Hollandia politikája alapvetően közvetett demokrácia, azaz az állampolgárok képviselőket választanak, akik a törvényhozásban és a kormányzásban döntenek. Országának alkotmánya van, és monarchia, amely az alkotmány keretein belül működik. A politikai rendszert a parlament (a törvényhozó hatalom) és a kormány (a végrehajtó hatalom) együttműködése határozza meg: a kormány a parlament bizalmától függ, ugyanakkor a két ág nincs szigorúan elválasztva (parlamentáris rendszer). A király, mint államfő a formális szerepek betöltője — aláír törvényeket, nevezi ki a minisztereket és képviseli az államot nemzetközi szinten — de a napi politika felelőssége a miniszterekéi, akik a parlamentnek tartoznak elszámolással.

A törvényhozó testület neve Staten-Generaal és két kamarából áll: egy alsóházból, az úgynevezett második kamarából (hollandul: Tweede Kamer), amely a képviselők közvetlen választásával működik és általában a kormány támogatottságát mérő fő szint; valamint egy felsőházból, az úgynevezett első kamarából (hollandul: Eerste Kamer), amely a jogszabályok tartalmi ellenőrzését végzi. A Tweede Kamer 150 képviselőből áll, tagjait listás arányos választási rendszerrel választják általában négyévente (vagy előrehozott választás esetén korábban). Az Eerste Kamer 75 tagját a tartományi tanácsok választják, így összetétele közvetve tükrözi a helyi választások eredményét.

A holland pártrendszer sokpárti; ritka az egypárti többség, ezért a kormányok rendszerint koalíciók, amelyeket a választások után meghatározott politikai tárgyalások (informátor és formateur szerepe) alapján alakítanak ki. A kormányt a miniszterelnök vezeti; a miniszterek kollektíven viselik a felelősséget (ministriële verantwoordelijkheid) a parlament felé.

A bírói hatalom független. Az alkotmánybíróság mint külön intézmény nem létezik úgy, ahogy néhány más országban; a holland bíróságok általában nem vizsgálhatják felül az országgyűlési törvények alkotmányosságát, viszont ellenőrizhetik azoknak a nemzetközi szerződéseknek és az Európai Unió jogának való megfelelését.

Hollandia közigazgatási szintjei: a központi állam mellett léteznek a tartományok, az önkormányzatok és a jellegzetes holland intézmények, a vízügyi igazgatóságok (waterschappen), amelyek a vízgazdálkodásért felelősek. Ezek a szintek saját választott testületekkel és részben önálló feladatkörökkel rendelkeznek.

Nemzetközi viszonylatban Hollandia aktív tagja a Benelux államoknak, az Európa Tanácsnak, az Európai Uniónak, a NATO-nak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és ezek a tagságok jelentős hatással vannak a belső jogalkotásra és külpolitikára.

Hollandia hivatalos neve a Holland Királyság. A Királyság négy országból áll: maga Hollandia (az európai rész) és három karibi országrész: Aruba, Curaçao és Saint Martin. Ezen felül három további karibi sziget Hollandiához tartozó speciális közigazgatási egységként működik, amelyeket gyakran Karib-tengeri Hollandia néven említenek — ezek státuszát a Hollandia különleges önkormányzata határozza meg (Bonaire, Saba és Sint Eustatius).

Összefoglalva: Hollandia politikai rendszere alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia kombinációja. A király formális államfő, a tényleges politikai döntésekért a parlamentnek felelős kormány a felelős; a sokpártrendszer és az arányos választási rendszer miatt a politikai élet koalíciókban és kooperációban zajlik, miközben a decentralizált közigazgatás és a nemzetközi tagságok erősen befolyásolják a döntéshozatalt.