1830-as francia forradalom, közismert nevén a júliusi forradalom (franciául Trois Glorieuses — a „három dicsőséges nap”, 1830. július 27–29.) X. Károly francia király hatalmának megrendüléséhez és végül bukásához vezetett. A közvetlen okot a király által kiadott úgynevezett Saint-Cloud-i rendeletek (júliusi rendeletek) adták, amelyek korlátozták a sajtószabadságot, feloszlatták a képviselőházat és megváltoztatták a választójogi szabályokat. Ezek a lépések széles tiltakozást váltottak ki Párizsban, ahol munkások, kézművesek, diákok és újságírók tömegei álltak fel a különböző pártok és politikai csoportok támogatásával.

A zavargások során utcai barikádok emelkedtek, harcok folytak a városrészekért, és a politikai nyomás hatására X. Károly lemondott trónjáról. Helyére unokatestvére, Louis-Philippe, az Orléans-i herceg került, aki a júliusban megszületett politikai kompromisszum értelmében a „franciák királya” (roi des Français) lett — ez a megnevezés is változást tükrözött a korábbi, abszolútabb hatalmi felfogáshoz képest.

A forradalom következményeként a Bourbon-restaurációról a júliusi monarchiára történt átmenet: a trónon a Bourbon-ház helyett az Orléans-ház került hatalomra. Ez a váltás egyúttal a politikai erőtér átrendeződését is jelentette: a Bourbonokat támogató csoportot legitimistáknak nevezték, míg Lajos Fülöp pártját és követőit orleanistáknak hívták. A változás alkotmányos jellegű volt — a 1814-es alkotmányt (Charte) módosították —, így a júliusi monarchia erősen a polgári, liberális érdekekre támaszkodó, alkotmányos királyságként működött, nem visszatérés a korábbi abszolutizmushoz.

  • Okok: politikai elégedetlenség a Bourbon-restauráció korlátozó intézkedései miatt, gazdasági nehézségek, a sajtó és középosztályi rétegek növekvő követelései.
  • Fontos események: 1830. július 27–29. — a Trois Glorieuses, a barikádharcok és a forradalmi győzelem.
  • Következmények: X. Károly távozása, Lajos Fülöp trónra lépése, a monarchia egyik fajtájából (Bourbon-abszolutizmus felé hajló rendszer) egy alkotmányosabb, polgári jellegű júliusi monarchia létrejötte.

Lajos Fülöp a hatalmon maradt 1848-ig; végül őt is eltávolították 1848-as francia forradalomig, amely újabb rendszerváltáshoz vezetett (a második köztársaság kikiáltásához). A júliusi forradalom jelentősége abban áll, hogy bemutatta: a 19. századi Franciaországban a hatalom átalakulása már nem csupán dinasztikus kérdés volt, hanem a politikai erők, a középosztály és a nyilvánosság dinamikájának eredménye — a forradalom mérsékelt, polgári irányba tolta el a monarchia jellegét, de nem vezetett rögtön republikánus rendszerhez.