Dél-Tirol (Alto Adige/Südtirol) — Bolzano autonóm tartománya és nyelvei
Fedezze fel Dél-Tirol (Alto Adige/Südtirol) történetét, Bolzano autonómiáját és a német, olasz és ladin nyelvek kulturális sokszínűségét.
Dél-Tirol, olasz nevén Alto Adige (németül: Südtirol) autonóm tartomány Észak-Olaszországban. Trento tartományával együtt Trentino-Alto Adige/Südtirol régiót alkotja. A tartomány területe 7400 négyzetkilométer. Körülbelül 511 750 ember él itt (2011). A tartomány fővárosa Bolzano városa. Nyugaton Graubünden és Lombardia, északon Tirol és Salzburg, délen Trentino és Veneto határolja.
Bár Olaszország része, a lakosság nagy része németül beszél. A lakosság mintegy negyede beszél olaszul, a legtöbben a két legnagyobb városban (Bolzano és Merano) élnek. Az olasz és a német egyaránt hivatalos nyelv. A tartomány egyes részein egy harmadik nyelvet, a ladint is beszélik, amely szintén hivatalos nyelv. A magyarban és több más nyelvben leggyakrabban használt elnevezés Dél-Tirol. A német és a ladin nyelvet beszélők általában Südtirolként emlegetik a területet. A hivatalos elnevezés Bolzano tartomány (olaszul: Provincia autonoma di Bolzano - Alto Adige; németül: Autonome Provinz Bozen - Südtirol; ladinul: Provinzia autonoma de Balsan/Bulsan - Südtirol).
Dél-Tirol/Alto Adige autonóm tartomány. Saját törvényhozással rendelkezik, amely számos, az olasz kormány által hozott törvénytől elkülönülő jogkört biztosít. A tartomány széles körű autonómiája a 20. század második felében alakult ki: a Gruber–De Gasperi-megállapodás (1946) és az 1972-es alkotmányos rendelkezések adtak keretet a ma is érvényes önkormányzati jogköröknek. Luis Durnwalder 1989 és 2014 között volt a tartomány vezetője; jelenleg Arno Kompatscher a tartomány (Landeshauptmann) vezetője, a Dél-tiroli Néppárt (Südtiroler Volkspartei, SVP) politikusaként. Az SVP meghatározó politikai erő a megalakulása óta (1948) és a tartomány politikai életének fő szereplője.
Nyelvek és demográfia
A 2011-es népszámlálás nyelvi adatai szerint a tartomány lakosságának többsége németül beszél (körülbelül 69–70%), az olasz anyanyelvűek aránya nagyjából 25–27%, a ladin nyelvet beszélők aránya pedig mintegy 4–5% (a ladin elsősorban a Dolomitok völgyeiben élő kisebb közösségekben beszélt). A nyelvi csoportok jogait törvények és regionális szabályozások védik: kétnyelvű közigazgatás és oktatás, két- vagy háromnyelvű helységnév-táblák, valamint arányos nyelvi képviselet a közigazgatásban.
Földrajz, települések és turizmus
Dél-Tirol az Alpok magashegységi vidékén fekszik, részben a Dolomitok területén, amelynek egyes részei UNESCO világörökségi helyszínek. A táj jellemzője a hegycsúcsok, alpesi völgyek, erdők és örökzöld rétek. A fontos átkelők közé tartozik a Brenner-hágó (Brennero), amely Észak- és Dél-Európa közti egyik fő közúti és vasúti kapcsolódási pont.
- Bolzano (Bozen) – a tartomány székhelye, fontos kulturális és gazdasági központ.
- Merano (Meran) – híres gyógy- és üdülőhely mérsékelt éghajlatával.
- Bressanone (Brixen), Brunico (Bruneck) és kisebb városok – mind fontos regionális központok.
A turizmus a tartomány gazdaságának egyik meghatározó ága: síelés télen, túrázás és kerékpározás nyáron, továbbá kulturális és gasztronómiai kínálat vonzza a látogatókat.
Gazdaság és életminőség
Dél-Tirol gazdasága viszonylag fejlett: a főbb ágazatok közé tartozik a turizmus, az agrárszektor (különösen az almaültetvények és egyéb magas hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek), valamint a könnyűipar és szolgáltatások. A régióban általában magas az életszínvonal, alacsonyabb a munkanélküliség az olasz átlaghoz képest, és jelentős a térség önálló költségvetési manőverezési lehetősége az autonóm státus miatt.
