Bohémiai Erzsébet
Cseh Erzsébet (született Stuart Erzsébet, 1596. augusztus 19. - 1662. február 13.) skót származású cseh királynő volt. Amellett, hogy cseh királyné volt, a pfalzi választóhercegnő és Stuart Erzsébet skóciai hercegnő címét is viselte Erzsébet VI. Jakab skót király (később I. Jakab angol király) és felesége, Anna dániai hercegnő legidősebb lánya volt. Bátyja I. Károly volt. Csak néhány hónapig volt Csehország királynője, ezért néha "téli királynőnek" is nevezik.
Bohémiai Erzsébet
Gyermekkor
Erzsébet a skóciai Fife-ban, a Falkland Palace-ban született. Apja azért adta neki az Erzsébet nevet, hogy I. Erzsébet angol királynőt boldoggá tegye. A királynőnek nem született gyermeke. Jakab azt akarta, hogy őt válassza Anglia királyának, amikor meghal. A királynő később beleegyezett, és VI. Jakab 1603-ban I. Jakab lett Anglia (valamint Wales és Írország) királya. Stuart Erzsébetnek most már magasabb státusza volt. Ez azt jelentette, hogy több fontos férfi akarta feleségül venni.
A puskaporos összeesküvés
Ebben az időben Angliában erős harcok folytak a katolikusok és a protestánsok között. Jakab király katolikus volt, de sok katolikus nem kedvelte őt, mert túl nagy szabadságot adott a protestánsoknak, hogy azt tegyenek, amit akarnak. 1605-ben egy csoport elhatározta, hogy megpróbálja felrobbantani az angol parlamentet puskaporral, amikor Jakab király ott volt. Ezt nevezik a puskaporos összeesküvésnek. A csoport azt tervezte, hogy elrabolja Erzsébet hercegnőt a Warwickshire-i Coombe Abbeyből. Őt akarták királynővé tenni. Mivel csak kilenc éves volt, a fontos katolikusok kezében lett volna az igazi hatalom a királyságai felett. Végül a csoportot megtalálták, mielőtt megölhették volna Jakab királyt.
Házasság
1613. február 14-én Erzsébet feleségül ment V. Frigyeshez, a pfalzi választófejedelemhez. A nő a heidelbergi udvarába költözött. Frigyes a protestáns fejedelmek egy fontos csoportjának, az úgynevezett evangélikus uniónak volt a vezetője. Jakab azt akarta, hogy Erzsébet ebből a csoportból vegyen feleségül valakit, hogy szorosabb barátságot köthessen velük.
Csehország királynője
1619-ben Friedrichet felkérték, hogy legyen Csehország királya. Ő és Erzsébet Prágába költözött. Ott is erős harcok folytak a különböző vallási csoportok között. Alig néhány hónapos királyság után Friderikusznak el kellett hagynia az országot. Mivel ilyen rövid ideig volt királynő, Erzsébetet néha "téli királynőnek" is nevezik. A 'Szívek királynőjének' is nevezték, mert sokan kedvelték őt.
Száműzetés és halál
Erzsébet és Frigyes száműzetésben éltek Hágában. Csehországba nem térhettek vissza. Friderikusz 1632-ben meghalt, Erzsébet pedig élete hátralévő részében Hollandiában élt. Miután bátyja fia, Károly Anglia és Skócia királya lett, Londonba utazott hozzá. Ott halt meg 1662-ben, 65 éves korában.
Gyermekek
Összesen tizenhárom gyermeke született. I. Károly Lajos, 1648-ban lett pfalzi választófejedelem. További gyermekei a következők voltak: Erzsébet csehországi hercegnő, pfalzi hercegnő, Rajnai Rupert herceg, pfalzi Mária Louise, Maurice von Simmern herceg, Edward, Simmern pfalzi grófja és Hannoveri Sophia. Az 1701-es kiegyezési törvényt követően Sophia választófejedelemasszony és gyermekei az angol és skót trón örökösévé váltak. Ez azt jelenti, hogy I. György után Nagy-Britannia minden királya és királynője Erzsébet leszármazottja.
Legacy
A délkelet-virginiai Erzsébet-folyót a hercegnő tiszteletére nevezték el. Cape Elizabeth egy félszigetet és ma egy várost az Egyesült Államok Maine államában szintén róla nevezték el. John Smith felfedezte és feltérképezte Új-Angliát. A helyeknek főként az indiánok által használt nevek alapján adott neveket. Amikor Smith megmutatta térképét I. Károlynak, azt mondta, hogy a király nyugodtan cserélje le a "barbár neveket" "angolos" nevekre. A király számos ilyen változtatást hajtott végre. Ma már csak négy maradt fenn. Ezek közül az egyik az Elizabeth-fok.
