Cseh Erzsébet (született Stuart Erzsébet, 1596. augusztus 19. - 1662. február 13.) skót származású cseh királynő volt. Amellett, hogy cseh királyné volt, a pfalzi választóhercegnő és Stuart Erzsébet skóciai hercegnő címét is viselte Erzsébet VI. Jakab skót király (később I. Jakab angol király) és felesége, Anna dániai hercegnő legidősebb lánya volt. Bátyja I. Károly volt. Csak néhány hónapig volt Csehország királynője, ezért néha "téli királynőnek" is nevezik.
Házasélet és a cseh koronához vezető út
Erzsébet 1613. február 14-én házasodott össze Friedrich V. pfalzi választóherceggel, akivel fiatalon több gyermeknek adott életet. Házasságuk politikai szövetség is volt a protestáns európai uralkodóházak között. 1619-ben a cseh rendek a Habsburg uralommal szembeni tiltakozás jegyében Erzsébetet és férjét választották meg cseh királynévá és királlyá, így pár hónapra Csehország uralkodói lettek.
Uralkodás és bukás – a "téli királynő" név eredete
Erzsébet és férje uralma rövid volt: trónra lépésüket hamarosan katonai ellenállás követte. A császári és katolikus erők döntő győzelmet arattak a protestáns cseh hadsereg felett a fehér-hegyi csatában (Bílá hora) 1620. november 8-án, ami végleg eltávolította őket a cseh trónról. Mivel uralmuk csak egy téli időszakra korlátozódott, mindkettőjüket — a férjet "téli királynak", Erzsébetet pedig "téli királynőnek" nevezték el.
Száműzetés, politikai tevékenység és élet a száműzetésben
A vereséget követően Erzsébet és családja száműzetésbe vonult; életük nagy részét a Németalföldön, különösen Amszterdamban és a Hága környékén töltötték. Exilben is udvart tartottak, és aktívan részt vettek a protestáns ügyek és a pfalzi örökség ügyeinek képviseletében. Erzsébet életben tartotta a hozzátartozói és politikai szövetségesei közötti levelezést, és személyes tekintélyével is próbálta elősegíteni házának jogait.
Család, leszármazottak és örökség
Erzsébet és Friedrich több gyermekük közül különösen ismertté vált Károly Lajos (Karl Ludwig) és Ruprecht (Prince Rupert of the Rhine), akik később fontos szereplői lettek európai és angol politikai eseményeknek (Ruprecht például az angol polgárháború idején katonai vezetőként ismert). Erzsébet leszármazottain keresztül hosszú távon hatott a protestáns uralkodóházak és a brit öröklési viszonyok alakulására; családi kapcsolatai révén a pfalzi Stuart-ág és a hannoveri vonal között is összeköttetések alakultak ki.
Halál és megítélés
Erzsébet 1662. február 13-án hunyt el; életét sokan a protestáns ellenállás és a 17. századi európai dinasztikus politikák szimbólumaként értékelik. Rövid cseh uralma ellenére személye és sorsa generációkon át tartó történelmi emlékezet tárgya maradt, különösen a királynői cím és a "téli királynő" elnevezés miatt, amely a rövid, tragikus és európai vonatkozásai miatt emlékezetes időszakot foglalja össze.
