Gyűrűsfóka
A gyűrűs fóka (Pusa hispida), amelyet az inuitok netsik vagy nattiq néven is ismernek, fül nélküli fóka. A sarkvidéki és szubarktikus területeken él. A gyűrűsfóka kisméretű fóka. Ritkán nagyobb, mint 1,5 m hosszú.
Jellegzetes mintázatuk a világosszürke gyűrűkkel körülvett sötét foltokból áll. Az északi félteke legelterjedtebb és legelterjedtebb jégfókája. Az egész Jeges-tengerben él, a Bering-tengerig és az Okotszki-tengerig, egészen Japán északi partvidékéig a Csendes-óceánban, valamint Grönland és Skandinávia észak-atlanti partjainál egészen Új-Fundlandig, és Észak-Európában két édesvízi alfajuk is él. A gyűrűsfókák a jegesmedvék egyik fő zsákmánya. A sarkvidéki őslakosok étrendjének régóta részét képezik.
Leírás
A gyűrűsfóka a legkisebb és leggyakoribb fóka az Északi-sarkvidéken. Kicsi feje, rövid, macskaszerű ormánya és pufók teste van. A bundája sötét, a hátán és az oldalán ezüstös gyűrűkkel, a hasán pedig ezüstös színű. Alfajtól és állapottól függően a felnőttkori méretük 100 és 175 cm között mozoghat, súlyuk pedig 32 és 140 kg között lehet. A fóka átlagosan kb. 1,5 m hosszú, súlya pedig 50-70 kg (110-150 font). Kis mellső uszonyaiknak több mint 2,5 cm vastagságú karmai vannak, amelyekkel légzőnyílásokat tudnak vágni a 2 m vastag jégen.
backflippers
Terjedési terület és élőhely
A gyűrűsfókák az egész Jeges-tengeren élnek. Megtalálhatók a Balti-tengerben, a Bering-tengerben és a Hudson-öbölben. Szeretnek a jégtáblákon pihenni, és a sűrűbb jég miatt északabbra költöznek. Egy alfajuk édesvízben is megtalálható.
Élettörténet
A nőstények 4 évesen érik el az ivarérettséget. A hímek csak 7 éves korukban válnak ivaréretté. A tavaszi szaporodási időszakban a nőstények a vastag jégben építenek búvóhelyeket, és ott szülnek. A nőstények 9 hónapos vemhesség után márciusban vagy áprilisban egyetlen kölyköt hoznak világra. A kölykök egy hónap múlva elválasztódnak. A kölykök vastag zsírréteget építenek fel.
A nőstények általában április végén kezdenek párosodni. A hímek a jégen bolyonganak párjukért. Ha megtalálják, a hím és a nőstény a párzás előtt több napot is együtt tölthet. Ezután a hím újabb társat keres.
A gyűrűsfókák körülbelül 25-30 évig élnek. Magányos állatok. Több száz méterre választják el egymástól.
Gyűrűsfóka kölyök.
Diéta
A gyűrűsfókák sokféle apró zsákmányt fogyasztanak. A halak és gerinctelenek 72 faját fogyasztják. Kedvelt zsákmányuk a mysidák, a garnélarák, a sarkvidéki tőkehal és a hering. Táplálkozás közben a gyűrűsfókák 10-45 méteres mélységbe merülnek. Nyáron a gyűrűsfókák a tengeri jég peremén táplálkoznak sarki tőkehallal. A sekély vízben kisebb tőkehalakkal táplálkoznak. A gyűrűsfókák emellett heringet, kagylót, fehérhalat, süllőt, sügért és rákféléket is fogyasztanak.
Predators
A gyűrűsfóka különösen a jegesmedvék számára fontos táplálék. A költési időszakban a sarki róka és a sirályok a fészekaljakon kívül született gyűrűsfóka-kölyköket viszik el. A vízben gyilkos bálnák, grönlandi cápák és esetenként atlanti rozmárok zsákmányolják őket.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a gyűrűsfóka?
V: A gyűrűsfóka egy fül nélküli fóka, amely a sarkvidéki és szubarktikus területeken él.
K: Mekkora a gyűrűsfóka mérete?
V: A gyűrűsfóka ritkán nagyobb, mint 1,5 m hosszú, és kisméretű fókának számít.
K: Mi a gyűrűsfóka jellegzetes mintázata?
V: A gyűrűs fókának sötét foltjai vannak, amelyeket világosszürke gyűrűk vesznek körül.
K: Hol élnek a gyűrűsfókák?
V: A gyűrűsfókák az egész Jeges-tengerben, a Bering-tengerben és az Okotszki-tengerben egészen Japán északi partvidékéig a Csendes-óceánban, valamint Grönland és Skandinávia észak-atlanti partjainál egészen Új-Fundlandig délen élnek, és két édesvízi alfajuk is van Észak-Európában.
K: Melyik az északi félteke legelterjedtebb és legelterjedtebb jégfókája?
V: A gyűrűsfóka az északi félteke legelterjedtebb és legelterjedtebb jégfókája.
K: Mi a jegesmedve étrendje?
V: A gyűrűsfókák a jegesmedvék egyik fő zsákmánya.
K: Ki eszi meg a gyűrűsfókákat?
V: Az Északi-sarkvidék őslakosai régóta fogyasztják a gyűrűsfókákat étrendjük részeként.
