Q-láz (Coxiella burnetii): fertőzés, tünetek és megelőzés

Q-láz (Coxiella burnetii): tünetek, fertőzés módjai és megelőzés — ismerje fel a kockázatokat, hogyan terjed és miként védekezzen hatékonyan állatoknál és embereknél.

A Q-láz egy olyan betegség, amelyet a Coxiella burnetii baktérium okoz, amely embereket és más állatokat is megbetegít. Nem gyakori, de előfordulhat szarvasmarháknál, juhoknál, kecskéknél és más háziállatoknál, beleértve a macskákat és kutyákat is. Az emberek akkor fertőződhetnek meg, ha endospórákat lélegeznek be, vagy megérintik a fertőzött állatok tejét, vizeletét, ürülékét, hüvelyváladékát vagy spermáját. A betegséget ritkán kullancsok hordozzák. Az embert egyetlen baktérium is megfertőzheti.

Kórokozó és fertőzés módjai

A Q-láz kórokozója a Coxiella burnetii, amely rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig életképes formában maradó baktérium. A leggyakoribb fertőződés légúton történik: az állatokból származó szennyezett por, szalma, takarmány vagy a szülési üríték aeroszolja belélegezve fertőz. Gyakori források az abortuszok, ellések és a magzati- vagy magzatburkolati anyagok. Nyers tej fogyasztásával is átvihető, de a pasztőrözés ezt megszünteti. Emberről emberre terjedés ritka.

Tünetek

A Q-láz tünetei változatosak; a fertőzés lehet tünetmentes vagy súlyosabb betegséget okozhat.

• Inkubációs idő: általában 2–3 hét, de lehet 1–6 hét.
• Akut Q-láz: láz, fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, hidegrázás. Gyakori a tüdő érintettsége (pneumónia) és májgyulladás (hepatitis), amely sárgasággal is járhat.
• Krónikus Q-láz: ritkább, de súlyos. Leggyakoribb formája a szívbelhártya-gyulladás (endocarditis), különösen azoknál, akiknek szívbillentyű-problémáik vagy immunszuppressziójuk van.
• Hosszú távú következmények: egyes betegeknél tartós fáradékonyság és szövődmények alakulhatnak ki (post-Q fatigue syndrome).

Diagnózis

• A laboratóriumi diagnózis leggyakrabban szerológiai vizsgálattal történik (anti-Coxiella fázis I és II antitestek kimutatása).
• Rendszerint alkalmaznak PCR-t a baktérium DNS-ének kimutatására, különösen vérből vagy légúti mintákból.
• A tenyésztés lehetséges, de magas bioszintű laboratóriumi feltételeket igényel, ezért ritkán végzik rutinban.

Kezeés

• Akut fertőzés: általában doxycyclin a választott gyógyszer (felnőtteknél gyakran 100 mg naponta kétszer, 14 napig). A kezelési idő és adagolás mindig orvosi döntés kérdése.
• Krónikus Q-láz/endocarditis: hosszabb, kombinált antibiotikum-kezelés szükséges (például doxycyclin és hydroxychloroquine kombinációja hónapokig, gyakran 12–18 hónap vagy annál tovább), kardiológiai és infektológiai szoros követéssel.
• Terhesség: doxycyclin terhesség alatt nem ajánlott; terhességben és gyermekvállalás előtt egyedi orvosi protokollok (például trimetoprim–szulfametoxazol alkalmazása) lehetnek szükségesek — ezt mindig szülész-nőgyógyásszal és infektológussal kell egyeztetni.

Komplikációk és kockázati csoportok

• Legnagyobb kockázatban a szívbetegségben szenvedők, a immunszuppresszált személyek, valamint a várandós nők állnak.
• A krónikus endocarditis súlyos, életet veszélyeztető állapot lehet, és hosszú távú kezelést igényel.
• A fertőzés után egyes betegeknél tartós fáradtság és kimerültség maradhat fenn.

Megelőzés

• Általános szabály, hogy kerülni kell a közvetlen érintkezést a fertőzött vagy fertőzésre gyanús állatokkal és különösen azok ellési, abortusz- és méhlepény-ürítési anyagaival.
• Állattartásnál és állatorvosi munkában ajánlott a megfelelő védőeszközök (maszk, kesztyű, védőruha) használata, és a munkaterületek rendszeres fertőtlenítése.
• Nyers tej fogyasztását kerülni kell; a pasztőrözés megszünteti a kockázatot.
• Az állati terméket (placenta, magzatmaradványok) megfelelően kell ártalmatlanítani (eltemetés vagy égetés helyi szabályok szerint).
• Egyes országokban létezik emberi Q-láz elleni védőoltás magas kockázatú csoportok számára (pl. Ausztrália); az oltás előtt általában szűrővizsgálat szükséges az előzetes fertőzés kizárására.

Állattartóknak, állatorvosoknak és egészségügyi dolgozóknak

• Az ellések és abortuszok körül különös elővigyázatosság szükséges: zárt helyen végzett munka esetén légzőmaszk és védőruházat használata ajánlott.
• Fertőzés gyanúja esetén érdemes az állatokat elkülöníteni és állatorvossal konzultálni; a gazdaságban végzett intézkedések (pl. állatok oltása, higiéniai protokollok) csökkenthetik az emberi megbetegedések számát.
• Laboratóriumi munkát végzők számára speciális biosafety (Biosafety Level 3) eljárások lehetnek szükségesek, mivel a baktérium belélegezve különösen veszélyes lehet.

Teendők, ha fertőzésre gyanakszik

• Ha olyan tevékenysége volt, amely Q-láz kockázatával jár (pl. közvetlen érintkezés birka- vagy kecskebarna ellésével, abortusszal, nyers tej fogyasztása), és influenzaszerű tünetek jelentkeznek, forduljon orvoshoz és jelezze az expozíció tényét.
• Az időben megkezdett antibiotikus kezelés általában jó kilátásokat biztosít az akut fertőzés gyógyulására.

Összefoglalva: a Q-láz ritka, de fontos zoonózis, amely különösen mezőgazdasági környezetben és állattartással kapcsolatban jelent veszélyt. Megfelelő védőintézkedésekkel, higiénével és orvosi ellátással a fertőzés és súlyos következményei kockázata csökkenthető.

Keresés betűvel