Afrikai elefánt (Loxodonta): fajok, jellemzők és méretek
Fedezd fel az afrikai elefánt (Loxodonta) fajait, jellemzőit és hatalmas méreteit — viselkedés, nemi különbségek, fejlődés és érdekességek a világ legnagyobb elefántjairól.
Az afrikai elefánt a Loxodonta nemzetségbe tartozó két elefántfaj. Ez az Elefántfélék két élő nemzetségének egyike. A nemzetség mai képviselői általában az afrikai kontinens különböző ökoszisztémáiban élnek, két fő fajra oszthatók: a szavanna- vagy síksági elefántra (Loxodonta africana) és az erdei vagy bokorelefántra (Loxodonta cyclotis).
Fajok és elterjedés
A két faj jellemzően eltérő élőhelyeken található meg:
- Loxodonta africana (szavannaelefánt): nyílt szavannákon, bozótos területeken és ritkás erdőkben él, elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában.
- Loxodonta cyclotis (erdő- vagy bokorelefánt): sűrű afrikai esőerdők lakója, főként Nyugat- és Közép-Afrikában; kisebb termetű és a foga (agyar) általában egyenesebb és keskenyebb.
Fosszilis Loxodonta-féléket eddig csak Afrikában találtak, ahol a pliocén közepén alakultak ki — ez jelzi a csoport hosszú fejlődéstörténetét és az alkalmazkodást különféle afrikai élőhelyekhez.
Megjelenés és méretek
Az afrikai elefántok nagy testméretükről és feltűnő külső jegyeikről ismertek: jellegzetesen nagy, lehajló törzs, kiterjedt fülképződmények és hosszú agyarak. Méretük fajonként és az egyed nemétől függően jelentősen eltérhet.
- Szavannaelefánt (L. africana): a hímek (bikák) vállmagassága általában 3–4 m között van, súlyuk 4 000–6 000 kg körüli, egyes egyedek ennél is nagyobbak lehetnek; a nőstények kisebbek, vállmagasságuk gyakran 2,5–3,5 m, súlyuk 2 500–3 500 kg körül mozog. (Például egyes források hímeknél 3,64 m és 5 455 kg-os egyedeket is említenek.)
- Erdőelefánt (L. cyclotis): általában kisebb testűek, vállmagasságuk 2–3 m körüli, súlyuk jellemzően 2 000–4 000 kg közé esik; testfelépítésük tömöttebb és lábaik rövidebbek a merevebb erdei mozgáshoz.
Az agyarak mérete és görbülete is változó: a szavannaelefántoknál gyakran nagyobbak és íveltebbek, míg az erdei elefántok agyara keskenyebb, egyenesebb lehet.
Viselkedés és társas élet
- A nőstények és fiatal egyedek általában családi csordákban (matriarchális társulásokban) élnek; a csorda vezetője egy idősebb nőstény (matriarch), aki tapasztalata alapján vezeti a csapatot víz- és takarmányforrásokhoz.
- A hímek gyakran fiatal korukig a családban maradnak, majd felnőttként magányosak vagy kisebb "bikacsapatokban" élnek; párzási időszakban keresik fel a nőstényeket.
- Az elefántok rendkívül intelligensek, fejlett kommunikációs rendszerrel rendelkeznek (hangok, infrahangok, testbeszéd), és erős kötődéseket alakítanak ki családtagjaikkal.
- Táplálékuk növényi eredetű: fák kérge, levelek, gyökerek, füvek és gyümölcsök; naponta nagy mennyiségű vegetációt fogyasztanak, és rendszeresen isznak — egy felnőtt elefánt napi vízfogyasztása jelentős lehet.
Szaporodás és élettartam
- Az vemhesség körülbelül 22 hónapig tart — ez a leghosszabb ismert vemhességi idő az emlősök között. A borjak születéskor általában 90–120 kg körüliek.
- A nőstények általában 4–6 évenként hoznak világra kölyköt, ami az intenzív anyai gondoskodás és a hosszú szoptatás miatt ritkább reprodukciót jelent.
- Élettartam: vadon általában 50–70 év közötti, megfelelő védelem és élelem mellett néhány egyed ennél tovább is élhet.
Veszélyek és védelmi helyzet
Az afrikai elefántok száma az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a következő okok miatt:
- illegális elefántagyar‑vadászat (ivory trade),
- élőhelyvesztés és -fragmentáció mezőgazdasági terjeszkedés, erdőirtás és infrastruktúra miatt,
- ember‑elefánt konfliktusok, amikor az elefántok mezőgazdasági területeket pusztítanak, illetve az emberek védekeznek ellenük,
- klímaváltozás, amely befolyásolja az ivóvíz- és takarmányforrások elérhetőségét.
Az IUCN értékelése szerint a szavannaelefántok és az erdei elefántok védelmi státusza veszélyeztetett kategóriákba esik; az erdei elefántokat különösen súlyosan érinti a pusztulás és az orvvadászat. A védelmi intézkedések közé tartoznak a nemzeti parkok és védett területek fenntartása, az orvvadászat elleni erőfeszítések, valamint a közösségi alapú természetvédelmi programok és nemzetközi kereskedelmi korlátozások.
