Cseh Erzsébet (1596–1662): Bohémiai királynő, "téli királynő"
Cseh Erzsébet (született Stuart Erzsébet, 1596. augusztus 19. - 1662. február 13.) skót származású cseh királynő volt. Amellett, hogy cseh királyné volt, a pfalzi választóhercegnő és Stuart Erzsébet skóciai hercegnő címét is viselte Erzsébet VI. Jakab skót király (később I. Jakab angol király) és felesége, Anna dániai hercegnő legidősebb lánya volt. Bátyja I. Károly volt. Csak néhány hónapig volt Csehország királynője, ezért néha "téli királynőnek" is nevezik.
Házasélet és a cseh koronához vezető út
Erzsébet 1613. február 14-én házasodott össze Friedrich V. pfalzi választóherceggel, akivel fiatalon több gyermeknek adott életet. Házasságuk politikai szövetség is volt a protestáns európai uralkodóházak között. 1619-ben a cseh rendek a Habsburg uralommal szembeni tiltakozás jegyében Erzsébetet és férjét választották meg cseh királynévá és királlyá, így pár hónapra Csehország uralkodói lettek.
Uralkodás és bukás – a "téli királynő" név eredete
Erzsébet és férje uralma rövid volt: trónra lépésüket hamarosan katonai ellenállás követte. A császári és katolikus erők döntő győzelmet arattak a protestáns cseh hadsereg felett a fehér-hegyi csatában (Bílá hora) 1620. november 8-án, ami végleg eltávolította őket a cseh trónról. Mivel uralmuk csak egy téli időszakra korlátozódott, mindkettőjüket — a férjet "téli királynak", Erzsébetet pedig "téli királynőnek" nevezték el.
Száműzetés, politikai tevékenység és élet a száműzetésben
A vereséget követően Erzsébet és családja száműzetésbe vonult; életük nagy részét a Németalföldön, különösen Amszterdamban és a Hága környékén töltötték. Exilben is udvart tartottak, és aktívan részt vettek a protestáns ügyek és a pfalzi örökség ügyeinek képviseletében. Erzsébet életben tartotta a hozzátartozói és politikai szövetségesei közötti levelezést, és személyes tekintélyével is próbálta elősegíteni házának jogait.
Család, leszármazottak és örökség
Erzsébet és Friedrich több gyermekük közül különösen ismertté vált Károly Lajos (Karl Ludwig) és Ruprecht (Prince Rupert of the Rhine), akik később fontos szereplői lettek európai és angol politikai eseményeknek (Ruprecht például az angol polgárháború idején katonai vezetőként ismert). Erzsébet leszármazottain keresztül hosszú távon hatott a protestáns uralkodóházak és a brit öröklési viszonyok alakulására; családi kapcsolatai révén a pfalzi Stuart-ág és a hannoveri vonal között is összeköttetések alakultak ki.
Halál és megítélés
Erzsébet 1662. február 13-án hunyt el; életét sokan a protestáns ellenállás és a 17. századi európai dinasztikus politikák szimbólumaként értékelik. Rövid cseh uralma ellenére személye és sorsa generációkon át tartó történelmi emlékezet tárgya maradt, különösen a királynői cím és a "téli királynő" elnevezés miatt, amely a rövid, tragikus és európai vonatkozásai miatt emlékezetes időszakot foglalja össze.
Bohémiai Erzsébet
Gyermekkor
Erzsébet a skóciai Fife-ban, a Falkland Palace-ban született. Apja azért adta neki az Erzsébet nevet, hogy I. Erzsébet angol királynőt boldoggá tegye. A királynőnek nem született gyermeke. Jakab azt akarta, hogy őt válassza Anglia királyának, amikor meghal. A királynő később beleegyezett, és VI. Jakab 1603-ban I. Jakab lett Anglia (valamint Wales és Írország) királya. Stuart Erzsébetnek most már magasabb státusza volt. Ez azt jelentette, hogy több fontos férfi akarta feleségül venni.
A puskaporos összeesküvés
Ebben az időben Angliában erős harcok folytak a katolikusok és a protestánsok között. Jakab király katolikus volt, de sok katolikus nem kedvelte őt, mert túl nagy szabadságot adott a protestánsoknak, hogy azt tegyenek, amit akarnak. 1605-ben egy csoport elhatározta, hogy megpróbálja felrobbantani az angol parlamentet puskaporral, amikor Jakab király ott volt. Ezt nevezik a puskaporos összeesküvésnek. A csoport azt tervezte, hogy elrabolja Erzsébet hercegnőt a Warwickshire-i Coombe Abbeyből. Őt akarták királynővé tenni. Mivel csak kilenc éves volt, a fontos katolikusok kezében lett volna az igazi hatalom a királyságai felett. Végül a csoportot megtalálták, mielőtt megölhették volna Jakab királyt.
Házasság
1613. február 14-én Erzsébet feleségül ment V. Frigyeshez, a pfalzi választófejedelemhez. A nő a heidelbergi udvarába költözött. Frigyes a protestáns fejedelmek egy fontos csoportjának, az úgynevezett evangélikus uniónak volt a vezetője. Jakab azt akarta, hogy Erzsébet ebből a csoportból vegyen feleségül valakit, hogy szorosabb barátságot köthessen velük.
Csehország királynője
1619-ben Friedrichet felkérték, hogy legyen Csehország királya. Ő és Erzsébet Prágába költözött. Ott is erős harcok folytak a különböző vallási csoportok között. Alig néhány hónapos királyság után Friderikusznak el kellett hagynia az országot. Mivel ilyen rövid ideig volt királynő, Erzsébetet néha "téli királynőnek" is nevezik. A 'Szívek királynőjének' is nevezték, mert sokan kedvelték őt.
Száműzetés és halál
Erzsébet és Frigyes száműzetésben éltek Hágában. Csehországba nem térhettek vissza. Friderikusz 1632-ben meghalt, Erzsébet pedig élete hátralévő részében Hollandiában élt. Miután bátyja fia, Károly Anglia és Skócia királya lett, Londonba utazott hozzá. Ott halt meg 1662-ben, 65 éves korában.
Gyermekek
Összesen tizenhárom gyermeke született. I. Károly Lajos, 1648-ban lett pfalzi választófejedelem. További gyermekei a következők voltak: Erzsébet csehországi hercegnő, pfalzi hercegnő, Rajnai Rupert herceg, pfalzi Mária Louise, Maurice von Simmern herceg, Edward, Simmern pfalzi grófja és Hannoveri Sophia. Az 1701-es kiegyezési törvényt követően Sophia választófejedelemasszony és gyermekei az angol és skót trón örökösévé váltak. Ez azt jelenti, hogy I. György után Nagy-Britannia minden királya és királynője Erzsébet leszármazottja.
Legacy
A délkelet-virginiai Erzsébet-folyót a hercegnő tiszteletére nevezték el. Cape Elizabeth egy félszigetet és ma egy várost az Egyesült Államok Maine államában szintén róla nevezték el. John Smith felfedezte és feltérképezte Új-Angliát. A helyeknek főként az indiánok által használt nevek alapján adott neveket. Amikor Smith megmutatta térképét I. Károlynak, azt mondta, hogy a király nyugodtan cserélje le a "barbár neveket" "angolos" nevekre. A király számos ilyen változtatást hajtott végre. Ma már csak négy maradt fenn. Ezek közül az egyik az Elizabeth-fok.
