Shōwa-korszak (1926–1989): Japán korszak és császár Hirohito
Fedezd fel a Shōwa-korszak (1926–1989) történetét: Hirohito uralma, politikai fordulatok, gazdasági csoda és társadalmi átalakulások részletes áttekintése.
A Shōwa-korszak (昭和時代, Shōwa jidai), más néven Shōwa-korszak, egy japán korszaknév (年号,, nengō,, lit. "évnév") volt Taishō után és Heisei előtt. Ez az időszak 1926. december 25-én kezdődött és 1989. január 7-én ért véget. Ebben az időszakban a császár Shōwa-tennō ((昭和天皇), más néven Hirohito (裕仁) volt.
A nengō Shōwa jelentése "ragyogó harmónia".
Ez volt a leghosszabb időszak vagy korszak a japán új történelemben.
Időszak rövid áttekintése
A Shōwa-korszakot a 20. század egyik legnagyobb törése jellemzi Japán számára: a katonai terjeszkedés és a második világháború előtti és alatti agresszió, a háború pusztítása, majd az amerikai megszállás, alkotmányos átalakulás és a posztháborús gazdasági fellendülés. Az 1926–1989 közötti időszak jól láthatóan ketté válik: a háborús, katonapolitikai periódus (kb. 1926–1945) és a demokratikus, gazdaságilag dinamikus posztháborús korszak (1945–1989).
Főbb politikai és katonai események
- 1930-as évek: a japán katonai befolyás növekedése, Mandzsúria 1931-es megszállása és az 1937-ben kirobbant kínai–japán háború (második kínai–japán háború).
- 1941: Japán belépése a második világháborúba a Csendes-óceáni hadszíntéren, beleértve a Pearl Harbor elleni támadást.
- 1945: az atombombázások Hirosimára és Nagaszakira, Japán kapitulációja (1945. szeptember), és az amerikai megszállás kezdete.
- 1945–1952: az amerikai vezetésű megszállás (SCAP/George C. Marshall–Douglas MacArthur szerepe). A megszállás során nagy politikai és társadalmi reformok történtek, köztük földreform, választójogi kiterjesztés és katonai struktúrák átalakítása.
- 1951–1952: a San Francisco-i békeszerződés és a szuverenitás visszaállítása (1952. április 28.).
- 1954: a Japan Self-Defense Forces megalapítása, amely a háború utáni védelmi-politikai megoldást jelenti.
Alkotmányos változások és a császár helye
Az 1947-ben hatályba lépett új japán alkotmány (gyakran "békealkotmányként" említik) radikálisan átalakította a császár szerepét: a császár a japán állam és a japán nép egységét jelképező, de politikailag hatalom nélküli, ceremoniális figurává vált. Az alkotmány 9. cikke pedig a háborúadás és a harci erők rendszeres alkalmazásának elutasítását fogalmazta meg — ennek értelmezése és gyakorlati alkalmazása azóta is vita tárgya.
Gazdasági és társadalmi átalakulás
A Shōwa-posztháborús korszak Japán számára gazdasági csodát hozott: az 1950-es és 1960-as évektől kezdve exportvezérelt iparosodás, intenzív beruházások az iparban és infrastruktúrában, valamint az oktatás és technológia fejlesztése vezetett kiemelkedő növekedéshez. Az 1960-as évekre Japán a világ ipari nagyhatalmai közé emelkedett, és az 1970-es évekre a világ második legnagyobb gazdaságává vált.
- 1964: a tokiói nyári olimpia a nemzet újjászületésének és modernizációjának jelképévé vált.
- 1973: az olajválság kihívások elé állította az energiapolitikát, ami az energiahatékonyságra és a technológiai fejlesztésre helyezte a hangsúlyt.
- A hagyományos zaibatsu-k (nagy családi konglomerátumok) átalakulása keiretsu-hálózatokká, a külkereskedelem és a gépipar, elektronika erősödése.
Kulturális és társadalmi hatások
A korszak alatt Japán kulturális élete is gazdagodott: a filmművészet (pl. Kurosawa Akira munkái), irodalom, modern művészetek, valamint később a manga és anime ipar világméretű hatást ért el. Az urbanizáció gyorsult, a népesség városokba áramlott, javult az egészségügyi ellátás és az életszínvonal, növekedett az átlagélettartam.
Hirohito személye és öröksége
Hirohito (Shōwa-tennō) uralkodása alatt Japán drámai változásokon ment keresztül. A háború előtti és alatti szerepével kapcsolatban történelmi viták folynak: egyes kutatók és közvélemény harmincéves vezetői felelősséget emelnek, míg mások szerint korlátozott volt a tényleges hatalma a katonai vezetés idején. Posztháborúban a császár, mint a nemzeti egység szimbóluma, hozzájárult a politikai stabilitáshoz és a nemzetközi rehabilitációhoz.
Hirohito halála 1989. január 7-én zárta le a Shōwa-korszakot; uralkodása után fia, Akihito lépett trónra, és megkezdődött a Heisei-korszak.
Összegzés
A Shōwa-korszak egyben a pusztítás és az újjáépítés története: a katonai agresszió és a háború tragédiái után Japán új politikai, gazdasági és társadalmi rendszerben találta meg helyét, amellyel a 20. század második felére a világ egyik legfontosabb gazdasági és kulturális szereplőjévé vált.
