Közkincs
A közkincs egy olyan kifejezés, amely olyasvalamit ír le, ami általában minden emberé: a nyilvánosságé. A köztulajdon olyan műveket (például könyveket, filmeket vagy festményeket) tartalmaz, amelyek nem állnak szerzői jogi védelem alatt.
A "köztulajdon" ellentéte a szerzői joggal védett anyag, amely vagy a mű alkotójának vagy hagyatékának a tulajdonában van. A köztulajdon kifejezés csak olyan dolgokra használatos, amelyek szerzői joggal védhetők, mint például fényképek, rajzok, írott cikkek, könyvek vagy színdarabok, illetve hasonló műalkotások. Általános szabály, hogy minden szellemi alkotás elegendő idő elteltével a köztulajdon részévé válik. Ilyen például Leonardo da Vinci, William Shakespeare és Ludwig van Beethoven művei, valamint Isaac Newton könyvei.
Egy mű többféleképpen kerülhet a köztulajdonba.
· A szerzői jog sok évvel az alkotó halála után lejár.
· A mű alkotója jogszerűen lemondhat az anyagra vonatkozó minden igényéről.
· Az alkotó elfelejti megújítani a mű szerzői jogát.
· Előfordulhat, hogy a művet egyes kormányok szervei hozták létre, ebben az esetben a mű a létrehozásától kezdve közkincs volt.
· A művet egy állat készítette.
· A szerzői jogi közleményből hiányzik a tulajdonos vagy az évszám (1989 előtti művek esetében).
Bizonyos esetekben, ha egy mű a szerzői jog lejárta után válik közkinccsé, bárki, aki a művet használja, továbbra is köteles lehet feltüntetni, hogy ki alkotta a művet. Még ha egyes művek a szerzői jogvédelem megszűnése miatt közkinccsé is válnak, akkor is lehetnek szerzői jogon kívüli felhasználási korlátozások. Például, még ha a nemzeti valuták formatervezése nem is jogosult vagy nem alkalmas a szerzői jogra, a csalás céljából történő hamisításuk széles körben igen súlyos bűncselekménynek számít. Egy másik példa a logók és képek, amelyek csak szöveget vagy egyszerű formákat tartalmaznak. Ezek a logók az Egyesült Államokban nem élveznek szerzői jogi védelmet, de gyakran védjegyek által védettek.
A nem hivatalos ikon, amely a közkincsnek minősülő dolgokat jelképezi.
A Google logója egyszerű formákból áll, és így közkincs. Védjegye azonban továbbra is védett.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a közkincs?
V: A közkincs egy olyan kifejezés, amely olyan dolgokat ír le, amelyek általában minden ember tulajdonát képezik, mint például a könyvek, filmek vagy festmények, amelyek nem állnak szerzői jogi védelem alatt.
K: Mi a közkincs ellentéte?
V: A köztulajdon ellentéte a szerzői jogvédelem alatt álló anyag, amely vagy a mű alkotójának vagy hagyatékának a tulajdonában van.
K: Hogyan kerülnek a művek a köztulajdonba?
V: A művek számos módon válhatnak közkinccsé, például ha a szerzői jog bizonyos idő elteltével (általában 50 vagy 70 év) az alkotó halála után lejár; ha a mű alkotója jogszerűen lemond minden igényéről; ha a művet bizonyos kormányok szervei hozták létre; ha egy állat készítette; vagy ha hiányzik a tulajdonos, az évszám vagy a szerzői jogi jel (az 1989 előtti művek esetében).
K: A közkincsnek minősülő művek esetében is szükséges-e a szerzői jog megadása?
V: Bizonyos esetekben, ha egy mű a szerzői jog lejárta után válik közkinccsé, a művet használó személyeknek továbbra is fel kell tüntetniük, hogy ki alkotta azt.
K: Vannak-e korlátozások a köztulajdonban lévő művek felhasználására?
V: Még ha egyes művek a szerzői jog hiánya miatt közkinccsé is váltak, lehetnek szerzői jogon kívüli felhasználási korlátozások. Például a nemzeti valuták hamisítása illegális lehet, még akkor is, ha a tervezésük nem jogosult szerzői jogi védelemre. Emellett a logók és a szöveget és egyszerű formákat tartalmazó képek nem tartoznak a szerzői jogvédelem alá, de még mindig védettek lehetnek védjegyek által.
K: Kik azok az alkotók, akiknek a művei közkinccsé váltak?
V: Ilyen például Leonardo da Vinci, William Shakespeare, Ludwig van Beethoven és Isaac Newton, akiknek a könyvei a köztulajdon részévé váltak.
