Kiméra (biológia)
A kiméra vagy kiméra egy olyan szervezet (általában állat), amely kétféle, genetikailag különböző sejtből áll. A kétféle sejt külön megtermékenyített petesejtből vagy zigótából származhat.
Azokat a kimérákat, amelyek különböző megtermékenyített petesejtekből származnak, dispermikus kiméráknak nevezzük. Ha viszont a genetikailag különböző sejttípusok ugyanabból a zigótából származnak, a szervezetet mozaiknak nevezzük.
A diszperz kímerák legalább két megtermékenyített ikrából vagy korai embrióból olvadnak össze. Mindegyik sejtpopuláció megtartja a saját fenotípusát, és a keletkező szervezet a két fenotípus keveréke.
A mikrokimerizmus a kimérizmus egy olyan formája, amelyben a gazdaszervezet genetikailag különböző sejtek kis csoportját hordozza. Ez gyakran előfordul vérátömlesztés vagy transzplantáció esetén, de a terhesség során is, az anya és a magzat közötti kétirányú sejtforgalom miatt.
Nemrégiben epigenetikus kimérákat fedeztek fel egérmodellekben.
Egy kiméra egér és utódai
A terhesség alatt a méhlepényen keresztül az immunsejtek kétirányú forgalma is létrejöhet. A kicserélt sejtek szaporodhatnak és immunológiailag aktívak lehetnek még sokáig a születés után is.
Csíravonal-kimerizmus
Csíravonal-kimerizmusról akkor beszélünk, ha egy szervezet csírasejtjei (például a spermiumok és a petesejtek) genetikailag nem azonosak a sajátjaival.
A marmonkák szinte mindig kétpetéjű ikreket szülnek. Lehet, hogy (kétpetéjű) ikertestvéreik szaporítósejtjeivel rendelkeznek. Ezt az anyaméhben történő fejlődés során bekövetkező méhlepényi összeolvadás okozza.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kiméra a biológiában?
V: A kiméra két genetikailag különböző sejtből álló egyetlen organizmus, általában egy állat.
K: Hogyan keletkeznek a kimérák?
V: A kimérák keletkezhetnek két különálló megtermékenyített petesejtből vagy zigótából, amelyek összeolvadtak, vagy ugyanabból a zigótából, ebben az esetben a szervezetet mozaiknak nevezik.
K: Mik a diszperzív kimérák?
V: A diszperz kimérák olyan kimérák, amelyek különböző megtermékenyített petesejtekből származnak, amelyek összeolvadtak.
K: Hogyan jönnek létre a diszperz kimérák?
V: A diszperz kimérák legalább két megtermékenyített petesejt vagy korai embrió összeolvadásából keletkeznek.
K: Hogyan viselkednek a sejtek különböző populációi egy diszperz kiméra esetében?
V: A dispermikus kiméra minden sejtpopulációja megtartja a saját fenotípusát, és a keletkező szervezet a két fenotípus keveréke.
K: Mi az a mikrokimerizmus?
V: A mikrokimerizmus a kimérizmus egy olyan formája, amelyben a gazdaszervezet genetikailag különböző sejtek kis csoportját hordozza, gyakran vérátömlesztés, transzplantáció vagy terhesség következtében.
K: Mi az epigenetikus kiméra?
V: Az epigenetikus kimérák olyan kimérák, amelyeket nemrégiben fedeztek fel egérmodellekben, amelyekben egyes sejtek genetikai információit a környezet anélkül módosítja, hogy maga a DNS-szekvencia megváltozna.
