Bakteriofág
A bakteriofág olyan vírus, amely baktériumokat fertőz. A kifejezést általában fágra rövidítik.
A bakteriofágok a bioszféra leggyakoribb és legváltozatosabb egyedei közé tartoznak. Az eukariótákat (növények, állatok és gombák) megfertőző vírusokhoz hasonlóan a fágok szerkezete és funkciói is sokfélék.
A fágok jellemzően egy külső fehérjehéjból állnak, amelynek belsejében genetikai anyag található. A genetikai anyag lehet egyszálú (ssRNS vagy ssDNS) vagy kétszálú (dsRNS vagy dsDNS). Hossza 5 és 500 kilobázispár között lehet, körkörös vagy lineáris elrendezésben. A bakteriofágok mérete általában 20 és 200 nanométer között van.
A fág genomok akár négy gént is kódolhatnak, de akár több száz gént is. A fágok befecskendezik genomjukat a baktériumba, és a baktériumban szaporodnak.
A fágok mindenütt jelen vannak, ahol baktériumok vannak, például a talajban vagy az állatok beleiben. Nagyon gyakoriak a tengervízben: a felszíni mikrobiális szőnyegekben milliliterenként akár 9×108 viriont is találtak, és a tengeri baktériumok akár 70%-a is fágokkal fertőzött lehet.
Több mint 90 éve használják az antibiotikumok alternatívájaként a volt Szovjetunióban és Közép-Európában, valamint Franciaországban. A fágok valódi természetét azonban csak akkor állapították meg, amikor Helmut Ruska 1939-ben elektronmikroszkóp alatt megfigyelte az első fágot.
Számos baktérium antibiotikumoknak ellenálló törzse ellen lehetséges terápiát jelentenek. Másrészt egyes fágok megnehezítik a tüdőgyulladásban és a cisztás fibrózisban szerepet játszó biofilmeket. Megvédik a baktériumokat a gyógyszerektől, és így meghosszabbítják a fertőzést.
Baktériumhoz kötött fágok
Egy tipikus myovírus bakteriofág szerkezete
Kérdések és válaszok
K: Mi az a bakteriofág?
V: A bakteriofág, közismert rövidítéssel fág, egy vírus, amely baktériumokat fertőz.
K: Hogy néz ki egy fág teteje?
V: A fág teteje kocka alakú, 20 oldallal és 30 széllel. Belsejében található a genetikai információ, azaz a DNS. Ez a kockaszerű forma gyakran egy farkon ül, amely lábszerű rostokkal rendelkezik.
K: Mekkora a bakteriofágok mérettartománya?
V: A bakteriofágok általában 20 és 200 nanométer közötti méretűek.
K: Hány gént kódolhat a fágok genomja?
V: A fágok genomja akár négy gént is kódolhat, de akár több száz gént is.
K: Hogyan szaporodnak a fágok a baktériumokban?
V: Amikor a fágok a baktériumhoz kapcsolódnak, befecskendezik a genomjukat, amely a baktérium egyes részeit használja fel a baktériumban történő szaporodáshoz. Ha sok fág van a baktériumban, olyan enzimeket juttatnak a baktériumba, amelyek meggyengítik a baktérium külső sejtfalát, így át tudják törni azt, hogy új baktériumokat fertőzhessenek meg.
K: Hol találhatunk fágokat?
V: A fágok mindenütt megtalálhatók, ahol baktériumok vannak, például a talajban vagy az állatok beleiben, és nagyon gyakoriak a tengervízben, ahol milliliterenként akár 9x108 viriont is találtak a felszínen, és a tengeri baktériumok akár 70%-a is fertőzött lehet általuk.
K: Mikor fedezték fel először, hogy miből állnak ezek a vírusok?
V: Csak 1939-ben, amikor Helmut Ruska elektronmikroszkóp alatt megfigyelt egyet, állapították meg a valódi természetét.
