Közegészségügy
A közegészségügy az a tudomány, amely a megelőzéssel, a közösség általános egészségét veszélyeztető betegségekkel, valamint az élet meghosszabbításával és az egészség előmozdításával foglalkozik. A célokat a társadalom, az állami és magánszervezetek, a közösségek és az egyének szervezett erőfeszítései és tudatos döntései révén érik el.
Nem egy egyénre, hanem egy maroknyi ember vagy több kontinens összes lakosának egészségügyi elemzésén alapul. A közegészségügy olyan részeket foglal magában, mint az epidemiológia, a biostatisztika, az egészségügyi szolgáltatások, a környezetvédelem, a szociális, a viselkedés- és a munkahelyi egészségügy.
A közegészségügyi beavatkozás inkább megelőzi, mint kezeli a betegséget az esetek megfigyelésével és az egészséges viselkedésmódok, például a kézmosás, a védőoltási programok és az óvszerosztás elősegítésével. Egy fertőző betegség kitörésekor a betegség kezelése létfontosságú lehet a betegség másoknál történő megelőzéséhez.
A legtöbb országnak saját kormányzati közegészségügyi szervei, néha egészségügyi minisztériumként ismertek, amelyek a hazai egészségügyi kérdésekre reagálnak. Sok betegség egyszerű, nem orvosi módszerekkel megelőzhető. A közegészségügy fontos szerepet játszik a betegségmegelőzési erőfeszítésekben a fejlődő és a fejlett országokban, a helyi egészségügyi rendszereken és a nemzetközi nem kormányzati szervezeteken keresztül. A fejlődő világban előfordulhat, hogy nincs elegendő képzett egészségügyi dolgozó vagy pénzforrás az alapvető szintű orvosi ellátás és betegségmegelőzés biztosításához.
"A legyektől és a mocsoktól az ételig és a lázig" 1916-ból
A közegészségügy története
A közegészségügy gyökerei az ókorban gyökereznek. Az emberi civilizáció már a kezdetektől fogva felismerte, hogy a szennyezett víz és a megfelelő hulladékkezelés hiánya fertőző betegségeket terjeszt. A korai vallások megpróbálták szabályozni az egészséggel kapcsolatos viselkedést, az elfogyasztott ételek típusától kezdve az olyan magatartásformákig, mint az alkoholfogyasztás vagy a szexuális kapcsolatok. A kormányok a vezetőkre hárították a közegészségügyi politikák és programok kidolgozásának felelősségét, hogy némi megértést szerezzenek a betegségek okairól, biztosítsák a társadalmi stabilitás jólétét és a rend fenntartását.
A kínaiak egy himlőjárványt követően, i. e. 1000 körül fejlesztették ki a varioláció gyakorlatát. A vakcinázás gyakorlata csak az 1820-as években vált általánossá. A 14. századi európai fekete halál idején a városok egyes részeinek felgyújtása jótékony hatású volt, mivel elpusztította a rágcsálófertőzéseket. A karantén kialakulása a középkorban korlátozta más fertőző betegségek hatásait.
Később elkezdték a csatornák kiépítését, a szemét rendszeres gyűjtését, elégetését vagy ártalmatlanítását, tiszta víz biztosítását és az állóvíz lecsapolását a szúnyogok szaporodásának megakadályozása érdekében. Az ipari forradalom kezdetben a munkásotthonok és gyárak körüli nagy agglomerációkban okozta a betegségek terjedését.
Modern közegészségügy
Az átlagos élettartam 20. századi növekedését a közegészségügyi eredményeknek tulajdonítják, mint például a védőoltási programoknak és a fertőző betegségek elleni védekezésnek, a hatékony gépjármű- és munkahelyi biztonsági politikának, a jobb családtervezésnek, az ivóvíz klórozásának, a dohányzásmentességnek, valamint a krónikus betegségek, például a rák, a szívbetegségek és a több testmozgás csökkentését célzó programoknak.
A fejlődő világot az alultápláltság és a szegénység miatt néha nagyrészt megelőzhető fertőző betegségek sújtják. A közegészségügy középpontjába az egyéni viselkedésről és a kockázati tényezőkről olyan népességszintű problémák kerültek, mint az egyenlőtlenség, a szegénység és az oktatás. Felismerték, hogy egészségünket befolyásolja a lakóhelyünk, a genetika, a jövedelmünk, az iskolai végzettségünk és a társadalmi kapcsolataink.
Oktatás és képzés
A közegészségügyi iskolák kínálata:
- A szakmai fokozatok a közegészségügyi gyakorlatra irányulnak: a Master of Public Health (M.P.H.), a Doctor of Public Health (Dr.PH.) és a Master of Health Care Administration (M.H.A.). Ezek az egészségügyi osztályokon, irányított ellátó és közösségi alapú szervezetekben, kórházakban és tanácsadó cégeknél foglalkoznak közegészségüggyel.
