Brit–Uganda-terv (1903): Herzl és Chamberlain cionista ajánlata
A brit Uganda-program egy olyan terv volt, amelynek célja az volt, hogy Kelet-Afrika egy darabját, amely a britek tulajdonában volt, zsidó embereknek adják, hogy ott éljenek. A tervet azért készítették, hogy segítsenek az oroszországi zsidóknak, hogy a pogromok után lakhelyet találjanak. A felajánlott területet a korabeli beszámolókban gyakran "Uganda-tervként" említették, bár a föld valójában a mai Kenya területén, a kenyai Mau-fennsík környékén lett volna.
Az ajánlatot először Joseph Chamberlain brit gyarmatügyi miniszter tette Theodor Herzl cionista csoportjának 1903-ban. Azt mondta, hogy 5000 km²-t (ötven százalékkal rövidítve: 5000 km²) ad nekik a kenyai Mau-fennsíkból. A felajánlás sürgősségét részben az oroszországi pogromok és a menekültek elhelyezésének humanitárius szükségessége indokolta, részben a britek gyarmati érdekei és regionális stratégiái vezérelték.
Vita a cionista mozgalmon belül
A javaslatot a cionista mozgalom vezetői heves vitára bocsátották. A tervet a 1903-as, hatodik cionista kongresszuson Bázelben tárgyalták meg, és a gyűlés végül — részben a sürgősség és a menekültek megsegítése miatti aggályok hatására — 295 szavazattal 177 ellenében ideiglenes menedékhelyként elfogadta. A döntés azonban mély megosztottságot okozott: sokan ellenezték, mert szerintük a cionista mozgalom célja a történelmi Izrael/Palestina volt, és minden más javaslat elvontságnak vagy elárulásnak tűnt.
Következmények és jelentőség
A brit Uganda-program hosszú távon nem valósult meg. A vita nyomán megerősödött a mozgalmon belüli feszültség a gyakorlati, azonnali menekültség-mentő megoldásokat támogató és a kizárólag Palesztinára összpontosító irányzat között. Egyes vezetők, például területi (territorialista) gondolkodók — köztük később Israel Zangwill — a tágabb területkeresés mellett érveltek; Zangwill később a cionista mozgalomtól külön szervezetet hozott létre, amely a zsidó letelepítést más területeken is elképzelhetőnek tartotta.
Theodor Herzl maga pragmatikus megfontolásból támogatta az ideiglenes megoldást, de a mozgalom megosztottsága és a vita heves volt. Herzl 1904-ben meghalt, és a terv később háttérbe szorult: a cionista vezetés végül ismét a történelmi Palesztina megvalósíthatóságára helyezte a hangsúlyt. A brit Uganda-program fontos fejezete a modern zsidó nemzeti mozgalom történetének, mert jól mutatja a humanitárius kényszer és a nemzeti célok közötti belső feszültségeket, valamint a politikai kompromisszumok lehetőségeit és korlátait.
Problémák
A fennsík nagy magassága alacsony hőmérsékletet biztosított, ami jót tett az európai embereknek. Ugyanakkor tele volt oroszlánokkal és más veszélyes állatokkal.[ eredeti kutatás?] Ez a probléma arra késztette a cionistákat, hogy udvariasan visszautasítsák a földre tett ajánlatot.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a brit Uganda program?
V: A Brit Uganda Program egy olyan terv volt, amelynek célja az volt, hogy Kelet-Afrika egy darabját zsidó embereknek adják, hogy ott éljenek.
K: Miért hozták létre a tervet?
V: A tervet azért hozták létre, hogy segítsenek az oroszországi zsidó embereknek, hogy a pogromok után lakhelyet találjanak.
K: Ki tette az ajánlatot a cionista csoportnak?
V: Joseph Chamberlain brit gyarmatügyi miniszter tette az ajánlatot Theodor Herzl cionista csoportjának.
K: Mikor tették először az ajánlatot?
V: Az ajánlatot először 1903-ban tették.
K: Hol helyezkedett el a felajánlott földterület?
V: A felajánlott földterület a kenyai Mau-fennsíkon volt.
K: Hogyan reagáltak az emberek a brit Uganda-programra?
V: Sokan nem értettek egyet a tervvel, de a bázeli cionista kongresszuson végül 295-177 szavazattal elfogadták.
K: Mi volt a célja az 1903-as cionista kongresszusnak?
V: Az 1903-as cionista kongresszus célja a cionista mozgalommal kapcsolatos egyéb kérdések mellett a brit Uganda-program megvitatása volt.
