Hollandia politikai rendszere — alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia
Fedezze fel Hollandia politikai rendszerét: alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia, a parlament felépítése, tartományok, EU/Benelux tagság és karibi területek.
Hollandia politikája alapvetően közvetett demokrácia, azaz az állampolgárok képviselőket választanak, akik a törvényhozásban és a kormányzásban döntenek. Országának alkotmánya van, és monarchia, amely az alkotmány keretein belül működik. A politikai rendszert a parlament (a törvényhozó hatalom) és a kormány (a végrehajtó hatalom) együttműködése határozza meg: a kormány a parlament bizalmától függ, ugyanakkor a két ág nincs szigorúan elválasztva (parlamentáris rendszer). A király, mint államfő a formális szerepek betöltője — aláír törvényeket, nevezi ki a minisztereket és képviseli az államot nemzetközi szinten — de a napi politika felelőssége a miniszterekéi, akik a parlamentnek tartoznak elszámolással.
A törvényhozó testület neve Staten-Generaal és két kamarából áll: egy alsóházból, az úgynevezett második kamarából (hollandul: Tweede Kamer), amely a képviselők közvetlen választásával működik és általában a kormány támogatottságát mérő fő szint; valamint egy felsőházból, az úgynevezett első kamarából (hollandul: Eerste Kamer), amely a jogszabályok tartalmi ellenőrzését végzi. A Tweede Kamer 150 képviselőből áll, tagjait listás arányos választási rendszerrel választják általában négyévente (vagy előrehozott választás esetén korábban). Az Eerste Kamer 75 tagját a tartományi tanácsok választják, így összetétele közvetve tükrözi a helyi választások eredményét.
A holland pártrendszer sokpárti; ritka az egypárti többség, ezért a kormányok rendszerint koalíciók, amelyeket a választások után meghatározott politikai tárgyalások (informátor és formateur szerepe) alapján alakítanak ki. A kormányt a miniszterelnök vezeti; a miniszterek kollektíven viselik a felelősséget (ministriële verantwoordelijkheid) a parlament felé.
A bírói hatalom független. Az alkotmánybíróság mint külön intézmény nem létezik úgy, ahogy néhány más országban; a holland bíróságok általában nem vizsgálhatják felül az országgyűlési törvények alkotmányosságát, viszont ellenőrizhetik azoknak a nemzetközi szerződéseknek és az Európai Unió jogának való megfelelését.
Hollandia közigazgatási szintjei: a központi állam mellett léteznek a tartományok, az önkormányzatok és a jellegzetes holland intézmények, a vízügyi igazgatóságok (waterschappen), amelyek a vízgazdálkodásért felelősek. Ezek a szintek saját választott testületekkel és részben önálló feladatkörökkel rendelkeznek.
Nemzetközi viszonylatban Hollandia aktív tagja a Benelux államoknak, az Európa Tanácsnak, az Európai Uniónak, a NATO-nak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és ezek a tagságok jelentős hatással vannak a belső jogalkotásra és külpolitikára.
Hollandia hivatalos neve a Holland Királyság. A Királyság négy országból áll: maga Hollandia (az európai rész) és három karibi országrész: Aruba, Curaçao és Saint Martin. Ezen felül három további karibi sziget Hollandiához tartozó speciális közigazgatási egységként működik, amelyeket gyakran Karib-tengeri Hollandia néven említenek — ezek státuszát a Hollandia különleges önkormányzata határozza meg (Bonaire, Saba és Sint Eustatius).
Összefoglalva: Hollandia politikai rendszere alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia kombinációja. A király formális államfő, a tényleges politikai döntésekért a parlamentnek felelős kormány a felelős; a sokpártrendszer és az arányos választási rendszer miatt a politikai élet koalíciókban és kooperációban zajlik, miközben a decentralizált közigazgatás és a nemzetközi tagságok erősen befolyásolják a döntéshozatalt.
Mark Rutte miniszterelnök
Mark Rutte miniszterelnök
Kormány
A jelenlegi kormány a harmadik Rutte-kabinet, amely a Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD, konzervatív liberális párt), a Kereszténydemokrata Felhívás (CDA, kereszténydemokrata párt), a Demokraták 66 (D66, szociálliberális párt) és a Keresztény Unió (CU, ortodox kereszténydemokrata párt) koalíciója.
A harmadik Rutte-kabinet 2017. október 26-án alakult meg. A miniszterelnök 2010 óta a VVD politikusa, Mark Rutte.
Kormány
A jelenlegi kormány a harmadik Rutte-kabinet, amely a Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD, konzervatív liberális párt), a Kereszténydemokrata Felhívás (CDA, kereszténydemokrata párt), a Demokraták 66 (D66, szociálliberális párt) és a Keresztény Unió (CU, ortodox kereszténydemokrata párt) koalíciója.
