Magos páfrány
A magpáfrányok (Pteridospermatophyta) a kihalt magvú növények (spermatophyták) több különböző csoportja.
Az ilyen típusú növények legrégebbi fosszilis bizonyítékai a felső devon rétegekből származnak, és különösen a karbon és a perm időszakban virágoztak.
A pteridospermák a mezozoikum során visszaszorultak, és a kréta végére nagyrészt eltűntek, bár úgy tűnik, hogy Tasmániában néhány fosszilis pteridospermaszerű növény az eocén korban is fennmaradt.
Glossopteris browniana fosszília az amszterdami Artis Zoo-ban
A kifejezés története
A pteridospermák fogalma a 19. század végére nyúlik vissza, amikor a paleobotanikusok rájöttek, hogy számos karbonkori fosszília, amely a páfránypáfrányokra hasonlít, olyan anatómiai jellemzőkkel rendelkezik, mint a cikádok.
Brit paleobotanikusok tették meg azt a kritikus felfedezést, hogy néhány ilyen hajtás magokkal volt összekapcsolva, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hajtások és a magok ugyanahhoz a növényhez tartoznak.
Kezdetben még úgy gondolták, hogy a páfrányok és a cikádok között helyezkednek el, és különösen az angol nyelvterületen "magpáfrányok" vagy "pteridospermák" néven emlegették őket. Ma már a legtöbb paleobotanikus úgy véli, hogy csak távoli rokonságban állnak a páfrányokkal, és hogy ezek az elnevezések félrevezetőek, de az elnevezések ennek ellenére megmaradtak.
Később, a 20. század folyamán a pteridospermák fogalmát kiterjesztették a páfrányszerű páfránylevelekkel rendelkező magoncnövények különböző mezozoikumi csoportjaira. Egyes paleobotanikusok a teljes levelekkel rendelkező magoncnövénycsoportokat, például a Glossopterist és rokonait is bevonták, ami egyértelműen túlterjeszkedett a fogalmon.
A magról kelő páfrányok voltak messze a legkorábbi magról kelő növények, és a későbbi növények ősei közé tartozhattak. Számos kládban elterjedtek, és sok paleobotanikus ma a pteridospermákat alig többnek tekintené, mint egy parafiletikus "osztálycsoportnak".
Van-e tehát a pteridospermák fogalmának ma bármilyen értéke? Sok paleobotanikus még mindig nem hivatalos értelemben használja a kifejezést azokra a magoncnövényekre, amelyek nem angiospermák, tűlevelűek (tűlevelűek vagy cordaiták), ginkgofiták vagy cikádofiták (cikádok vagy bennettiták).
Ez különösen hasznos a kihalt magvú növénycsoportok esetében, amelyek rokonsági viszonyai ismeretlenek. Úgy nevezhetjük őket pteridospermáknak, hogy nem utalnak arra, hogy kládot alkotnak. A kurátorok és gyűjtők számára a "pteridospermium" kifejezés hasznos rövidítés a valószínűleg magoncnövények által termelt páfrányszerű páfrányhártyák leírására is, amelyek gyakran megtalálhatók a paleozoikum és mezozoikum fosszilis flóráiban.
