Hollandia politikája

Hollandia politikája közvetett demokrácia. Van alkotmánya és egy monarchia, amely az alkotmány keretein belül működik. A demokratikus struktúrát a parlament (a törvényhozó hatalom) és a kormány (a végrehajtó hatalom) határozza meg. A kormány a parlament bizalmától függ, de a két hatalmi ág nincs szigorúan elválasztva (parlamentáris rendszer).

A parlament neve államfő (hollandul: Staten-Generaal), és két kamarából áll: egy alsóházból, az úgynevezett második kamarából (hollandul: Tweede Kamer), amely más országokban a képviselőházhoz hasonló, és egy felsőházból, az úgynevezett első kamarából (hollandul: Eerste Kamer), amely más országokban a szenátushoz hasonló, és gyakran hasonlóan nevezik.

Alacsonyabb szinten vannak a tartományok, az önkormányzatok és a vízügyi igazgatóságok.

Magasabb szinten Hollandia tagja a Benelux államoknak, az Európa Tanácsnak, az Európai Uniónak, a NATO-nak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

Hollandia hivatalos neve Holland Királyság. Négy országból áll: maga Hollandia (az európai rész) és három karibi szigetország: Aruba, Curaçao és Saint Martin. Három másik, Hollandiához tartozó karibi sziget Hollandia különleges önkormányzata, az úgynevezett Karib-tengeri Hollandia.

Mark Rutte miniszterelnökZoom
Mark Rutte miniszterelnök

Mark Rutte miniszterelnökZoom
Mark Rutte miniszterelnök

Kormány

A jelenlegi kormány a harmadik Rutte-kabinet, amely a Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD, konzervatív liberális párt), a Kereszténydemokrata Felhívás (CDA, kereszténydemokrata párt), a Demokraták 66 (D66, szociálliberális párt) és a Keresztény Unió (CU, ortodox kereszténydemokrata párt) koalíciója.

A harmadik Rutte-kabinet 2017. október 26-án alakult meg. A miniszterelnök 2010 óta a VVD politikusa, Mark Rutte.

Kormány

A jelenlegi kormány a harmadik Rutte-kabinet, amely a Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD, konzervatív liberális párt), a Kereszténydemokrata Felhívás (CDA, kereszténydemokrata párt), a Demokraták 66 (D66, szociálliberális párt) és a Keresztény Unió (CU, ortodox kereszténydemokrata párt) koalíciója.

A harmadik Rutte-kabinet 2017. október 26-án alakult meg. A miniszterelnök 2010 óta a VVD politikusa, Mark Rutte.

Politikai pártok

A következő 14 politikai párt van jelen a parlamentben:

  • 50+ - 50PLUS (hollandul: 50PLUS), az idősek érdekeit szem előtt tartó párt.
  • CDA - Christian Democratic Appeal (hollandul: Christen-Democratisch Appèl), kereszténydemokrata párt. Jan Peter Balkenende korábbi miniszterelnök a CDA tagja.
  • CU - ChristianUnion (hollandul: ChristenUnie), ortodox kereszténydemokrata párt.
  • D66 - Demokraták 66 (hollandul: Democraten 66), 1966-ban alapított szociálliberális párt.
  • DENK - DENK (hollandul: DENK), a nem nyugati állampolgárokat célzó párt.
  • FvD - Fórum a Demokráciáért (hollandul: Forum voor Democratie), a jelenlegi politikai helyzetet kritikusan szemlélő párt.
  • GL - ZöldBaloldal (hollandul: GroenLinks), baloldali párt, amely különös figyelmet fordít a környezetvédelemre.
  • PvdA - Munkáspárt (hollandul: Partij van de Arbeid), szociáldemokrata párt.
  • PvdD - Párt az Állatokért (hollandul: Partij voor de Dieren), az állatok jogaiért és a globális felmelegedés ellen küzdő párt.
  • PvdT - Párt a Jövőért (hollandul: Partij voor de Toekomst), a (idős) emberek érdekeit szem előtt tartó párt. Az 50+ szecessziója.
  • PVV - Párt a Szabadságért (hollandul: Partij voor de Vrijheid), Geert Wilders által alapított populista párt.
  • SGP - Református Politikai Párt (hollandul: Staatkundig Gereformeerde Partij), konzervatív kálvinista párt.
  • SP - Szocialista Párt (hollandul: Socialistische Partij), szocialista párt.
  • VVD - Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (hollandul: Volkspartij voor Vrijheid en Democratie), konzervatív liberális párt. Mark Rutte jelenlegi miniszterelnök a VVD tagja.