A harmadik Rutte-kabinet 2017. október 26-án alakult meg. A miniszterelnök 2010 óta a VVD politikusa, Mark Rutte.
Politikai pártok
A következő 14 politikai párt van jelen a parlamentben:
- 50+ - 50PLUS (hollandul: 50PLUS), az idősek érdekeit szem előtt tartó párt.
- CDA - Christian Democratic Appeal (hollandul: Christen-Democratisch Appèl), kereszténydemokrata párt. Jan Peter Balkenende korábbi miniszterelnök a CDA tagja.
- CU - ChristianUnion (hollandul: ChristenUnie), ortodox kereszténydemokrata párt.
- D66 - Demokraták 66 (hollandul: Democraten 66), 1966-ban alapított szociálliberális párt.
- DENK - DENK (hollandul: DENK), a nem nyugati állampolgárokat célzó párt.
- FvD - Fórum a Demokráciáért (hollandul: Forum voor Democratie), a jelenlegi politikai helyzetet kritikusan szemlélő párt.
- GL - ZöldBaloldal (hollandul: GroenLinks), baloldali párt, amely különös figyelmet fordít a környezetvédelemre.
- PvdA - Munkáspárt (hollandul: Partij van de Arbeid), szociáldemokrata párt.
- PvdD - Párt az Állatokért (hollandul: Partij voor de Dieren), az állatok jogaiért és a globális felmelegedés ellen küzdő párt.
- PvdT - Párt a Jövőért (hollandul: Partij voor de Toekomst), a (idős) emberek érdekeit szem előtt tartó párt. Az 50+ szecessziója.
- PVV - Párt a Szabadságért (hollandul: Partij voor de Vrijheid), Geert Wilders által alapított populista párt.
- SGP - Református Politikai Párt (hollandul: Staatkundig Gereformeerde Partij), konzervatív kálvinista párt.
- SP - Szocialista Párt (hollandul: Socialistische Partij), szocialista párt.
- VVD - Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (hollandul: Volkspartij voor Vrijheid en Democratie), konzervatív liberális párt. Mark Rutte jelenlegi miniszterelnök a VVD tagja.
Nincs többé a parlamentben:
- DS'70 - Demokratikus Szocialisták '70 (hollandul: Democratisch Socialisten '70), egykori mérsékelt szociáldemokrata párt, a PvdA-ból kivált párt.
- LPF - Pim Fortuyn Lista (hollandul: Lijst Pim Fortuyn), a 2002-ben meggyilkolt Pim Fortuyn politikus által alapított egykori populista párt.
Politikai pártok
A következő 14 politikai párt van jelen a parlamentben:
- 50+ - 50PLUS (hollandul: 50PLUS), az idősek érdekeit szem előtt tartó párt.
- CDA - Christian Democratic Appeal (hollandul: Christen-Democratisch Appèl), kereszténydemokrata párt. Jan Peter Balkenende korábbi miniszterelnök a CDA tagja.
- CU - ChristianUnion (hollandul: ChristenUnie), ortodox kereszténydemokrata párt.
- D66 - Demokraták 66 (hollandul: Democraten 66), 1966-ban alapított szociálliberális párt.
- DENK - DENK (hollandul: DENK), a nem nyugati állampolgárokat célzó párt.
- FvD - Fórum a Demokráciáért (hollandul: Forum voor Democratie), a jelenlegi politikai helyzetet kritikusan szemlélő párt.
- GL - ZöldBaloldal (hollandul: GroenLinks), baloldali párt, amely különös figyelmet fordít a környezetvédelemre.
- PvdA - Munkáspárt (hollandul: Partij van de Arbeid), szociáldemokrata párt.
- PvdD - Párt az Állatokért (hollandul: Partij voor de Dieren), az állatok jogaiért és a globális felmelegedés ellen küzdő párt.
- PvdT - Párt a Jövőért (hollandul: Partij voor de Toekomst), a (idős) emberek érdekeit szem előtt tartó párt. Az 50+ szecessziója.
- PVV - Párt a Szabadságért (hollandul: Partij voor de Vrijheid), Geert Wilders által alapított populista párt.
- SGP - Református Politikai Párt (hollandul: Staatkundig Gereformeerde Partij), konzervatív kálvinista párt.
- SP - Szocialista Párt (hollandul: Socialistische Partij), szocialista párt.
- VVD - Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (hollandul: Volkspartij voor Vrijheid en Democratie), konzervatív liberális párt. Mark Rutte jelenlegi miniszterelnök a VVD tagja.
