Alfred Wegener
Alfred Lothar Wegener (1880. november 1. - 1930. november 13.) német tudós, meteorológus. Leginkább a kontinentális sodródás elméletéről ismert, amelyet 1912 decemberében terjesztett elő. Ez azt az elképzelést jelentette, hogy a kontinensek lassan sodródnak a Föld körül. Olyan elképzelései is voltak arról, hogy miért sodródnak a kontinensek, amelyeket más tudósok lehetetlennek tartottak. Hipotézisét egészen az 1950-es évekig nem fogadták el. Ekkor számos felfedezés adott bizonyítékot a kontinensek sodródására és annak tényleges okaira.
Wegener Berlinben született, és 1904-ben a berlini egyetemen szerzett doktori fokozatot csillagászatból. A német hadsereg tartalékos tisztjeként 1914-ben behívták az I. világháborúba. Belgiumban súlyosan megsebesült, és áthelyezték a hadsereg időjárási szolgálatához. A háború után főleg időjárási munkával foglalkozott.
Emléktábla Wegener egykori iskoláján a Wallstrassén
Antonio Snider-Pellegrini első ismert illusztrációja az Atlanti-óceán megnyílásáról, 1858.
Fosszilis leletek, amelyek arra utalnak, hogy a ma már különálló kontinensek egykor együtt voltak: lásd Pangéa
Lemeztektonikai elmélet
Az elméletet már korábban is felvetették, nem is egyszer. Az elsőt Abraham Ortelius térképész tette a 16. században.
Wegener elmélete
Wegener az Atlanti-óceán ellentétes oldaláról származó geológiai, fosszilis és jégkori bizonyítékokat használt fel a kontinentális sodródás elméletének alátámasztására. Például azt állította, hogy geológiai hasonlóságok vannak az észak-amerikai Appalache-hegység és a skót felföld között. Azt is mondta, hogy a dél-afrikai és a brazíliai kőzetrétegek hasonlóak.
Úgy vélte, hogy ezek a hasonlóságok csak akkor magyarázhatók, ha ezek a geológiai jellegzetességek egykor ugyanazon kontinens részei voltak. Wegener szerint a kontinensek - mivel kevésbé sűrűek - az óceánfenék sűrűbb kőzetének tetején lebegnek, és az óceánfenék kőzetén mozognak. Bár a kontinentális sodródás Wegener számos megfigyelését megmagyarázta, nem talált olyan tudományos bizonyítékot, amely teljes magyarázatot adhatott volna a kontinensek mozgására.
Kritika
A brit geológus, Arthur Holmes a kontinentális sodródás elméletét egy olyan korban képviselte, amikor az még nem volt divatos. 1931-ben azt javasolta, hogy a földköpenyben konvekciós cellák vannak, amelyek radioaktív hőt vezetnek el, és a felszínen mozgatják a kéreget. Principles of Physical Geology című művét, amely a kontinentális sodródásról szóló fejezettel zárul, 1944-ben adták ki.
A legtöbb földtudós és paleontológus azonban nem hitt Wegener elméletében, és ostobaságnak tartotta azt. Egyes kritikusok úgy vélték, hogy óriási szárazföldi hidak magyarázhatják a dél-amerikai és afrikai fosszíliák közötti hasonlóságokat. Mások azzal érveltek, hogy Wegener elmélete nem magyarázza meg azokat az erőket, amelyek a kontinensek ilyen nagy távolságokra történő elmozdításához szükségesek lettek volna. Wegener úgy vélte, hogy a kontinenseket mozgató erőket a Föld forgása és a csillagprecesszió okozhatta, és ugyanezek az erők okozták a földrengéseket és a vulkánkitöréseket is.
Bizonyítékok
Az 1950-es években az Atlanti-óceán középső gerincén a tengerfenék terjedésének és a mágneses megfordulásnak a felfedezései bizonyították, hogy Wegener elmélete valós volt, és a lemeztektonika elméletéhez vezetett, bár az általa javasolt okok tévesek voltak. Ma a geológusok szerint a kontinensek valójában mozgó tektonikus lemezek részei, amelyek az asztenoszférán, egy részben olvadt kőzetrétegen lebegnek.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Alfred Lothar Wegener?
V: Alfred Lothar Wegener német tudós, geofizikus és meteorológus volt.
K: Mi volt Wegener legjelentősebb hozzájárulása a tudományhoz?
V: Wegener legjelentősebb hozzájárulása a tudományhoz a kontinentális sodródás elmélete volt, amelyet 1912 decemberében terjesztett elő.
K: Hogyan reagáltak kezdetben más tudósok Wegener elképzeléseire a kontinensek sodródásának okairól?
V: Más tudósok kezdetben lehetetlennek tartották Wegener elképzeléseit a kontinensek sodródásának okairól.
K: Mikor fogadták el végül Wegener hipotézisét a kontinensek sodródásáról?
V: Wegener hipotézisét a kontinentális sodródásról csak az 1950-es években fogadták el, amikor számos felfedezés bizonyítékot szolgáltatott a kontinentális sodródásra és annak tényleges okaira.
K: Hol született Wegener, és hol szerezte a doktori címét?
V: Wegener Berlinben született, és 1904-ben a berlini egyetemen szerzett csillagászatból doktorátust.
K: Mi történt Wegenerrel az első világháború alatt?
V: Az első világháború alatt Wegenert tartalékos tisztként behívták a német hadseregbe, és Belgiumban súlyosan megsebesült. Ezután áthelyezték a hadsereg időjárási szolgálatához.
K: Mivel foglalkozott Wegener elsősorban a háború után?
V: A háború után Wegener főként időjárási munkával foglalkozott.