A Shōwa-korszak eseményei
Azokat az éveket, amikor Shōwa japán uralkodó volt, ez az időszak vagy korszak foglalja magában.
A II. világháború fontos része volt a korszaknak.
- 1979 (Shōwa 54): 5. G7-csúcstalálkozó Tokióban
- 1986 (Shōwa 61): 12. G7-csúcstalálkozó Tokióban
Politika
- 1926 (Shōwa 1): Taishō császár meghalt; az átmenet idején Wakatsuki Reijirō volt a miniszterelnök.
- 1927 (Shōwa 2): Tanaka Giichi lett a 26. miniszterelnök.
- 1929 (Shōwa 4): Hamaguchi Osachi lett a 27. miniszterelnök.
- 1931 (Shōwa 6): Wakatsuki lett a 28. miniszterelnök
- 1931 (Shōwa 6): Inukai Tsuyoshi lett a 29. miniszterelnök.
- 1932 (Shōwa 7): Saitō Makoto lett a 30. miniszterelnök.
- 1934 (Shōwa 9): Keisuke Okada lett a 31. miniszterelnök.
- 1936 (Shōwa 11): Koki Hirota lett a 32. miniszterelnök.
- 1937 (Shōwa 12): Senjuro Hayashi lett a 33. miniszterelnök.
- 1937 (Shōwa 12): Fumimaro Konoe lett a 34. miniszterelnök.
- 1939 (Shōwa 14): Hiranuma Kiichirō lett a 35. miniszterelnök.
- 1939 (Shōwa 14): Nobuyuki Abe lett a 36. miniszterelnök.
- 1940 (Shōwa 15): Mitsumasa Yonai lett a 37. miniszterelnök.
- 1940 (Shōwa 15): Konoe lett a 38. miniszterelnök
- 1941 (Shōwa 16): Konoe lett a 39. miniszterelnök
- 1941 (Shōwa 16): Hideki Tojo lett a 40. miniszterelnök.
- 1944 (Shōwa 19): Kuniaki Koiso lett a 41. miniszterelnök.
- 1945 (Shōwa 20): Kantaro Suzuki lett a 42. miniszterelnök
- 1945 (Shōwa 21): Higashikuni Naruhiko 43. miniszterelnök lett.
- 1945 (Shōwa 21): Kijuro Shidehara lett a 44. miniszterelnök.
- 1946 (Shōwa 22): Shigeru Yoshida lett a 45. miniszterelnök.
- 1947 (Shōwa 23): Tetsu Katayama lett a 46. miniszterelnök.
- 1948 (Shōwa 24): Hitoshi Ashida lett a 47. miniszterelnök.
- 1948 (Shōwa 24): Yoshida lett a 48. miniszterelnök
- 1949 (Shōwa 25): Yoshida lett a 49. miniszterelnök
- 1952 (Shōwa 27): Yoshida lett az 50. miniszterelnök
- 1953 (Shōwa 28): Yoshida lett az 51. miniszterelnök
- 1954 (Shōwa 29): Hatoyama Ichiro 52. miniszterelnök lett.
- 1955 (Shōwa 30): Hatoyama az 53. miniszterelnök lett.
- 1955 (Shōwa 30): Hatoyama lett az 54. miniszterelnök.
- 1956 (Shōwa 31): Ishibashi Tanzan lett az 55. miniszterelnök.
- 1957 (Shōwa 32): Nobusuke Kishi lett az 56. miniszterelnök.
- 1958 (Shōwa 33): Kishi lett az 57. miniszterelnök
- 1960 (Shōwa 35): Hayato Ikeda lett az 58. miniszterelnök.
- 1960 (Shōwa 35): Ikeda lett az 59. miniszterelnök
- 1963 (Shōwa 38): Ikeda lett a 60. miniszterelnök
- 1964 (Shōwa 39): Eisaku Sato lett a 61. miniszterelnök
- 1967 (Shōwa 42): Sato lett a 62. miniszterelnök
- 1970 (Shōwa 45): Sato lett a 63. miniszterelnök
- 1972 (Shōwa 47): Kakuei Tanaka lett a 64. miniszterelnök.
- 1972 (Shōwa 47): Tanaka lett a 65. miniszterelnök
- 1974 (Shōwa 49): Takeo Miki lett a 66. miniszterelnök
- 1976 (Shōwa 51): Fukuda Takeo lett a 67. miniszterelnök.
- 1978 (Shōwa 53): Ohira Masayoshi lett a 68. miniszterelnök.
- 1979 (Shōwa 54): Ohira lett a 69. miniszterelnök
- 1980 (Shōwa 55): Suzuki Zenko lett a 70. miniszterelnök
- 1982 (Shōwa 57): Yasuhiro Nakasone lett a 71. miniszterelnök.
- 1983 (Shōwa 58): Nakasone lett a 72. miniszterelnök
- 1986 (Shōwa 61): Nakasone lett a 73. miniszterelnök
- 1987 (Shōwa 62): Noboru Takeshita lett a 74. miniszterelnök.
Galéria
· 
1928-as általános választási plakát
· 
Shigeru Yoshida miniszterelnök 1951 szeptemberében aláírja a San Franciscó-i szerződést.
· 
Az 1964. évi nyári olimpiai játékokra vert különleges érme
Kapcsolódó oldalak
- 100 tájkép Japánból (Shōwa-korszak)
- Japán császárainak listája
- Japán korszak neve
Keres