Nincs többé a parlamentben:
- DS'70 - Demokratikus Szocialisták '70 (hollandul: Democratisch Socialisten '70), egykori mérsékelt szociáldemokrata párt, a PvdA-ból kivált párt.
- LPF - Pim Fortuyn Lista (hollandul: Lijst Pim Fortuyn), a 2002-ben meggyilkolt Pim Fortuyn politikus által alapított egykori populista párt.
Politikai vezetők
Politikai vezetők 2020. május 3. óta, a parlamenti mandátumok száma szerint rendezve.
· .jpg)
Mark Rutte -
Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD)
· .jpg)
Geert Wilders -
Szabadságpárt (PVV)
· .jpg)
Pieter Heerma -
Kereszténydemokrata Felhívás (CDA)
· .jpg)
Rob Jetten -
Demokraták 66 (D66)
· 
Jesse Klaver -
ZöldBaloldal (GL)
· .jpg)
Lilian Marijnissen -
Szocialista Párt (SP)
· 
Lodewijk Asscher -
Munkáspárt (PvdA)
· .jpg)
Gert-Jan Segers -
ChristianUnion (CU)
· 
Esther Ouwehand -
Párt az állatokért (PvdD)
· .jpg
... -
50PLUS (50+)
· 
Kees van der Staaij -
Református Politikai Párt (SGP)
· 
Farid Azarkan -
DENK
· .jpg)
Thierry Baudet -
Fórum a Demokráciáért (FvD)
· 
Henk Krol -
A Jövő Pártja (PvdT)
Politikai vezetők
Politikai vezetők 2020. május 3. óta, a parlamenti mandátumok száma szerint rendezve.
· .jpg)
Mark Rutte -
Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD)
· (1).jpg)
Geert Wilders -
Szabadságpárt (PVV)
· .jpg)
Pieter Heerma -
Kereszténydemokrata Felhívás (CDA)
· (1).jpg)
Rob Jetten -
Demokraták 66 (D66)
·
Jesse Klaver -
ZöldBaloldal (GL)
· .jpg)
Lilian Marijnissen -
Szocialista Párt (SP)
·
Lodewijk Asscher -
Munkáspárt (PvdA)
· (1).jpg)
Gert-Jan Segers -
ChristianUnion (CU)
·
Esther Ouwehand -
Párt az állatokért (PvdD)
·
Kees van der Staaij -
Református Politikai Párt (SGP)
·
Farid Azarkan -
DENK
· .jpg)
Thierry Baudet -
Fórum a Demokráciáért (FvD)
·
Henk Krol -
A Jövő Pártja (PvdT)
Kapcsolódó oldalak
- Holland szekrények listája
- Második tanács (Hollandia)
Kapcsolódó oldalak
- Holland szekrények listája
- Képviselőház (Hollandia)
Kérdések és válaszok
K: Milyen a politikai rendszere Hollandiának?
V: Hollandia politikája a közvetett demokrácia rendszere. Van egy alkotmánya és egy monarchia, amely az alkotmányon belül működik. A demokratikus struktúrát a parlament (a törvényhozó ág) és a kormány (a végrehajtó ág) határozza meg.
K: Mi a parlament két kamarája Hollandiában?
V: A hollandiai parlament neve államfő (hollandul: Staten-Generaal), és két kamarából áll: egy alsóházból, az úgynevezett második kamarából (hollandul: Tweede Kamer), amely más országok képviselőházához hasonlítható, és egy felsőházból, az úgynevezett első kamarából (hollandul: Eerste Kamer), amely más országok szenátusához hasonlítható, és gyakran hasonlóan nevezik.
Kérdés: Hány ország alkotja a Holland Királyságot?
V: A Holland Királyság négy országból áll: maga Hollandia (az európai rész), valamint három karibi szigetország: Aruba, Curaçao és Saint Martin. Van még három másik sziget a Karib-térségben, amelyek különleges önkormányzati státusszal rendelkeznek, és amelyek Hollandiához tartoznak, és Karib-tengeri Hollandia néven ismertek.
Kérdés: Van-e szétválasztás a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között?
V: Nem, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között nincs szigorú szétválasztás, hanem inkább egymás bizalmától függ a megfelelő működésük. Ez a fajta parlamenti rendszer lehetővé teszi, hogy a két ág szorosan együttműködjön, miközben megtartják egyéni szerepüket.
K: Vannak-e regionális kormányok az országos szint alatt?
V: Igen, a nemzeti szint alatt tartományok, önkormányzatok és vízügyi hivatalok alkotják a regionális kormányokat.
K: A holland kormány tagja-e valamilyen nemzetközi szervezetnek ? V: Igen, a holland kormány tagja a Benelux államoknak, az Európa Tanácsnak, az Európai Uniónak, a NATO-nak és az ENSZ-nek.
Keres