Szatjagraha: Gandhi erőszakmentes ellenállásának lényege
Szatjagraha: Gandhi erőszakmentes ellenállása — elveket, történetét és hatását bemutató cikk a békés ellenállás, civil engedetlenség és szabadságharc szemszögéből.
A szatjagraha (szanszkritul: सत्याग्रह satyāgraha) az erőszakmentes ellenállás (békés harc) eszméje és módszere, amelyet Mohandas Karamchand Gandhi (más néven "Mahátma" Gandhi) dolgozott ki és alkalmazott. A kifejezés szó szerinti jelentése gyakran fordítják „az igazság erejeként” vagy „ráhagyatkozásként az igazságra” — a fogalom középpontjában az igazság (satya) és az erőszakmentesség (ahimsza) áll. Gandhi a szatjagrahát az indiai függetlenségi mozgalomban és korábban Dél-Afrikában szerzett tapasztalatai során is alkalmazta; módszereinek célja a jogostalan hatalom erkölcsi meggyengítése, miközben a résztvevők nem alkalmaznak fizikai erőszakot.
Képgaléria
1 Kép
Alapelvek és módszerek
- Satya (igazság): az erőszakmentes ellenállás központi értéke az igazság keresése és képviselete.
- Ahimsza (erőszakmentesség): fizikai és verbális erőszak elutasítása; a változtatás erkölcsi nyomáson, nem testi erőszakon keresztül történik.
- Polgári engedetlenség és nem együttműködés: jogtalan törvények és igazságtalan intézkedések békés megtagadása, megszegése közösségi cselekvéssel.
- Önszenvedés (self-suffering): a résztvevők vállalják a szenvedést és a büntetést, ezzel erkölcsi fölényt és együttérzést keltenek.
- Fegyelem és szervezettség: a sikeres szatjagraha szervezett, fegyelmezett cselekvést feltételez, amely távol tartja a mozgalmat a bosszú vagy erőszak kísértésétől.
- Feltétel nélküli következményvállalás: a résztvevők készek elfogadni a jogi következményeket, letartóztatást vagy más hátrányt, ezzel is demonstrálva elkötelezettségüket.
- Fasting és erkölcsi nyomás: Gandhi többször alkalmazott böjtöt mint eszközt a lelkiismereti és társadalmi nyomás fokozására.
A szatjagraha segítette Nelson Mandela dél-afrikai küzdelmét az apartheid alatt, Martin Luther King, Jr. kampányait az Egyesült Államokban a polgárjogi mozgalom idején, és sok más hasonló mozgalmat. Aki satyagrahát végez, az satyagrahi.
Gandhi gyakorlati alkalmazásai
Gandhi elméletét és módszereit először Dél-Afrikában tesztelte, ahol az indiai bevándorlók jogfosztottsága ellen lépett fel. Később Indiában több nagyobb akciót szervezett, amelyek a gyakorlatban is bizonyították a szatjagraha hatékonyságát:
- A Nem-Együttműködés Mozgalom (1920–1922) tömeges, békés bojkottokat és passzív ellenállást szervezett a brit kormányzattal szemben.
- A Sómenet (Dandi-menet) 1930-ban a sóadórendszer elleni szimbolikus tiltakozás volt, amely nagy nemzetközi figyelmet keltett.
- A Kilépési mozgalom (Quit India) 1942-ben a teljes brit uralom megkérdőjelezésével próbálta felgyorsítani a függetlenséget.
Hatás, örökség és kritikák
A szatjagraha világszerte inspirálta a békés ellenállás mozgalmait, és jelentős szerepe volt több ország faji, koloniális és társadalmi igazságtalanság elleni küzdelmében. Ugyanakkor a módszernek is vannak korlátai és kritikái:
- Nem minden helyzetben hatékony: erőszakos, totalitárius rendszerek vagy tömeges népirtás esetén a békés eszközök kevésbé hoznak azonnali eredményt.
- A siker feltételei között szerepel a széles társadalmi támogatás és a rendezett szervezés; hiányukban a mozgalom könnyen széteshet vagy erőszakká fajulhat.
- Kritikusok rámutatnak arra is, hogy a módszer erkölcsi nyomást gyakorol a hatalomra, de hosszabb távú politikai és gazdasági átalakulás további stratégiákat igényelhet.
A szatjagraha azonban ma is fontos példa arra, hogy a politikai és társadalmi változás erőszak nélkül is elérhető: hangsúlyozza az erkölcsi felelősséget, a személyes bátorságot és a közösségi fegyelmet. Gandhi elvei sok aktivista és mozgalom számára szolgálnak mintául a békés ellenállás továbbgondolásához és alkalmazásához a 20. és 21. században.
