1830-as júliusi forradalom Franciaország: X. Károly bukása és júliusi monarchia

1830-as júliusi forradalom: X. Károly bukása, a Bourbon–Orléans hatalomváltás és a júliusi monarchia kialakulása Lajos Fülöp előtti és alatti korszakban.

1830-as francia forradalom, közismert nevén a júliusi forradalom (franciául Trois Glorieuses — a „három dicsőséges nap”, 1830. július 27–29.) X. Károly francia király hatalmának megrendüléséhez és végül bukásához vezetett. A közvetlen okot a király által kiadott úgynevezett Saint-Cloud-i rendeletek (júliusi rendeletek) adták, amelyek korlátozták a sajtószabadságot, feloszlatták a képviselőházat és megváltoztatták a választójogi szabályokat. Ezek a lépések széles tiltakozást váltottak ki Párizsban, ahol munkások, kézművesek, diákok és újságírók tömegei álltak fel a különböző pártok és politikai csoportok támogatásával.

A zavargások során utcai barikádok emelkedtek, harcok folytak a városrészekért, és a politikai nyomás hatására X. Károly lemondott trónjáról. Helyére unokatestvére, Louis-Philippe, az Orléans-i herceg került, aki a júliusban megszületett politikai kompromisszum értelmében a „franciák királya” (roi des Français) lett — ez a megnevezés is változást tükrözött a korábbi, abszolútabb hatalmi felfogáshoz képest.

A forradalom következményeként a Bourbon-restaurációról a júliusi monarchiára történt átmenet: a trónon a Bourbon-ház helyett az Orléans-ház került hatalomra. Ez a váltás egyúttal a politikai erőtér átrendeződését is jelentette: a Bourbonokat támogató csoportot legitimistáknak nevezték, míg Lajos Fülöp pártját és követőit orleanistáknak hívták. A változás alkotmányos jellegű volt — a 1814-es alkotmányt (Charte) módosították —, így a júliusi monarchia erősen a polgári, liberális érdekekre támaszkodó, alkotmányos királyságként működött, nem visszatérés a korábbi abszolutizmushoz.

• Okok: politikai elégedetlenség a Bourbon-restauráció korlátozó intézkedései miatt, gazdasági nehézségek, a sajtó és középosztályi rétegek növekvő követelései.
• Fontos események: 1830. július 27–29. — a Trois Glorieuses, a barikádharcok és a forradalmi győzelem.
• Következmények: X. Károly távozása, Lajos Fülöp trónra lépése, a monarchia egyik fajtájából (Bourbon-abszolutizmus felé hajló rendszer) egy alkotmányosabb, polgári jellegű júliusi monarchia létrejötte.

Lajos Fülöp a hatalmon maradt 1848-ig; végül őt is eltávolították 1848-as francia forradalomig, amely újabb rendszerváltáshoz vezetett (a második köztársaság kikiáltásához). A júliusi forradalom jelentősége abban áll, hogy bemutatta: a 19. századi Franciaországban a hatalom átalakulása már nem csupán dinasztikus kérdés volt, hanem a politikai erők, a középosztály és a nyilvánosság dinamikájának eredménye — a forradalom mérsékelt, polgári irányba tolta el a monarchia jellegét, de nem vezetett rögtön republikánus rendszerhez.

Háttér

1824. szeptember 16-án X. Károly lépett Franciaország trónjára. Ő volt XVIII. Lajos öccse. Napóleon Bonaparte legyőzésekor ő lett Franciaország királya. Mind Lajos, mind Károly a születésük miatt uralkodott, nem pedig azért, mert sokan akarták, hogy uralkodjanak. Ez volt az első a két dolog közül, amivel kezdetét vette a Les Trois Glorieuses, a júliusi forradalom "három dicsőséges napja".

