Cisterna melletti csata (1944) — Anzio/Shingle és német győzelem
Cisterna melletti csata (1944) — részletes összefoglaló az Anzio/Shingle műveletről, a német győzelemről és az amerikai Ranger-csoportok veszteségeiről.
A cisternai csata egy csata volt a második világháborúban, amely 1944. január 30. és február 2. között zajlott az olaszországi Cisterna (Cisterna di Latina) közelében. A harc az Operation Shingle (anzioi partraszállás) és az azt követő anzioi csata részét képezte.
Háttér
Az Operation Shingle célja az volt, hogy az anzioi partraszállással megkerüljék a Gustav-vonal erős német állásait, és lehetőséget teremtsenek a gyors előretörésre Róma felé. Az anzioi hídfej azonban nem tudott gyorsan kiteljesedni: a németek gyorsan megerősítették védelemüket, és több alkalommal visszaverték az itt végrehajtott kitörési kísérleteket.
A csata előzményei
A környék birtoklása stratégiai fontosságú volt, mert a Cisterna–Arce útvonal a parti hídfejről a belső területek felé vezető előretörést tette volna lehetővé. A 3. gyalogoshadosztály január 25–27. között már megkísérelt egy előzetes támadást Cisternáért, de ez nem járt tartós sikerrel.
A csata menete
1944. január 30-án a szövetségesek újabb offenzívába kezdtek a csata és a hídfejről való kitörés megkísérlésére. A tervek szerint kisebb, gyorsan mozgó egységek — köztük Ranger alakulatok is — feltáró és döntő akciókat hajtottak volna végre a német állások mögött, hogy lehetővé tegyék a 3. hadosztály és más erők előrenyomulását.
Az akció azonban rosszul sült el: a német védelem erős és jól szervezett volt, helyi tartalékokkal, páncélos támogatással és előnyös terepviszonyokkal. A Ranger– és más szövetséges egységek közül sokat csapdába ejtettek vagy bekerítettek, és a támadás helyenként zűrzavarba torkollott. A harcok heves tüzérségi és közelharci összecsapásokká fajultak; a közelben működő német erők sikeresen megvédték Cisternát, és ellentámadásokat indítottak.
Eredmény és következmények
A csata német győzelemmel zárult: a német védelem megtartotta állásait Cisternánál, és megakadályozta a hídfejről való gyors kitörést. A vereség jelentős hatással volt az amerikai alakulatokra és különösen a Ranger-vadászokra: több Ranger-egység súlyos veszteségeket szenvedett, sok katona megsebesült, megsemmisült vagy fogságba esett. A veszteségek következtében egyes Ranger egységeket visszavontak, átcsoportosítottak vagy újraszerveztek.
Stratégiailag a cisternai csata hozzájárult az anzioi hídfej melletti patthelyzet elhúzódásához: a szövetségesek nem tudták gyorsan áttörni a német vonalakat, így a harcok hónapokra elhúzódtak, és Róma bevételéig még további offenzívákra volt szükség.
Veszteségek és tanulságok
- A csata rávilágított arra, hogy a gyors partraszállás önmagában nem garantálja a gyors előretörést, ha az ellenfél képes gyorsan összpontosítani tartalékait és páncélos erőit.
- A terepismeret, a felderítés és az összhang a különböző fegyvernemek (gyalogság, tüzérség, páncélosok) között döntő fontosságú a sikeres támadás végrehajtásához.
- A Cisterna körüli harcok komoly hatással voltak az amerikai hadműveletek tervezésére Anzio környékén, és politikai-militáris következményekkel jártak a hadvezetés döntéseiben.
Összefoglalva: a cisternai csata (1944. jan. 30.–febr. 2.) a csata és az olaszországi hadműveletek fontos, de kedvezőtlen epizódja volt a szövetségesek számára: egyértelmű német győzelem, amely megmutatta az anzioi művelet nehézségeit és hozzájárult a további, hónapokig tartó küzdelemhez a hídfejen.
A szövetségesek támadási terve és erői Cisternánál 1944. január 30.
