Monte Cassinó-i csata
A Monte Cassino-i csata (más néven csata Rómáért és csata Cassinóért) a második világháború olaszországi hadjáratának egyik csatája volt. A szövetségesek négy támadássorozata volt a németek és az olaszok által tartott olaszországi Téli vonal ellen.
1944 elején a Téli vonal nyugati felét a németek tartották. A Rapido, a Liri és a Garigliano völgyeket és a hegyek egy részét tartották. Ezeket a völgyeket és hegyeket együttesen Gusztáv-vonalnak nevezték. A Monte Cassino-i csata célja az volt, hogy áttörjék ezt a vonalat Róma felé.
Monte Cassino templomát a német védők nem foglalták el. A németek a lejtőkön védelmi állásokat létesítettek. Amerikai bombázók 1400 tonna bombát dobtak a Cassinói apátságra.
A német ejtőernyősök bementek az apátság romjaiba. Január 17. és május 18. között a Monte Cassinót és a Gusztáv-védműveket négyszer támadták meg a szövetséges csapatok. A német védőket végül kiűzték állásaikból, de a szövetségesek sok veszteséget szenvedtek.
Olaszországon belüli elhelyezkedés
Háttér
A szövetségesek 1943. szeptemberi olaszországi partraszállását két részből álló északi előrenyomulás követte. Az Olaszország közepén lévő hegyvonulat mindkét oldalán történt egy-egy előrenyomulás.
A nyugati oldalon az amerikai ötödik hadsereg vonult Nápolyból. Keleten Sir Bernard Montgomery tábornok brit nyolcadik hadserege vonult fel az Adriai-tenger partján.
Az V. hadsereg a nehéz terepviszonyok és a német védelem miatt lassan haladt előre. A németek védett állásokban helyezkedtek el. Az eredeti tervek, miszerint Rómát 1943 októberére elfoglalják, nem valósultak meg.
Bár keleten elfoglalták az Ortonát, az előrenyomulás decemberben a havazás miatt megállt. Keletről nem lehetett Rómába menni. A 6-os országút a Liri völgyén keresztül vezetett. Ennek a völgynek a déli bejárata Cassino volt. Ez volt a Gusztáv-vonal fontos része, a Téli vonal legerősebb védelmi állásai.
Mivel a régi bencés apátság fontos szerepet játszott a történelemben, a német egységek nem helyeztek el védelmi állásokat az apátságban.
Néhány szövetséges repülőgép német csapatokat látott az apátságban. Az apátság a völgyre nézett. Ezáltal jó hely volt a német tüzérségi megfigyelők számára. Ez arra késztette a szövetséges parancsnokokat, hogy bombázzák az apátságot.
Első csata
Tervek és előkészítés
Az amerikai V. hadsereg parancsnokának, Clark tábornoknak a terve az volt, hogy a brit X hadtest 1944. január 17-én támad. A brit 46. gyalogoshadosztály január 19-én támadott volna. Ez támogatta volna az amerikai II. hadtest fő támadását a jobb oldalukon.
Az amerikai II. hadtest központi támadása január 20-án kezdődik. A 36. (texasi) amerikai gyalogoshadosztály átkelne egy folyón Cassinótól öt mérföldre. A francia expedíciós hadtest Monte Cairo felé mozdulna.
Az ötödik hadsereg csak január 15-én érte el a Gusztáv-vonalat, hat hétig tartott és 16 000 áldozatot követelt.
Támadás
Első támadás
X hadtest a baloldalon, január 17.
Az első támadásra január 17-én került sor. A part közelében a brit X. hadtest átkelt a Gariglianón. Von Senger tábornok, a német XIV. páncélos hadtest parancsnoka nem gondolta, hogy meg tudja állítani a támadást. További csapatokat kért. A 29. és 90. páncélos-gránátos hadosztályokat küldték hozzá. A X. hadtestnek 4000 sebesültje volt az első ütközet során.
Fő támadás
II. hadtest a központban, január 20.
Az USA központi támadása január 20-án kezdődött. Eberhard Rodt tábornok 15. páncélos-gránátos hadosztálya támadta meg őket. A támadás kudarcba fulladt, a 36. hadosztály 48 óra alatt 2100 halottat, sebesültet és eltűntet vesztett.
A II. hadtest Cassinótól északra próbálkozik
január 24.