Történeti áttekintés
A terület évszázadokig a tiroli hercegséghez tartozott, amelyet a Habsburgok irányítottak. Az I. világháborút követően, a 1919-es saint-germain-i békeszerződés értelmében Dél-Tirolt Olaszországhoz csatolták. A fasiszta korszakban erőteljes olaszosítási politika folyt, ami a nyelvi és kulturális feszültségekhez vezetett. A második világháború után nemzetközi megállapodások és belső politikai kompromisszumok vezettek az autonómia fokozatos kiépüléséhez, amely a mai napig a tartomány legfontosabb jellemzője.
Kultúra
Dél-Tirol kultúrája kevert: erős német/tiroli hagyományok keverednek olasz mediterrán elemekkel. Ez megjelenik az építészetben, a hagyományos öltözködésben, a gasztronómiában (alpesi és olasz hatások), valamint a népi ünnepekben. A három hivatalos nyelv jelenléte gazdagítja a kulturális életet és az oktatás kínálatát.
Összességében Dél-Tirol/Alto Adige egy különleges autonóm térség Olaszországon belül: magas életszínvonal, többnyelvű társadalom, erős helyi önigazgatás és változatos természetföldrajz jellemzi.
Név
Alto Adige neve az Adige folyóról ered. Az "Alto" jelentése felső, mivel a folyó felső része folyik át a tartományon.
Az elnevezést először a napóleoni franciák alkották meg, hogy megkülönböztessék (mutasson rá: különbség) ezt az olasz nyelvű területet a közvetlenül északra fekvő, az Osztrák Birodalomhoz tartozó Tiroltól.
Történelem
A reneszánsz és a 19. század között az egész terület, amelyet eredetileg csak latinok laktak a Római Birodalom idejéből, nagymértékben germanizálódott. A Napóleon előtti évszázadokban csak a Dolomitok területe, a mai Dél-Tirol területének nyugati része (különösen a Meran melletti Val Venosta-völgy) maradt neolatin.
Ausztria 1918-ig Dél-Tirol néven irányította a területet, az olasz függetlenségi háborúk után teljes germanizációs politikát folytatva.
Az első világháború után, annak ellenére, hogy lakosai szinte kizárólag német nyelvűek voltak, Dél-Tirolt a Saint-Germain-i szerződéssel az Olasz Királysághoz csatolták, és nevét hivatalosan Alto Adige-ra változtatták. Ez az olasz irredentisták kívánságára történt, akik Alto Adiget Olaszország földrajzi területének tekintették, és ezt arra alapozták, hogy eredetileg a XIV. századig a terület nagyrészt "ladin nyelvű" volt. Emellett a fasiszta kormányzat a tartomány iparosítását támogatta, hogy olasz bevándorlókat vonzzon: ennek az "olaszosításnak" az eredményeként ma 120 000 ember, vagyis a lakosság 23%-a használja anyanyelvként az olasz nyelvet, szemben az 1960-as 135 000 fővel (35%).
Dél-Tirolban a "Südtiroler Volkspartei" a kormányzó politikai párt, amely 1947 óta abszolút többséggel rendelkezik a német nyelvűek nagy száma miatt. Közvetlenül a második világháború után a lakosság mintegy 65%-a beszélt anyanyelvként németül, körülbelül egyharmada olaszul, és körülbelül öt százalék beszélte a ladin nyelvet. A 2011-es népszámláláskor az arányok a következők voltak: 63%, 23% és 4% (további 10% az Olaszországon kívülről érkezett bevándorlók aránya).
Kérdések és válaszok
K: Milyen más néven is ismert Dél-Tirol?
V: Dél-Tirolt olasz nevén Alto Adige néven is ismerik (németül: Südtirol, olaszul: Alto Adige, dél-bajorul: Sidtiroul).
K: Milyen régiót alkot Dél-Tirol Trento tartományával?
V: Dél-Tirol Trentino-Alto Adige/Südtirol régiót alkot Trento tartományával.
K: Mekkora Dél-Tirol tartomány?
V: A tartomány területe 7400 négyzetkilométer.
K: Mi Dél-Tirol fővárosa?
V: Dél-Tirol fővárosa Bolzano.
K: Milyen nyelveket beszélnek a tartomány egyes részein?
V: A tartomány egyes részein a német, az olasz és a ladin nyelvet beszélik és hivatalos nyelvek.
K: Melyik politikai párt kormányoz 1948 óta Dél-Tirolban? V: A Dél-tiroli Néppárt 1948 óta kormányoz.
Keres