Óceáni árok
Az óceáni árkok viszonylag meredek oldalukkal az óceán fenekére esnek.
Az óceáni árkok általában akkor keletkeznek, amikor egy óceáni kéreglemez egy könnyebb kontinentális lemez vagy egy másik óceáni lemez alá csúszik. Úgy gondolják, hogy ez a sűrűség révén működik. Amikor egy lemez egy másik alá csúszik, ezt nevezzük szubdukciónak. Ahogy a nehezebb lemez leereszkedik, a keletkező hosszú, keskeny vonulatot "szubdukciós zónának" nevezik. Itt alakulnak ki az óceáni árkok. Ezek 1500 mérföld (2400 km) hosszúak, több mérföld mélyek és akár 70 mérföld (112 km) szélesek is lehetnek.
Legalább öt árok több mint 10 km (6 mérföld) mély. A legnagyobb óceáni mélység, amelyet meg lehetett hallgatni, a Mariana-árok Challenger-mélységében található, 11 034 m (36 201 láb) mélységben a tengerszint alatt. Az óceáni litoszféra globálisan körülbelül 3 km2/év sebességgel mozog az árkokba.
Az árkok aktívak, földrengésekkel és az ezekből eredő cunamikkal. Az árkokhoz kapcsolódó vulkanizmus többsége a kontinensen és nem a tengerfenéken zajlik. Az óceán vulkanikus szigetei és tengerfenékhegyei közül azonban sokan úgynevezett szigetívekben találhatók, amelyek a tengerfenékből kiemelkedő, általában az óceáni árok homorú széleivel párhuzamos, kanyargó szigetláncok. A Csendes-óceán nyugati részén, valamint az Aleut-szigeteken is vannak szigetívek.
Guam szigetének közelében található a híres Mariana-árok, ahol a Csendes-óceáni lemez az Eurázsiai lemez elülső éle alá süllyed. A 36 201 láb - több mint 11 km (6,8 mérföld) mélységű árok a legmélyebb ismert pont bármely óceánban. 1960-ban két ember a Trieste nevű batiszkáffal elérte a Mariana-árok fenekét.
A világ más kiterjedt árokvidékei közé tartozik a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti Déli-Sandwich-árok, a Peru-Chile-árok és az Aleuti-árok.
Az óceáni kéreg az óceánközépi gerinceknél alakul ki; a litoszféra az árkoknál visszasüllyed az asztenoszférába.
A perui-chilei árok.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az óceáni árok?
V: Az óceáni árok egy hosszú, keskeny vonulat az óceánfenéken, amely akkor keletkezik, amikor egy óceáni kéreglemez egy könnyebb kontinentális lemez vagy egy másik óceáni lemez alá csúszik.
K: Hogyan alakulnak ki az árkok?
V: Az árkokat általában szubdukció okozza, vagyis amikor egy lemez egy másik alá csúszik. Ez a folyamat a sűrűség révén működik.
K: Milyen mély lehet egy óceáni árok?
V: Az óceáni árkok 1500 mérföld (2400 km) hosszúak, több mérföld mélyek és akár 70 mérföld (112 km) szélesek is lehetnek. A legmélyebb ismert pont bármely óceánban a Mariana-árok Challenger-mélysége, 11 034 m-rel a tengerszint alatt.
K: Milyen típusú tevékenység zajlik az árkokban?
V: Az árkok földrengésekkel és az ezekből eredő cunamikkal aktívak. A legtöbb árokhoz kapcsolódó vulkanizmus inkább a kontinensen, mint a tengerfenéken zajlik.
K: Vannak-e figyelemre méltó példák az árkokra a világon?
V: Igen, néhány figyelemre méltó példa a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti Déli-Sandwich-árok; a Peru-Chile-árok; és a Guam melletti Aleuti-árok, ahol a Csendes-óceáni lemez az Eurázsiai lemez alá süllyed - ezt az árkot 36 201 láb - több mint 6,8 mérföld (11 km) mélységűnek mérték!
K: Ki érte el a Mariana-árok fenekét 1960-ban? V: Két férfi egy Trieste nevű batiszkáffal 1960-ban érte el a Mariana-árok fenekét.