A következő támadás január 24-én történt. Az amerikai II. hadtest a Rapido völgyén keresztül támadott Cassinótól északra. A 34. hadosztály visszaszorította Franek tábornok 44. gyalogoshadosztályát.
A francia hadtest megállt a jobb szárnyon.
A jobb oldalon a marokkói-francia csapatok kezdetben jól haladtak a németek ellen. A két marokkói-francia hadosztály a Monte Belvedere körüli harcokban 2500 áldozatot követelt.
II. hadtest a Cassinótól északra fekvő hegyekben
Az amerikai 34. hadosztálynak dél felé kellett harcolnia. Február elejére az amerikai gyalogság elfoglalta az apátságtól kevesebb mint egy mérföldre lévő pontot. Február 7-re egy zászlóalj elérte az apátság alatti dombot. A Monte Cassino elfoglalására tett kísérleteket a lejtőkről leadott géppuskatűz állította meg.
Ezt követően
Február 11-én, a Monastery Hill és Cassino városa elleni háromnapos támadás után az amerikaiak visszavonultak. Az amerikai II. hadtest két és fél hetes harcok után elfáradt. A gyalogsági zászlóaljak 80%-át, mintegy 2200 sebesültet vesztettek.
Egy német páncélos legénysége megpróbálja helyreállítani a Pz.Kpfw. IV Ausf. H harckocsi mozgékonyságát, miután a Monte Cassino körüli harcok során harci sérüléseket szenvedett.
Királyi mérnökök átkelnek a Garigliano folyón 1944. január 19-én
Második csata
Ezt hívták Bosszúálló hadműveletnek. Mivel az amerikai VI. hadtestet Anziónál veszély fenyegette, Freyberg segítséget kért Cassininél. Freyberg úgy gondolta, hogy a támadásnak csak 50%-os esélye volt a sikerre.
Az apátság elpusztítása
A szövetséges tisztek kezdték azt hinni, hogy a németek a Monte Cassino-i apátságot tüzérségi megfigyelőpontnak használják. A szövetségesek "blokkoló" bombákkal való bombázásra gondoltak.
Az 1944. február 15-én reggeli bombázásban 142 Boeing B-17 Flying Fortress nehézbombázó vett részt, amelyeket 47 észak-amerikai B-25 Mitchell és 40 Martin B-26 Marauder közepes bombázó követett. Ezek 1150 tonna bombát dobtak le az apátságra. Ettől az rommá változott. A II. hadtest tüzérsége lőtte a hegyet. A kolostor feletti és mögötti német állások érintetlenek maradtak.
A bombázás után
XII. Pius pápa a bombázás után nem szólt semmit. A bíboros államtitkár "ostobaságnak" nevezte a bombázást.
Ma már tudjuk, hogy a németek beleegyeztek abba, hogy az apátságot nem használják katonai célokra.
A rombolást követően a német 1. ejtőernyős hadosztály ejtőernyősei elfoglalták az apátság romjait. Erőddé és megfigyelőállássá alakították át.
Csata
A bombázást követő éjszakán az 1. zászlóalj, a Royal Sussex Regiment egy századának egyik osztaga támadást intézett a Snakeshead Ridge-en. A támadás kudarcot vallott, a század 50%-os veszteséget szenvedett.
A következő éjjel a Sussex-i ezrednek parancsot adtak, hogy éjfélkor egy egész zászlóaljjal támadjon. A sussexi zászlóaljat visszaverték, ismét több mint 50%-os veszteségeket szenvedve.
Február 17-én éjjel megtörtént a fő támadás. A 4/6. Rajputana Lövészezred kudarcot vallott a támadásban, és súlyos veszteségeket szenvedett.
A főtámadás másik felében az új-zélandi hadosztály 28. (Māori) zászlóaljának két századával megpróbálták elfoglalni a Cassino-i vasútállomást. Végül visszavonták őket.
Monte Cassino romokban.
Egy B-17 Flying Fortress Monte Cassino felett, 1944. február 15.
Harmadik csata
A harmadik csatára úgy döntöttek, hogy két támadást indítanak északról. A támadás előtt nehézbombázók bombáztak.
A harmadik csata március 15-én kezdődött. Három és fél órán át tartó 750 tonnás bombázás után w az új-zélandiak előrenyomultak. Tüzérségi támadásra is sor került 746 tüzérségi lövegből. Március 17. végére a gurkhák az apátság közelében lévő pontot tartották. Az új-zélandi egységek és páncélosok elfoglalták az állomást.