Nincs többé a parlamentben:

  • DS'70 - Demokratikus Szocialisták '70 (hollandul: Democratisch Socialisten '70), egykori mérsékelt szociáldemokrata párt, a PvdA-ból kivált párt.
  • LPF - Pim Fortuyn Lista (hollandul: Lijst Pim Fortuyn), a 2002-ben meggyilkolt Pim Fortuyn politikus által alapított egykori populista párt.

Politikai pártok

A következő 14 politikai párt van jelen a parlamentben:

  • 50+ - 50PLUS (hollandul: 50PLUS), az idősek érdekeit szem előtt tartó párt.
  • CDA - Christian Democratic Appeal (hollandul: Christen-Democratisch Appèl), kereszténydemokrata párt. Jan Peter Balkenende korábbi miniszterelnök a CDA tagja.
  • CU - ChristianUnion (hollandul: ChristenUnie), ortodox kereszténydemokrata párt.
  • D66 - Demokraták 66 (hollandul: Democraten 66), 1966-ban alapított szociálliberális párt.
  • DENK - DENK (hollandul: DENK), a nem nyugati állampolgárokat célzó párt.
  • FvD - Fórum a Demokráciáért (hollandul: Forum voor Democratie), a jelenlegi politikai helyzetet kritikusan szemlélő párt.
  • GL - ZöldBaloldal (hollandul: GroenLinks), baloldali párt, amely különös figyelmet fordít a környezetvédelemre.
  • PvdA - Munkáspárt (hollandul: Partij van de Arbeid), szociáldemokrata párt.
  • PvdD - Párt az Állatokért (hollandul: Partij voor de Dieren), az állatok jogaiért és a globális felmelegedés ellen küzdő párt.
  • PvdT - Párt a Jövőért (hollandul: Partij voor de Toekomst), a (idős) emberek érdekeit szem előtt tartó párt. Az 50+ szecessziója.
  • PVV - Párt a Szabadságért (hollandul: Partij voor de Vrijheid), Geert Wilders által alapított populista párt.
  • SGP - Református Politikai Párt (hollandul: Staatkundig Gereformeerde Partij), konzervatív kálvinista párt.
  • SP - Szocialista Párt (hollandul: Socialistische Partij), szocialista párt.
  • VVD - Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (hollandul: Volkspartij voor Vrijheid en Democratie), konzervatív liberális párt. Mark Rutte jelenlegi miniszterelnök a VVD tagja.

Nincs többé a parlamentben:

  • DS'70 - Demokratikus Szocialisták '70 (hollandul: Democratisch Socialisten '70), egykori mérsékelt szociáldemokrata párt, a PvdA-ból kivált párt.
  • LPF - Pim Fortuyn Lista (hollandul: Lijst Pim Fortuyn), a 2002-ben meggyilkolt Pim Fortuyn politikus által alapított egykori populista párt.

Politikai vezetők

Politikai vezetők 2020. május 3. óta, a parlamenti mandátumok száma szerint rendezve.

