Skolasztikus filozófia
A skolasztika a tudás gondolkodásmódja és tanítása. A középkorban alakult ki. Akkor kezdődött, amikor az emberek össze akarták hozni az úgynevezett klasszikus filozófiát a keresztény teológia tanításaival. A klasszikus filozófia az ókori Görögországban kifejlesztett filozófia. A skolasztika nem filozófia vagy teológia, hanem a tanítás és a tanulás egy módja. A skolasztika a dialektika használatát hangsúlyozza. A dialektika fő célja, hogy választ találjon egy kérdésre, vagy megmutassa, hogy egy ellentmondás feloldható.
A skolasztikát olyan emberek indították el, mint Szent Ambrus és Szent Ágoston. Ők a filozófia segítségével próbálták megmagyarázni az egyház tanítását és titkait. Ambrózy és Augustinus az első egyházatyák közé tartoztak, akik a keresztény eszméket és a görög filozófiát összehozták.
A skolasztika fő alakjai Peter Abelard, Albertus Magnus, Duns Scotus, Ockhami Vilmos, Bonaventura és mindenekelőtt Aquinói Tamás voltak. A Summa Theologica a görög filozófia és a keresztény tanítás ambiciózus szintézise.
A 13. században Arisztotelész tanításait fontosabbnak tartották, mint Platónét. A skolasztikus oktatás nagymértékben az írott szövegeken alapult, és az ezekben a szövegekben szereplő eszmék mellett és ellen szóló érveken. Ebben nagyban különbözött a modern természettudománytól, amely a természetben végzett megfigyeléseken alapul. Arisztotelész személyében a skolasztikusok olyasvalakit választottak, aki maga is eléggé eredeti kutatója volt a természet világának. De maguk a skolasztikusok is szinte teljes egészében a világgal foglalkoztak két ókori nyelven írt kéziratokban. Az egyik latinul volt, a Vulgata Biblia nyelvén, a másik pedig ógörögül. A görög nyelv megnyitotta a görög filozófusok saját nyelvükön írt írásai előtt a kapukat, legalábbis amennyire műveik fennmaradtak. Boethius jelmondata "Amennyire csak tudod, kösd össze a hitet az értelemmel" emlékeztet bennünket arra, hogy minden skolasztikus középkori keresztény volt. Fő gondjuk az volt, hogy a görög eszméket hogyan lehet beilleszteni az ő vallásos világképükbe.
Tizennegyedik századi kép egy iskoláról
Kérdések és válaszok
K: Mi az a skolasztika?
V: A skolasztika a középkorban kialakult gondolkodásmód és a tudás tanítása. Az ókori Görögországban kialakult klasszikus filozófiát és a keresztény teológiát ötvözi, hogy létrehozzon egy olyan tanítási és tanulási módszert, amely a dialektika használatára helyezi a hangsúlyt.
K: Kik voltak a skolasztika elindítói?
V: Szent Ambrus és Szent Ágoston voltak az első egyházatyák, akik a keresztény eszméket és a görög filozófiát összehozták, és ezzel elindították a skolasztikát. További fontos személyiségek közé tartozik Peter Abelard, Albertus Magnus, Duns Scotus, Ockhami Vilmos, Bonaventura és Aquinói Tamás.
K: Mi az a Summa Theologica?
V: A Summa Theologica a görög filozófia és a keresztény tanítás ambiciózus szintézise, amelyet Aquinói Tamás írt a 13. században.
K: Miért Arisztotelész műveire összpontosítottak a skolasztikusok Platón helyett?
V: A 13. században Arisztotelész műveit azért tartották fontosabbnak Platón műveinél, mert azok több betekintést nyújtottak a természeti világ megfigyeléseibe.
K: Miben különbözött a skolasztika a modern tudománytól?
V: A modern tudománytól eltérően, amely nagymértékben támaszkodik a természetből származó megfigyelésekre, a skolasztika főként írott szövegekre összpontosított, amelyekben érveket sorakoztattak fel bizonyos gondolatok mellett vagy ellen.
K: Milyen nyelvet használtak a skolasztikusok az ókori kéziratok olvasásához?
V: A skolasztikusok két ókori nyelvet - a latint (a Vulgata Biblia nyelvét) és az ógörögöt - használták, amikor a tanulmányaikhoz kapcsolódó kéziratokat olvasták.
K: Mi volt Boethius mottója a hit és az értelem tekintetében?
V: Boethius mottója így hangzott: "Amennyire csak tudod, kösd össze a hitet az ésszel", emlékeztetve minket arra, hogy minden skolasztikus középkori keresztény volt, akiknek fő gondjuk az volt, hogy megtalálják a módját annak, hogyan illesszék a görög eszméket a vallásos világképükbe.