Március 19-re tervezték a város és az apátság elleni támadást. A német 1. ejtőernyős hadosztály támadása megállította a szövetségesek támadását és megsemmisítette a tankokat. A városban a támadók alig haladtak előre. A szövetséges csapatoknak házról házra kellett harcolniuk.
Freyberg úgy gondolta, hogy a támadás nem folytatódhat, és véget vetett neki. A német 1. ejtőernyős hadosztály súlyos veszteségeket szenvedett, de tartotta pozícióját.
Ezt követően
A Cassino-i harcok következtében a 4. indiai hadosztály 3000 embert vesztett, az új-zélandi hadosztály pedig 1600 embert vesztett el, eltűnt és megsebesült. A német védők súlyos veszteségeket szenvedtek.
Negyedik csata
Tervezés és előkészítés
Alexander tábornok olaszországi terve az volt, hogy az ellenséget arra kényszerítse, hogy a lehető legtöbb hadosztályt használja Olaszországban. A tavaszias időjárás beköszöntével lehetőség nyílna nagy csapat- és páncéloscsoportok bevetésére.
A negyedik csatát Diadém hadműveletnek nevezték el. A terv az volt, hogy az amerikai II. hadtest a bal oldalon a part mentén támad. A francia hadtest a Garigliano folyón keresztül támad. A brit XIII. hadtest a front jobb középső részén a Liri völgye mentén támadna. A jobb oldalon a lengyel II. hadtest (3. és 5. hadosztály) az apátságot támadná. A csapatok felkészítése két hónapig tartott. A csapatmozgások sötétben történtek.
Csata
A Cassino elleni támadás (május 11-12.) 23:00 órakor tüzérségi bombázással kezdődött, a 8. hadsereg frontján 1060 ágyúval, az 5. hadsereg frontján 600 ágyúval. Az amerikai II. hadtest kevéssé haladt előre. A francia expedíciós haderő bejutott az Aurunci-hegységbe. A Cassino feletti hegyekben három napon át lengyel támadások és német támadások mindkét félnek súlyos veszteségeket okoztak.
13-ra a német jobboldal kezdett veszíteni az V. hadsereggel szemben. Május 17-én a lengyel II. hadtest megindította második támadását Monte Cassino ellen. A lengyelek második próbálkozásukkal elfoglalták Monte Cassinót.
Csatatervek galériája
· 
Első csata: Támadási terv.
· 
Első csata: 1944. január 24. - február 11.
· 
Második csata: Támadási terv.
· 
Harmadik csata: Támadási terv.
· 
Negyedik csata (Diadém hadművelet): A szövetségesek támadási terve.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Monte Cassino-i csata?
V: A monte-cassinói csata a második világháború olaszországi hadjáratának egyik csatája volt.
K: Kik voltak a szövetségesek, és kik voltak a németek és az olaszok a csatában?
V: A szövetségesek voltak a támadó erők, míg a németek és az olaszok a védekező erők.
K: Mi volt a Rapido, a Liri és a Garigliano völgye, és hogyan hívták őket együttesen?
V: A Rapido, Liri és Garigliano völgyek a németek és az olaszok által tartott olaszországi Téli vonal részét képezték. Ezeket a völgyeket és hegyeket együttesen Gusztáv-vonalnak nevezték.
K: Mi volt a Monte Cassino-i csata célja?
V: A Monte Cassino-i csata célja az volt, hogy áttörjék a németek által tartott Gustav-vonalat, és elérjék Rómát.
K: Monte Cassinót megszállták a németek?
V: Monte Cassino, egy templom, nem volt elfoglalva a német védők által. Ehelyett védelmi állásokat alakítottak ki a lejtőkön.
K: Hogyan támadták a szövetségesek a németeket a Monte Cassinói csata során?
V: A szövetségesek négyszer támadták meg a Monte Cassinót és a Gusztáv-védelmet. Amerikai bombázók 1400 tonna bombát dobtak le a Cassinói apátságra, míg német ejtőernyősök az apátság romjaiba hatoltak be.
K: Ki nyerte végül a Monte Cassino-i csatát, és sok volt a veszteség?
V: A német védőket végül kiűzték állásukból, de a szövetségesek sok veszteséget szenvedtek.
