Zebulon Montgomery Pike (1779. január 5. – 1813. április 27.) amerikai dandártábornok és felfedező, akinek nevét a coloradói Pikes Peak viseli. Az amerikai hadsereg tisztjeként Thomas Jefferson elnök megbízásából két fontos felderítő utat vezetett az újonnan megvásárolt louisianai területeken, amelyek hozzájárultak az Egyesült Államok korai nyugati feltárásához és a térképészet fejlődéséhez.

Korai élet és katonai pálya

Pike New Jersey-ben, Lambertonban született. Fiatalon lépett be az amerikai hadseregbe, és az 1790-es, 1800-as évek fordulóján tiszti szolgálatot teljesített. Katonai kiképzése és korai tapasztalatai alkalmassá tették a Jefferson-adminisztráció által támogatott felfedező utak vezetésére: feladata részben térképek készítése, részben a helyi viszonyok feltérképezése volt.

Első expedíció (1805–1806)

Az első út 1805–06-ban zajlott, célja a Mississippi folyó felső, északi szakaszainak, valamint a környező területek feltérképezése és természeti adottságaik leírása volt. Pike expedíciója katonai, gazdasági és tudományos megfigyeléseket is tartalmazott: gyűjtöttek adatokat a folyó vízjárásáról, a bennszülött törzsek életmódjáról és a terület potenciális közlekedési lehetőségeiről.

Második expedíció és spanyol fogság (1806–1807)

A második út 1806–07-ben indult, és a délnyugati területeket célozta meg; Pike célja a Louisiana déli határain túli területek, köztük a Új-Mexikó és Texas északi spanyol gyarmati településeinek feltárása volt. Pike utazása részben egybeesett más, Jefferson által támogatott expedíciókkal, mint például a Lewis és Clark-expedíció (1804–1806) és Thomas Freeman és Peter Custis 1806-os Vörös-folyó menti vizsgálatai.

Pike második útja a Sziklás-hegységen át vezette expedícióját a mai Colorado déli részébe. A csoportot Santa Fe közelében a spanyol hatóságok elfogták. Pike-ot és embereit Chihuahuába (a mai Mexikó) szállították meghallgatásra; később, 1807-ben, a spanyolok egy részét Texason át vezették, majd a Louisiana amerikai területének közelében szabadon engedték őket. Az elfogás és kihallgatás azt a gyanút is fölvetette, hogy Pike expedíciója — bár tudományos és felderítő célú volt — kémtevékenységre is alkalmas információkat gyűjthetett a spanyol kormány számára.

Könyv és hatás

1810-ben Pike részletes beszámolót írt utazásairól. Az útleírás nagy népszerűségre tett szert, és hamarosan lefordították holland, francia és német nyelvre, hogy Európában is megjelenhessen. Műve fontos forrás a korai amerikai nyugat természeti viszonyairól, bennszülött népeiről és a spanyol határvidék politikai helyzetéről; egyben hozzájárult az Egyesült Államok nyugati terjeszkedését támogató ismeretek terjedéséhez.

Utolsó évek, szolgálat az 1812-es háborúban és halála

Pike a későbbi években katonai pályafutását folytatta, és a 1812-es háborúban ismét aktív szolgálatot vállalt. 1813-ban dandártábornoki rangot viselt, amikor a háború kanadai hadszínterén harcolt. 1813. április 27-én a yorki (mai Toronto) csatában a brit védők által felrobbantott lőszerrekesz robbanásakor súlyos sebesüléseket szenvedett, és a helyszínen halt meg.

Örökség

  • Pike neve több amerikai földrajzi névben él tovább (például a Pikes Peak), valamint megyék és városok viselik nevét.
  • Utazásainak beszámolói fontos korabeli források a kontinens belső területeiről, a bennszülött népekről és a spanyol–amerikai határvidék politikai viszonyairól.
  • Pike expedíciói — bár kevésbé ismertek, mint a Lewis és Clark-út — jelentősen hozzájárultak az Egyesült Államok térképeinek és ismereteinek bővítéséhez a 19. század elején.

Zebulon Pike élete és munkássága egyszerre katonai és tudományos örökség: expedíciói a fiatal ország terjeszkedési törekvéseinek részei voltak, és a róluk készült beszámolók a korszak fontos történeti dokumentumai.