Amikor Napóleon 1814-ben lemondott, Európában, és főként Franciaországban nagy volt a zűrzavar. A bécsi kongresszus összeült, hogy újra megrajzolja a kontinens politikai térképét. A kongresszusra nagyon sok európai ország eljött. A döntést azonban négy legfontosabb hatalom irányította. Ezek a hatalmak az Egyesült Királyság, Ausztria, Oroszország és Poroszország voltak, amelyet III. Frigyes Vilmos király képviselt. A kongresszus másik nagyon fontos személye Charles Maurice de Talleyrand volt. Ő Napóleon francia diplomatája volt. Franciaországot ellenséges államnak tekintették.

Talleyrand azt javasolta, hogy Európa térjen vissza az első, "törvényes" kormányához. A Napóleon előtti kormányra gondolt. Ezt a tervet a kongresszus tagjai nagyrészt elfogadták. Franciaország visszatért az 1789-es határokhoz, és a Bourbon-ház visszatért a trónra. A kongresszus szemében a politikai helyzet Franciaországban és Európában most már visszatért a normális kerékvágásba. Az új király, XVIII. Lajos azonban úgy érezte, hogy a nacionalizmus és a demokrácia eszméi még mindig jelen vannak az országában. Ezért megalkották és aláírták a Charte constitutionnelle française-t, a francia alkotmányt. Ezt La Charte néven is ismerik. Ez volt a második dolog, ami elindította a júliusi forradalmat.

Az orléans-i herceg

A három dicsőséges nap

1830. július 26., hétfő

Az emberek gyorsan értesültek a Saint-Cloud-i "ordonnances"-ről a Le Moniteurből. Dühösen elbocsátották a munkásokat, és bezárták az üzleteket. A munkanélküliség, amely a nyár elején még nőtt, tovább nőtt. "Nagyszámú... munkásnak tehát nem volt más dolga, mint tiltakozni".

Az olyan újságok, mint a Journal des débats, a Le Moniteur Universel (Le Moniteur) és a Le Constitutionnel már nem kerültek többé nyomtatásba. Ennek oka az új törvény volt. A liberális Le National irodájában 12 városi újság közel 50 újságírója gyűlt össze. Ott aláírtak egy tiltakozó nyilatkozatot, és megígérték, hogy újságjaik továbbra is megjelennek.

Aznap este a rendőrség megjelent egy újságosnál, és elvették a törvénybe ütköző újságokat. A feldühödött, munkanélküli tömeg forrón kiabálta: "A bas les Bourbons!". "Vive la Charte!" Armand Carrel, egy republikánus újságíró írta a Le Nationalban:

"Franciaország... magának a kormánynak a cselekedete által esik vissza a forradalomba... a törvényes rendszer most megszakadt, az erőszaké kezdődött... abban a helyzetben, amelybe most kerültünk, az engedelmesség megszűnt kötelességnek lenni... Franciaországnak kell megítélnie, meddig terjedjen a saját ellenállása."

Mintha egy álomvilágban élne, a párizsi rendőrfőnök aznap este azt írta: " ...a legtökéletesebb nyugalom (béke) uralkodik (uralkodik) továbbra is a főváros minden részén. A hozzám beérkezett jelentésekben egyetlen ... figyelemre méltó eseményt sem jegyeztek fel".

Léon Cogniet 1830. júliusi jelenetek című festménye. Ez a festmény az 1830-as júliusi forradalomról szólt.

Kérdések és válaszok

K: Hogyan is nevezték az 1830-as francia forradalmat?

K: Mi történt a júliusi forradalom alatt?

K: Ki lett a király, miután X. Károlyt a júliusi forradalom során eltávolították a hatalomból?

K: Milyen változást jelentett a júliusi forradalom?

K: Kitől változott meg a hatalom a júliusi forradalom után?

K: Hogyan hívták a Bourbonok támogatóit a júliusi forradalom után?

K: Ki volt a franciák királya a júliusi forradalom után az 1848-as francia forradalomig?

Keresés betűvel