Siegbert Tarrasch
Siegbert Tarrasch (Breslau, ma Wrocław, 1862. március 5. - München, 1934. február 17.) német orvos, a kor egyik legerősebb sakknagymestere.
Tarrasch a porosz Sziléziában, Breslauban született. 1880-ban ment el orvosnak tanulni, és orvosként szerzett diplomát. Élete nagy részét a bajorországi Nürnbergben, majd Münchenben töltötte. Tarrasch zsidó származású volt, és 1909-ben tért át a kereszténységre. Hazafias német volt, aki az első világháborúban elvesztette egyik fiát, de a nácizmus korai szakaszában szembesült az antiszemitizmussal.
Tarrasch az 1890-es években több erős tornát nyert, mint bármely más játékos, és 22 partiban döntetlent játszott Mihail Csigorin, a vezető orosz játékos ellen. Tarrasch befolyásos sakkíró is volt, aki összefoglalta az 1890-es évek sakkozói elképzeléseit. Az ő elképzelései ellen reagáltak a hipermodernek az 1920-as évek elején. p411
A szakmájával elfoglalva Tarrasch nem hívta ki Steinitzet, és elutasította a fiatal Emanuel Lasker mérkőzésre vonatkozó kérését. Ez hibának bizonyult, mert Lasker kihívta Steinitzet, és megnyerte a sakkvilágbajnokságot. Később Tarrasch sikertelenül hívta ki Laskert a világbajnoki címért, 1908-ban. Ekkor már túl volt a legjobb korán, bár még évekig játszott versenyeken. A későbbi évek legjobb eredménye az volt, hogy az 1914-es szentpétervári erős tornán a döntő pólusba jutott. Lasker, Capablanca és Aljechin mögött a negyedik helyen végzett.
Sakk szerző
Tarrasch nagyra becsült sakkíró volt. A Dreihundert Schachpartien (1895; 300 sakkparti) című műve mérföldkőnek számított; ez volt az első "legjobb játszmák gyűjteménye", amelyhez alapos magyarázatokat fűztek. A jegyzetek olvasmányosak és a hétköznapi játékosok számára is érthetőek voltak. Ez vezetett oda, hogy a "praeceptor mundi" (latinul "a világ tanítója") néven emlegették. A könyvet Reuben Fine amerikai nagymester "játékunk egyik műemlékének" nevezte. f/w
Tarrasch rendszeresen írt versenybeszámolókat és partijegyzeteket a Deutsch Schachzeitungba, a német nyelvű sakkmagazinba. Ezeket a jegyzeteket az egész világon olvasták, mivel ez volt a kor vezető sakkmagazinja.
A sakkjáték (1931) című későbbi elemi tankönyvében a következőket írta
"A sakk, akárcsak a szerelem, akár a zene, képes boldoggá tenni az embereket".
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Siegbert Tarrasch?
V: Siegbert Tarrasch német orvos és korának egyik legerősebb sakknagymestere volt. A porosz Sziléziában, Breslauban született, de élete nagy részét Nürnbergben és Münchenben töltötte. A kereszténységre 1909-ben tért át.
K: Mit ért el Tarrasch az 1890-es években?
V: Az 1890-es években Tarrasch minden más játékosnál több erős tornát nyert, és 22 partiban döntetlent játszott Mihail Csigorin, a vezető orosz játékos ellen. Ő foglalta össze az évtized sakkötleteit is.
K: Miért nem hívta ki Steinitzet?
V: Tarrasch az orvosi hivatásával volt elfoglalva, így nem volt ideje arra, hogy kihívja Steinitzet a világbajnoki címért.
K: Milyen hibát követett el?
V: Az volt a hibája, hogy elutasította Emanuel Lasker mérkőzésre vonatkozó kérését, ami lehetővé tette Lasker számára, hogy helyette Steinitzet hívja ki, és végül megnyerje a sakkvilágbajnokságot.
K: Mikor hívta ki Tarrasch sikertelenül Laskert a világbajnoki címért?
V: 1908-ban, amikor már túl volt legjobb játékidején, Tarrasch sikertelenül hívta ki Laskert a világbajnoki címért.
K: Milyen eredményt ért el az 1914-es szentpétervári tornán?
V: Az 1914-es szentpétervári tornán Lasker, Capablanca és Aljechin mögött a negyedik helyen végzett.
