John Ostrom
John Harold Ostrom (1928. február 18. - 2005. július 16.) amerikai paleontológus.
Az 1960-as években kimutatta, hogy a dinoszauruszok inkább hasonlítanak a nagy, nem repülő madarakra, mint a gyíkokra (vagy "szauruszokra"). Thomas Henry Huxley az 1860-as években az Archaeopteryx és a Compsognathus összehasonlítása alapján úgy gondolta, hogy a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki. Huxley elképzelését később elvetették, főként azért, mert Heilmann 1926-ban más nézeteket vallott.
Ostrom első áttekintése az Archaeopteryx nevű ősmadár oszteológiájáról és filogenetikájáról 1976-ban jelent meg. A Kínában talált fosszilis dinómadarak modern kori felfedezései után a Huxley-Ostrom-elméletet szinte minden paleontológus elfogadta.
Ostrom a Yale Egyetem professzora volt. A gerinces paleontológia nyugalmazott kurátora volt a Peabody Természettudományi Múzeumban, amelynek lenyűgöző fosszíliagyűjteményét Othniel Charles Marsh indította el. Alzheimer-kór szövődményei miatt halt meg.
Felfedezések
A Deinonychus 1964-es felfedezése a történelem egyik legfontosabb fosszílialeletének számít. A Deinonychus aktív ragadozó volt, amely egyértelműen ugrálva és "szörnyű karmával" vágva vagy szúrva végzett zsákmányával. A valóban aktív életmód bizonyítékai közé tartoztak a farka mentén futó hosszú inak, amelyek merev ellensúlyt képeztek az ugrásokhoz és a futáshoz. Azt a következtetést, hogy legalább néhány dinoszaurusznak magas volt az anyagcseréje, és ezért melegvérűek voltak, tanítványa, Robert Bakker népszerűsítette. Ez segített megváltoztatni a dinoszauruszokról a századforduló óta uralkodó, lomha, lassú, hidegvérű gyíkokról alkotott képet.
Ez megváltoztatta a dinoszauruszok megítélését mind a hivatásos dinoszauruszrajzolók, mind a nagyközönség körében. A leletnek tulajdonítják a "dinoszaurusz reneszánsz" elindítását is, amely kifejezést Bakker a Scientific American 1975-ös számában alkotta meg. Ez a kifejezés a paleontológia iránti megújult érdeklődést írja le, amely az 1970-es évektől napjainkig tart.
Ostrom érdeklődése a dinoszaurusz-madár kapcsolat iránt a ma Haarlem Archaeopteryx néven ismert állat tanulmányozásával kezdődött. Az 1855-ben felfedezett példány valójában az első volt, amelyet megtaláltak, de mivel tévesen Pterodactylus crassipes néven jelölték meg, a hollandiai Teyler Múzeumban sínylődött, amíg Ostrom 1970-es tanulmánya (és 1972-es leírása) helyesen nem azonosította a mindössze nyolc "első madár" egyikeként (a magányos tollat leszámítva).
Ostrom a Hadrosaurus kacsacsőrű dinoszaurusz megkövesedett nyomvonalát is tanulmányozta. Úgy döntött, hogy csordákban vándoroltak. Ennyiben társas állatok voltak, mint sok madár és emlős, de nem úgy, mint a gyíkok.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt John Harold Ostrom?
V: John Harold Ostrom amerikai paleontológus volt.
K: Mit fedezett fel Ostrom a dinoszauruszokról az 1960-as években?
V: Az 1960-as években Ostrom kimutatta, hogy a dinoszauruszok inkább hasonlítanak a nagy, nem repülő madarakra, mint a gyíkokra vagy "szauruszokra".
K: Kinek az ötlete volt, hogy a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki, és mikor?
V: Thomas Henry Huxley-nak volt az az ötlete, hogy a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki az 1860-as években.
K: Miért vetették el Huxley ötletét?
V: Huxley elképzelését később elvetették, főként azért, mert Heilmann 1926-ban más nézeteket vallott.
K: Mit vizsgált felül Ostrom 1976-ban?
V: 1976-ban Ostrom felülvizsgálta az Archaeopteryx nevű ősmadár csontológiáját és filogenetikáját.
K: Mi történt, amikor Kínában felfedezték a dinobolygókat?
V: A Kínában talált fosszilis dinobolyok modernkori felfedezései után a Huxley-Ostrom-elméletet szinte minden paleontológus elfogadta.
K: Melyik intézménynek dolgozott Ostrom, és mi volt ott a szerepe?
V: Ostrom a Yale Egyetem professzora volt, és a gerinces paleontológia nyugalmazott kurátora a Peabody Természettudományi Múzeumban, amelynek lenyűgöző fosszilis gyűjteményét Othniel Charles Marsh indította el.