- A tudományos fokozatok a közegészségügy és a megelőző orvostudomány tudományos alapjaira, a kutatásra, az egyetemi oktatásra a graduális programokban, a szakpolitikai elemzésre és fejlesztésre, valamint más magas szintű közegészségügyi pozíciók betöltésére irányulnak. Az akadémiai fokozatokra példa a tudományok mestere (M.S.), a filozófia doktora (Ph.D.) és a tudományok doktora (Sc.D.).
Közegészségügyi programok
A legtöbb kormány elismeri a közegészségügyi programok fontosságát a betegségek előfordulásának, a fogyatékosságnak és az öregedés hatásainak csökkentésében, bár a közegészségügy általában jóval kevesebb állami finanszírozást kap, mint az orvostudomány. Az elmúlt években a védőoltásokat biztosító közegészségügyi programok jelentős eredményeket értek el az egészségfejlesztésben, többek között a himlő felszámolásában.
A világot jelenleg érintő fontos közegészségügyi problémák közé tartozik a HIV/AIDS, az antibiotikum-rezisztencia, amely olyan betegségek újbóli megjelenéséhez vezet, mint a tuberkulózis, a cukorbetegség. Mivel a dohányzás által okozott nem fertőző betegségek veszélyeztetik a közegészségügyet, a közegészségügy megkezdte a dohányzás ellenőrzését. A globális egészségügyi rendszernek meg kell találnia a módját annak, hogy a fertőző és nem fertőző betegségeket kiegyenlítse. Számos nemzet jelentős kezdeményezéseket hajtott végre a dohányzás visszaszorítására, mint például az adók emelése és a dohányzás betiltása egyes vagy valamennyi nyilvános helyen.
Ez az 1963-as plakát a CDC nemzeti közegészségügyi szimbólumát, a "Wellbee"-t ábrázolta, amely a lakosságot a gyermekbénulás elleni védőoltás beadására ösztönözte.
Kapcsolódó oldalak
- Egészségügyi Világszervezet
- Centers for Disease Control and Prevention
Kérdések és válaszok
K: Mi az a közegészségügy?
V: A közegészségügy a közösség általános egészségét veszélyeztető betegségek megelőzésével, valamint az élet meghosszabbításával és az egészség előmozdításával foglalkozó tudomány.
K: Hogyan működik a közegészségügy?
V: A közegészségügy a társadalom, az állami és magánszervezetek, a közösségek és az egyének erőfeszítéseinek és tudatos döntéseinek megszervezésével működik a célok elérése érdekében. Emellett egy maroknyi ember vagy több kontinens összes lakosának egészségének elemzésére épül, nem pedig egy-egy egyénre.
K: Melyek a közegészségügy egyes részei?
V: A közegészségügy egyes részei közé tartozik a járványtan, a biostatisztika, az egészségügyi szolgáltatások, a környezetvédelem, a szociális, a viselkedési és a munkahelyi egészségügy.
K: Hogyan előzi meg a közegészségügy a betegségeket?
V: A közegészségügy az esetek felügyeletével előzi meg a betegségeket, és olyan egészséges magatartásformákat népszerűsít, mint a kézmosás, a védőoltási programok és az óvszerek terjesztése. Fertőző betegségek kitörésekor szükség lehet a betegség kezelésére, hogy megakadályozzák a betegség másokra való átterjedését.
K: Ki reagál a közegészségüggyel kapcsolatos hazai kérdésekre?
V: A legtöbb országnak saját kormányzati szervei vannak, amelyek felelősek a közegészségüggyel kapcsolatos belföldi kérdésekre való reagálásért, és amelyeket néha egészségügyi minisztériumoknak neveznek.
K: Vannak egyszerű módszerek, amelyekkel megelőzhetők a betegségek? V: Igen, sok betegség megelőzhető egyszerű, nem orvosi módszerekkel, például a helyes higiéniai szokások, például a kézmosás gyakorlása vagy bizonyos betegségek elleni védőoltások beadása révén.
K: A közegészségügy fontos szerepet játszik a fejlődő országokban? V: Igen, a közegészségügy fontos szerepet játszik mind a fejlett, mind a fejlődő országokban azáltal, hogy helyi egészségügyi rendszereket vagy nemzetközi nem kormányzati szervezeteket biztosít, amelyek alapvető szintű orvosi ellátást és betegségmegelőzési szolgáltatásokat nyújtanak ott, ahol az erőforrások korlátozottak lehetnek.