A kifejezés jelentése
A szatjagraha szó a szanszkrit satya (jelentése "igazság") és az agraha ("kitartás" vagy "szilárdan kitartás") szavakból származik. Gandhi számára a szatjagraha messze túlmutatott a "passzív ellenálláson" (ellenállás cselekvés nélkül), szerinte ez az igazságból és az erőszakmentességből fakadó erkölcsi erő volt. Erőszakmentessége egyben az erejévé is vált. Azt mondta, hogy azért választotta ezt a nevet, mert az Igazság szeretetet jelent, a Kitartás pedig erőt, és a szanszkrit név azt mutatta, hogy az Igazságból és a Szeretetből (erőszakmentességből) született erő.
Azt is írta, hogy a "polgári ellenállás" kifejezés jobban tetszik neki, mint a "polgári engedetlenség". Gandhi "szereteterőnek" vagy "lélekerőnek" is fordította.
A satyagraha eszméje
A satyagraha főbb pontjai
Gandhi szerint a szatjagraha célja, hogy megváltoztassa a helytelenül cselekvő ember gondolkodását, nem pedig az, hogy kényszerítse őt. A győzelem azt jelenti, hogy együtt kell működni az ellenséggel, hogy újra jóvá tegyük azt, ami rossz, amiről talán nem is tudják, hogy rossz. Ehhez az ellenség elméjének meg kell változnia, hogy felismerje, hogy egy helyes célt akadályoz meg.
- Erőszakmentesség (ahimsa)
- Igazság - ez magában foglalja az őszinteséget, de azt is jelenti, hogy teljes mértékben az igazságért élünk, és egyetértünk vele.
- Nem lopás
- Tisztaság (brahmacharya) - ez azt jelenti, hogy az erkölcsös nemi életet megtartjuk, de az igazság követésére is nagyobb figyelmet fordítunk, mint a vágyak kielégítésére.
- Nem birtoklás vagy nem birtoklás (nem ugyanaz, mint a szegénység)
- Test-munka vagy kenyér-munka
- Nem eszik sokat, ami nem jó
- Nem félni
- Egyenlő tisztelet minden vallás iránt
- Bojkottal való küzdelem (nem költünk vagy vásárolunk azoktól, akik problémát jelentenek).
- Szabadság az érinthetetlenségtől, vagyis a kasztok (az azonos mennyiségű pénzzel és hatalommal rendelkező emberek csoportja) olyan alacsonyan álló, hogy "nem lehet megérinteni".
Egy másik alkalommal Gandhi hét fontos szabályt adott meg: A satyagrahi:
- élő hittel kell rendelkeznie Istenben
- hinniük kell az igazságban és az erőszakmentességben, és hinniük kell az emberi természet jóságában.
- erkölcsös (erkölcsös) életet kell élnie, és hajlandónak kell lennie meghalni, vagy elveszíteni mindenét, amije van.
- khadi viselőnek és fonónak kell lennie.
- távol kell maradnia az alkoholtól
- be kell tartania minden más fegyelmi szabályt, amit adott nekik.
- ha börtönbe kerül, be kell tartania a börtönszabályokat, kivéve, ha azok kifejezetten az önbecsülésének megsértésére vannak kitalálva.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a satyagraha?
V: A satyagraha az erőszakmentes ellenállás eszméje, amelyet Mohandas Karamchand Gandhi indított el.
K: Ki az a Mohandas Karamchand Gandhi?
V: Mohandas Karamchand Gandhi, más néven "Mahatma" Gandhi, a satyagraha megalapítója.
K: Mikor kezdte el Gandhi alkalmazni a szatjagrahát?
V: Gandhi a szatjagrahát a dél-afrikai harcai, majd az indiai függetlenségi mozgalom során kezdte alkalmazni.
K: Milyen más mozgalmakra volt hatással a satyagraha?
V: A Satyagraha segített alakítani Nelson Mandela küzdelmét Dél-Afrikában az apartheid alatt, Martin Luther King, Jr. kampányait az Egyesült Államokban a polgárjogi mozgalom során, és sok más hasonló mozgalmat.
K: Ki az a szatjagrahi?
V: A satyagrahi az, aki a satyagrahát gyakorolja.
K: Melyek azok az erőszakmentes küzdelmek Indiában, ahol a szatjagrahát alkalmazták?
V: A szatjagrahát olyan mozgalmakban használták, mint a Daandi March, a Non-Cooperation Movement, a Salt March és sok más.
K: Mit jelent a satyāgraha szanszkrit nyelven?
V: A satyāgraha szanszkritul "az igazsághoz való ragaszkodást" vagy "lélekerőt" jelent.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Szatjagraha: Gandhi erőszakmentes ellenállásának lényege Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/87505