Háttér:
1944. január 22-én a szövetségesek elindították a Shingle hadműveletet. Ez az amerikai és brit csapatok tengeri partraszállása volt Anzio és Nettuno közelében. A német Gusztáv-vonal védelmét akarták megtámadni 60 mérföldre (97 km) délkeletre.
A szövetségesek január 16-a óta délről támadtak az első Monte Cassino-i csatában. A partraszállást követően a szövetségesek a tengerparton építették fel erőiket. Ez egyben lehetőséget adott a németeknek, hogy megerősítsék védelmi állásaikat. Január 29-re már 69 000 ember volt a parton. A németeknek 71 500 katonájuk volt, hogy megállítsák őket.
Január 30-án a szövetségesek támadásba lendültek, északkelet felé, Campoleone és az Alban-hegység felé. Egy Ranger-csapat megpróbált beosonni Cisternába.
Az erdőjárók arra számítottak, hogy kevés német csapattal találkoznak. Valójában egy nagy ellenséges erő felé haladtak.
Az erdőjáróknak sok halottjuk és sebesültjük volt. A halottak és sebesültek pótlására küldött új csapatok nem rendelkeztek tapasztalattal vagy nagyfokú kiképzéssel.
Battle
Számos Ranger-csapat és a 15. gyalogezred 3. zászlóalja megpróbált a német vonalak mögé lopakodni Cisterna városába. Meg akarták támadni és elfoglalni a várost, amíg a főtámadás meg nem érkezik.
Amikor a két zászlóalj megpróbált német területre osonni, erős német erők támadták meg őket. Ezek között volt a 715. motorizált gyalogoshadosztály és a Herman Göring páncéloshadosztály, köztük tizenhét német Panzer IV harckocsival.
Az 1. zászlóalj parancsnoka - Dobson őrnagy - úgy támadta meg az egyik tankot, hogy pisztolyával lelőtte a parancsnokot, és egy fehér foszfor gránátot dobott a tankba. Két másik tankot a rangerek foglaltak el.
Végül a németek győztek. Körülbelül 803 szövetséges katona nem tért vissza. Körülbelül 400 erdőjáró hadifogoly lett. A németek is sok veszteséget szenvedtek.
Megkísérelt felmentés az erdőjáróknak
A főtámadás a csapdába esett zászlóaljakat próbálta megmenteni. A szövetségesek némi területet foglaltak el, de nem tudtak átjutni a németeken és elfoglalni Cisternát. Cisterna 1944 májusáig a németek kezén maradt.
A február 1-2-i német támadások nem szereztek vissza területet a szövetségesektől. A németek súlyos veszteségeket szenvedtek ezekben a támadásokban.
Utána
A támadás vezetésére a könnyűfegyverzetű Rangereket használták, amiért bírálták őket. A meggyengült Ranger-erők Olaszországon belül leállították a tevékenységüket. A Ranger-egységek továbbra is harcoltak Észak-Európában (a D-Day vezetésével) és a csendes-óceáni háborúban.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a cisternai csata?
V: A cisternai csata egy csata volt a második világháború alatt, amelyre 1944. január 30. és február 2. között került sor az olaszországi Cisterna közelében.
K: Mi volt a csata része?
V: A csata a Shingle hadműveletet követő anzioi csata része volt.
K: Ki nyerte a cisternai csatát?
V: A csata egyértelmű német győzelem volt.
K: Milyen hatással volt a cisternai csata az amerikai vadőrökre?
V: A cisternai csata során számos amerikai Ranger-csoportot vezényeltek a 3. gyaloghadosztály Cisterna elleni támadásának támogatására.
K: Mikor próbálta meg a 3. gyalogoshadosztály elfoglalni Cisternát?
V: A 3. gyalogoshadosztály január 25-27-én próbálta meg elfoglalni Cisternát.
K: Mi volt a 3. hadosztály támadásának a része?
V: A 3. hadosztály támadása része volt az amerikai VI. hadtest nagyszabású támadásának, amelynek célja az volt, hogy kivonuljon az anzioi tengerpartról.
K: Mi volt az oka annak, hogy az amerikai VI. hadtest el akart vonulni az anzioi strandokról?
V: Az amerikai VI. hadtest el akart vonulni az anzioi partokról, mielőtt újabb német csapatok érkeznének és támadnának.
Keres