Readingi csata (871) — Vikingek és wessexi angolszászok összecsapása

Readingi csata (871): részletes áttekintés a vikingek és a wessexi angolszászok összecsapásáról — hadjárat, vezetők, taktika és történelmi jelentőség.

Readingi csata a vikingek és a wessexi angolszászok közötti összecsapások egyik jelentős epizódja volt, amelyet hagyományosan 871 elejére datálnak. A csata említése az Angolszász Krónikában található, és ez a korai írott forrás adja Reading városának (a mai Berkshire megyében) egyik legrégebbi ismert emlékét.

Háttér

A csata részben annak a nagyobb viking betörésnek volt része, amelyet a források gyakran a "Nagy Pogány Had" (Great Heathen Army) részeként említenek. A dán/viking erőket ekkor Bagsecg és Halfdan Ragnarsson vezette, akik nagy, egyesített sereget gyűjtöttek össze, és Wessexet próbálták megszállni. A wessexi oldalon Athelred wessexi király és testvére, Alfréd álltak a fronton.

A csata előzményei és helyszín

A vikingek Readingnél táboroztak, ahol a helyszín kedvező védelmi adottságokkal bírt: két oldalról a Temze és a Kennet folyó, nyugatról pedig földsánc vagy bástya határolta a tábort. A krónika szerint a dánok három nappal érkezésük után egy csapatot küldtek Englefield felé, ahol találkoztak a helyi wessexi alakulat egyikével: ennek parancsnoka Athelwulf ealdorman volt. Az englefieldi csata során a dán csapatok közül sokan estek el, a túlélők pedig visszavonultak Readingbe.

A csata menete

Röviddel az englefieldi összecsapás után a wessexi főerők, élükön Athelred királlyal és Alfréddal, felvonultak Reading ellen. A források szerint a wessexi seregek megtámadták a viking tábort, de a dánok sikeresen megvédték állásaikat, és a wessexieket visszaverték. A csatában életét vesztette Aethelwulf, az ealdorman — ezt a krónika kifejezetten megemlíti. A pontos harcászati részletek és a veszteségek száma nem maradtak ránk pontosan.

Következmények és jelentőség

• A csata ugyan viking győzelemmel zárult, de nem törte meg végérvényesen Wessex ellenállását. A hadjárat további ütközetekhez vezetett (például az egymást követő csaták sorában), köztük a wessexi győzelemmel záruló Ashdown-i összecsapáshoz.
• Az eseménysorozat fontos fordulópont volt az angolszász történelemben: a fiatal Alfréd (a későbbi Alfréd, a Nagy) katonai tapasztalatokat szerzett, amelyek később meghatározóak voltak a dán támadásokkal szembeni védekezésben.
• A csata és maga a tábor említése az Angolszász Krónikában a mai Reading történeti forrásainak egyik alapját képezi: ez az írásos emlék a város korai létezését is alátámasztja.

Források és történeti megjegyzések

Legfőbb forrásunk az Angolszász Krónika, amely rövid, de értékes beszámolót ad a hadjáratról és a csatáról. A krónika egyes részletei tömörek és gyakran többször értelmezésre szorulnak; a pontos napok és a harcok részletei a történészek között vitatottak lehetnek. A csataterület pontos határai és a veszteségek nagysága sem ismertek egyértelműen, így sok részlet a források értelmezésén és a régészeti kutatásokon múlik.

Összefoglalva: a readingi csata 871 körüli eseménye a viking invázió súlyponti összecsapásai közé tartozik, amely a wessexi ellenállás és a későbbi angolszász-politikai változások szempontjából is jelentősnek tekinthető.

Kérdések és válaszok

K: Mikor vívták a readingi csatát?

K: Ki volt a readingi csatában részt vevő két sereg?

K: Ki vezette a viking sereget a readingi csatában?

K: Ki vezette a wessexi sereget a readingi csatában?

K: Mi az angolszász krónika?

K: Hogyan rendelkezett a readingi vikingek tábora természetes védelemmel?

K: A vikingek nyerték vagy vesztették el a readingi csatát?

Keresés betűvel