietnami buddhista válság (1963) — okok, események, következmények
A dél‑vietnami buddhista válság (1963) okai, kulcseseményei — Diệm rezsim diszkriminációja, Thích Quảng Đức önégetése és a politikai következmények részletes elemzése.
A buddhista válság politikai és vallási feszültségek időszaka volt Dél-Vietnamban, amely 1963 tavaszán és nyarán éleződött ki. A válságot a dél-vietnami kormány diszkriminatív cselekedeteinek sorozata és a főként buddhista szerzetesek által vezetett polgári ellenállási kampány jellemezte. A konfliktus nem csupán vallási, hanem erősen politikai jellegű is volt: a buddhisták követelései a vallásszabadságon túl a rezsim igazságtalanságainak és visszaéléseinek megszüntetésére irányultak.
Előzmények és okok
A dél-vietnami állam élén álló Ngô Đình Diệm rezsimét sokan a katolikus kisebbség előnyben részesítésével vádolták. A kormányzatban jelentős pozíciókat töltöttek be Diệm rokonai, a katolikus egyház gyakran kiváltságos helyzetben volt, miközben a lakosság többségét alkotó buddhisták sérelmezték a jogegyenlőség hiányát. Emellett a politikai ellenzék elnyomása, a helyi hatalmi visszaélések és az adminisztratív jogsértések tovább növelték a feszültséget.
A válság kirobbanása és főbb események
A válság 1963 májusában robbant ki, amikor a dél-vietnami hatóságok megtiltották a buddhista zászló kitűzését a buddhista ünnepek alkalmával. Ez tiltakozásokhoz vezetett: május 8-án a szabályszegés elleni demonstráción Hue városában a biztonsági erők tüzet nyitottak a tömegbe, ami kilenc fegyvertelen civil halálát okozta. A tragédia nemzetközi felháborodást váltott ki, és tovább radikalizálta a buddhista mozgalmat.
A feszültség csúcspontja június 11-én következett be, amikor Thích Quảng Đức felgyújtásával öngyilkosságot követett el Saigonban, tiltakozásul a kormány vallásellenes intézkedései és elnyomó gyakorlata ellen. A fotók, különösen a Malcolm Browne által készített képsorozat, világszerte ismertté váltak, és erős nemzetközi nyomást gyakoroltak Diệm kormányára.
A kormány válasza további konfliktusokat hozott: augusztus 21-én Saigonban és más városokban hatósági razziák során pagodákat foglaltak el, szerzeteseket és civileket tartóztattak le, ami súlyos emberi jogi aggályokat vetett fel. A buddhista mozgalom vezetői nyilvános követeléseket fogalmaztak meg, amelyek között szerepelt a vallásszabadság biztosítása, a vallási és politikai diszkrimináció megszüntetése, a tiltakozók büntetlenül hagyott felelőseinek elszámoltatása és a letartóztatottak szabadon bocsátása.
Következmények
A válság politikai következményei mélyrehatóak voltak. A belső feszültségek és a nemzetközi nyomás hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikai kormányzat is egyre kritikusabbá vált Diệm irányával szemben; végül a dél-vietnami hadsereg egy csoportja 1963. november 1–2-án puccsot hajtott végre. Ennek során a hatalomváltás erőszakos formát öltött, és Ngô Đình Diệm meggyilkolása 1963. november 2-án véget vetett az ő rezsimjének.
A rövid távú következmény politikai instabilitás és a katonai kormányzások időszaka volt Dél-Vietnamban; hosszabb távon pedig a válság hozzájárult az Egyesült Államok katonai és politikai elköteleződésének fokozódásához a térségben, ami később a vietnami háború eszkalálódásához vezetett. A buddhista mozgalom ugyanakkor megerősödött politikai szerepében: a vallási vezetők és közösségek fontos társadalmi és politikai tényezővé váltak.
Összegzés
A dél-vietnami buddhista válság 1963-ban nem csupán vallási tiltakozás volt: a buddhisták követelései a szélesebb társadalmi igazságtalanságokra és a politikai visszaélésekre is reflektáltak. A tiltakozások, a kegyetlen fellépések és az öngyilkosságként elkövetett tiltakozás képei nemzetközi felháborodást váltottak ki, felgyorsították a rezsim delegitimálódását, és hozzájárultak ahhoz a politikai láncreakcióhoz, amely végül Diệm bukásához és meggyilkolásához vezetett. A válság hatása a dél-vietnami politika alakulására és a hidegháborús geopolitikára is érezhető volt.
Háttér
Egy felmérés szerint a dél-vietnamiak 70-90 százaléka buddhista. Az elnök ezt elfogultnak nevezte. A katolikus kisebbség tagja, kormánya elfogult volt a katolikusokkal szemben a közszolgálatban és a katonai előléptetésekben, valamint a földek, üzleti kedvezmények, adókedvezmények stb. elosztásában. Diem egyszer azt mondta egy magas rangú tisztnek, elfelejtve, hogy buddhista: "Helyezd a katolikus tiszteket érzékeny helyekre. Bennük meg lehet bízni". A Vietnami Köztársaság Hadseregének (ARVN) sok tisztje tért át a katolikus hitre, abban a hitben, hogy ettől függ a karrierlehetősége. Sokan az előléptetést is megtagadták, ha nem tértek át. A lőfegyverek szétosztása a vietkong gerillák visszaverésére szolgáló falusi önvédelmi milíciák között is úgy történt, hogy csak katolikusok kaptak fegyvert. Egyes katolikus papok magánhadsereget vezettek, és egyes területeken kényszerítették az áttérést, valamint a pagodák kifosztását, lövöldözését és lerombolását. Néhány buddhista falu áttért, hogy segélyt kapjon, vagy elkerülje, hogy a Diem-rezsim erőszakkal kitelepítse őket. A katolikus egyház különleges mentességet élvezett. Ngô Đình Diệm 1959-ben az országot Szűz Máriának szentelte. A vatikáni zászlót általában a nyilvános istentiszteleteken és rendezvényeken lobogtatták, míg a buddhista zászlót nem engedték lobogtatni nyilvános istentiszteleteken és/vagy rendezvényeken.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a buddhista válság?
V: A buddhista válság a politikai és vallási feszültségek időszaka volt Dél-Vietnamban.
K: Mi jellemezte a buddhista válságot?
V: A válságot a dél-vietnami kormány diszkriminatív cselekedeteinek sorozata és a főként buddhista szerzetesek által vezetett polgári ellenállási kampány jellemezte.
K: Mi váltotta ki a buddhista válság kezdetét?
V: A buddhista válság kezdetét az váltotta ki, hogy Ngô Đình Diệm elnök betiltotta a buddhista zászló kitűzését.
K: Történt-e erőszakos incidens a buddhista válság alatt?
V: Igen, volt. Május 8-án kilenc fegyvertelen civilt lőttek le, akik a buddhista zászló betiltása ellen tiltakoztak. Aztán június 11-én Thích Quảng Đức öngyilkosságot követett el égetéssel.
K: Hogyan ért véget a buddhista válság?
V: A buddhista válság akkor ért véget, amikor Ngô Đình Diệm-et 1963. november 2-án meggyilkolták.
K: Ki vezette elsősorban a polgári ellenállás kampányát a buddhista válság alatt?
V: A buddhista válság alatti polgári ellenállási kampányt főként buddhista szerzetesek vezették.
K: Mikor követett el öngyilkosságot Thích Quảng Đức égetéssel?
V: Thích Quảng Đức június 11-én követett el öngyilkosságot égetéssel.
Keres