Mit tehetünk
- Támogathatjuk a fenntartható turizmust és a helyi közösségek természetvédelemre irányuló kezdeményezéseit,
- támogathatjuk a jogszabályokat és nemzetközi egyezményeket (pl. az elefántagyar‑kereskedelem korlátozását),
- tájékozódhatunk és felelősen viselkedhetünk, amikor elefántok élőhelyéhez közel tartózkodunk.
Az afrikai bokorelefánt hímjei 3,64 méter magasra is megnőhetnek a válluknál, és 5455 kg-ot nyomnak. Ez a legnagyobb élő elefántnak említett kategóriába tartozó egyedekre utalhat. A nőstények elérhetik a 3 métert (10 láb) és 3636 kg és 4545 kg (8000 és 10000 font) közötti súlyt — ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a méretek és súlyok erősen változnak a faj, a nem és az egyéni adottságok szerint.
Fogak
Az elefántoknak egyszerre egy-egy zápfoguk van mindkét állkapocscsontjukban (két felső és két alsó). Mindegyik kb. 11 fontot nyom és kb. 12 hüvelyk hosszú. Ahogy elöl elkopnak, a száj hátsó részén új őrlőfogak jelennek meg, amelyek fokozatosan felváltják a régieket. Az elefántok hatszor cserélik le a fogaikat. Ha az elefánt 60 éves koráig él, már nincsenek fogai, és éhen hal.
Az agyaruk is fogak, a felső metszőfogak második csoportja az agyarakká válik. Az agyarakat a gyökerek kiásására és a fák kérgének lehántására használják táplálékszerzés céljából, valamint párzási időszakban egymás ellen harcolnak, vagy a ragadozók ellen védekeznek. Súlyuk 50-100 kiló között van, és 5-8 láb hosszúak lehetnek. Az orvvadászok azonban a legnagyobb agyarakkal rendelkező elefántok megölésének eredményeként sokkal kisebb agyarakkal rendelkező populációk maradtak fenn. A bikáknak és a teheneknek is van agyara.
Fajok
- Loxodonta adaurora, kihalt, a modern afrikai elefántok feltételezett elődje.
- Afrikai bokorelefánt (Loxodonta africana).
- Afrikai erdei elefánt (Loxodonta cyclotis).
A bokor- és erdei elefántokat ma már általában két különböző fajnak tekintik. Az afrikai erdei elefántnak hosszabb és keskenyebb az állkapcsa, kerekebb a füle, más a lábujjkörmeinek száma, egyenesebbek és lefelé irányuló agyarai, és lényegesen kisebb a mérete. Ami a lábkörmök számát illeti: az afrikai bokorelefántnak általában 4 lábkörme van a mellső lábán és 3 a hátsó lábán, az afrikai erdei elefántnak általában 5 lábkörme van a mellső lábán és 4 a hátsó lábán (mint az ázsiai elefántnak). A két faj között előfordulnak hibridek.
Conservation
Az orvvadászat a 20. században jelentősen csökkentette az afrikai elefántállományt. Csád keleti régiójában az elefántcsordák még 1970-ben is jelentősek voltak, becslések szerint 400 000 egyedet számláltak. A számuk azonban 2006-ra körülbelül 10 000-re csökkent. Az afrikai elefánt névlegesen állami védelem alatt áll, de az orvvadászat komoly problémát jelent.
Problémát jelent, hogy az emberek olyan területekre vagy olyan területek közelébe költöznek, ahol az elefántok természetes módon előfordulnak. Kutatások folynak olyan módszerekről, amelyekkel az elefántcsoportokat biztonságosan el lehet terelni az emberektől. A dühös mézelő méhek hangfelvételének lejátszása figyelemre méltóan hatékonyan készteti az elefántokat a terület elhagyására. Néha az elefántközösségek olyan nagyra nőttek, hogy az ökoszisztéma fenntartása érdekében szükség volt az állatok kivágására.
Galéria
· 
Közelkép a dél-afrikai Addo Elefánt Parkból.
·
Egy szaporodó elefántcsorda, kizárólag tehenek és kicsinyek, a dél-afrikai Kruger Park Makuleke területén.
· 
Egy fiatal bikaelefánt egy tenyészcsordában, amely látszatagressziót mutat.
Kérdések és válaszok
K: Hány elefántfaj tartozik a Loxodonta nemzetségbe?
V: A Loxodonta nemzetségben két elefántfaj van.
K: Mely élő nemzetségek tartoznak az Elefántfélékhez?
V: Az Elefántfélékhez két élő nemzetség tartozik, az egyik a Loxodonta.
K: Hogyan utaznak általában a nőstény elefántok?
V: A nőstény elefántok általában csordákban utaznak.
K: Hogyan utaznak általában a hím elefántok?
V: A hím elefántok általában egyedül, néha pedig legényes csoportokban utaznak.
K: Hol találtak fosszilis Loxodonta-kövületeket?
V: Fosszilis Loxodontákat csak Afrikában találtak.
K: Melyik a legnagyobb élő elefánt?
V: A legnagyobb élő elefánt az afrikai bokorelefánt.
K: Mekkora a hím és nőstény afrikai bokorelefántok átlagos magassága és súlya?
V: A hím afrikai bokorelefántok 3,64 méter magasra nőhetnek a válluknál, és 5455 kg-ot nyomnak. A nőstények elérhetik a 3 métert és 3636 kg és 4545 kg közötti súlyt.
Keres