·        

Mark Rutte -
Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD)

·        

Geert Wilders -
Szabadságpárt (PVV)

·        

Pieter Heerma -
Kereszténydemokrata Felhívás (CDA)

·        

Rob Jetten -
Demokraták 66 (D66)

·        

Jesse Klaver -
ZöldBaloldal (GL)

·        

Lilian Marijnissen -
Szocialista Párt (SP)

·        

Lodewijk Asscher -
Munkáspárt (PvdA)

·        

Gert-Jan Segers -
ChristianUnion (CU)

·        

Esther Ouwehand -
Párt az állatokért (PvdD)

·         .jpg

... -
50PLUS (50+)

·        

Kees van der Staaij -
Református Politikai Párt (SGP)

·        

Farid Azarkan -
DENK

·        

Thierry Baudet -
Fórum a Demokráciáért (FvD)

·        

Henk Krol -
A Jövő Pártja (PvdT)

Politikai vezetők

Politikai vezetők 2020. május 3. óta, a parlamenti mandátumok száma szerint rendezve.

·        

Mark Rutte -
Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD)

·        

Geert Wilders -
Szabadságpárt (PVV)

·        

Pieter Heerma -
Kereszténydemokrata Felhívás (CDA)

·        

Rob Jetten -
Demokraták 66 (D66)

·        

Jesse Klaver -
ZöldBaloldal (GL)

·        

Lilian Marijnissen -
Szocialista Párt (SP)

·        

Lodewijk Asscher -
Munkáspárt (PvdA)

·        

Gert-Jan Segers -
ChristianUnion (CU)

·        

Esther Ouwehand -
Párt az állatokért (PvdD)

·        

Kees van der Staaij -
Református Politikai Párt (SGP)

·        

Farid Azarkan -
DENK

·        

Thierry Baudet -
Fórum a Demokráciáért (FvD)

·        

Henk Krol -
A Jövő Pártja (PvdT)

Kapcsolódó oldalak

  • Holland szekrények listája
  • Második tanács (Hollandia)

Kapcsolódó oldalak

  • Holland szekrények listája
  • Képviselőház (Hollandia)

Kérdések és válaszok

K: Milyen a politikai rendszere Hollandiának?


V: Hollandia politikája a közvetett demokrácia rendszere. Van egy alkotmánya és egy monarchia, amely az alkotmányon belül működik. A demokratikus struktúrát a parlament (a törvényhozó ág) és a kormány (a végrehajtó ág) határozza meg.

K: Mi a parlament két kamarája Hollandiában?


V: A hollandiai parlament neve államfő (hollandul: Staten-Generaal), és két kamarából áll: egy alsóházból, az úgynevezett második kamarából (hollandul: Tweede Kamer), amely más országok képviselőházához hasonlítható, és egy felsőházból, az úgynevezett első kamarából (hollandul: Eerste Kamer), amely más országok szenátusához hasonlítható, és gyakran hasonlóan nevezik.

Kérdés: Hány ország alkotja a Holland Királyságot?


V: A Holland Királyság négy országból áll: maga Hollandia (az európai rész), valamint három karibi szigetország: Aruba, Curaçao és Saint Martin. Van még három másik sziget a Karib-térségben, amelyek különleges önkormányzati státusszal rendelkeznek, és amelyek Hollandiához tartoznak, és Karib-tengeri Hollandia néven ismertek.

Kérdés: Van-e szétválasztás a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között?


V: Nem, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között nincs szigorú szétválasztás, hanem inkább egymás bizalmától függ a megfelelő működésük. Ez a fajta parlamenti rendszer lehetővé teszi, hogy a két ág szorosan együttműködjön, miközben megtartják egyéni szerepüket.

K: Vannak-e regionális kormányok az országos szint alatt?


V: Igen, a nemzeti szint alatt tartományok, önkormányzatok és vízügyi hivatalok alkotják a regionális kormányokat.

K: A holland kormány tagja-e valamilyen nemzetközi szervezetnek ? V: Igen, a holland kormány tagja a Benelux államoknak, az Európa Tanácsnak, az Európai Uniónak, a NATO-nak és az ENSZ-nek.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3