Tengerfenékhegyek (seamounts) – definíció, kialakulás és ökológiai jelentőség

Tengerfenékhegyek: fedezze fel kialakulásukat, ökológiai jelentőségüket, élővilágukat és a halászatból, valamint szökőár-veszélyekből eredő kockázatokat.

A tengerfenékhegy (angolul: seamount) olyan kiemelkedés a tengerfenéken, amely a környező tengerfenékből emelkedik ki, de nem éri el a vízfelszínt (a tengerszintet), így nem minősül szigetnek. Többségük vulkanikus eredetű, azaz tenger alatti vulkánokból keletkeznek. Jellemző magasságuk a tengerfenéktől számítva gyakran 1000–4000 méter, de ennél kisebb és nagyobb alakzatok is előfordulnak.

Kialakulás és típusok

A tengerfenékhegyek kialakulását több geológiai folyamat alakítja:

• Hotspotok és vulkanizmus: a forró pontok mentén keletkező vulkanikus hegységek (például a Hawaii-császár-tengerfenékláncban található Loihi) folyamatosan építik a tengerfenékre a kúpokat.
• Hátak és gyűrődések: a közép-óceáni hátságok mentén keletkező magmatikus tevékenység hoz létre kiemelkedéseket.
• Lepusztulás és korallépítés: régebbi, elhalt vulkánok teteje laposodhat, ebből alakulnak ki a víz alatt lapos tetejű "guyotok".

Elterjedés és feltérképezés

A becslések szerint mintegy 100 000 tengerfenékhegy található a Föld óceánjaiban, de ezek többsége még feltérképezetlen vagy részlegesen ismert. Csak nagyon kis részükről vannak részletes vizsgálatok. Az adatok gyűjtésére ma elsősorban két alapvető módszert használnak: a mélységmérést (hanghullámos, multibeam echosounderek) és a műholdas magasságmérést. További fontos eszközök: ROV-ok, AUV-ok, fedélzeti szonárok és mélytengeri kutatóhajók, amelyek mintavételt és biológiai vizsgálatokat is végeznek.

Ismert extrém példa a térképnek nem megfelelő akadályra: a Muirfield tengerfenékhegy nevét onnan kapta, hogy egy hajó 1973-ban nekiütközött egy feltérképezetlen kiemelkedésnek.

Ökológiai jelentőség

A tengerfenékhegyek kulcsfontosságú élőhelyek a tengeri ökoszisztémákban:

• Áramlások és tápanyagok: a kiemelkedés megzavarja a vízáramlatokat, felkeveri és felszínre hozza a tápanyagokban gazdag mélyvizet, ami planktonfelhalmozódáshoz és lokális termékenységhez vezet.
• Élőhelyek és biodiverzitás: a lejtőkön és csúcsokon korall- és szivacs-közösségek, halrajok és más gerinctelenek élnek; sok tengerfenékhegy helyi endemizmust is mutat.
• Vonzerő nagyobb állatoknak: a halak, cetfélék és más ragadozók gyakran gyűlnek össze az élelemsűrűsödés miatt.

Ennek következménye, hogy számos tengerfenékhegyet kiemelten keres a kereskedelmi halászati ipar, mivel itt gazdaságilag értékes halállományok koncentrálódhatnak.

Emberi hatások és veszélyek

A tengerfenékhegyek sérülékeny közösségeit több emberi tevékenység veszélyezteti:

• Fenékpusztító halászat: a fenékvonóhálós halászat (bottom trawling) különösen romboló hatású — az eredeti szöveg szerint az ökológiai károk 95%-át ez a módszer okozza — mivel mechanikusan letarolja a korall- és szivacs-szöveteket, lassan regenerálódó élőhelyeket pusztítva.
• Mélytengeri bányászat: a fémekre és sulfidos ércekre irányuló kutatások és tervezett bányászati műveletek további kockázatot jelentenek az élőhelyekre és a tengeri üledékekre.
• Klímaváltozás és óceánok elsavasodása: ezek a folyamatok befolyásolják a korallok és mészvázú szervezetek épségét, valamint az áramlási mintázatokat.
• Ütközések és hajózási veszélyek: feltérképezetlen kiemelkedések hajózási kockázatot jelentenek (pl. Muirfield eset), és nagyobb képződmények felbukkanása balesetekhez vezethet.

Ezenkívül a tengerfenékhegyek összeomlása vagy oldalrugaszkodása földcsuszamlásokat okozhat, amelyek nagy távolságra is terjedő szökőárat (tsunami) idézhetnek elő. Az időskorú, erodálódott tengerfenékhegyek különösen hajlamosak ilyen eseményekre.

Kutatás, védelem és javaslatok

Mivel a legtöbb tengerfenékhegy kevéssé ismert, a kutatás elengedhetetlen a megfelelő védelemhez. Javasolt teendők:

• Több részletes feltérképezés (multibeam, ROV/AUV) és biológiai mintavétel végzése.
• Felmérés alapú, helyi védelmi intézkedések (MPA-k kialakítása) a legérzékenyebb vagy gazdag közösségekkel rendelkező kiemelkedések körül.
• Fenékpusztító halászat szabályozása vagy tiltása seamount-érzékeny területeken.
• Nemzetközi együttműködés a mélytengeri bányászati tevékenység előírásaira és az adatmegosztásra.

Összefoglalva, a tengerfenékhegyek geológiai és ökológiai jelentősége nagy: élőhelyet biztosítanak, befolyásolják a tengeri ökoszisztéma működését és fontos gazdasági erőforrások lehetnek. Ugyanakkor sérülékenyek, és a védelemhez célzott kutatásra, felelős gazdálkodásra és nemzetközi szabályozásra van szükség.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a tengerfenék?

K: Becslések szerint hány tengerfenékhegy létezik a világon?

K: Milyen típusú élőlények találhatók a tengerfenékhegyeken vagy azok közelében?

K: Milyen hatással vannak a kereskedelmi halászati iparágakra a tengerfenékhegyek?

K: Milyen technológiákat lehet használni a még fel nem tárt vagy feltérképezetlen tengerfenékhegyekről való adatgyűjtésre?

K: Vannak-e veszélyek a feltérképezetlen vagy ismeretlen tengerfenékhegyekkel kapcsolatban?

Keresés betűvel