Rózsaszínlábú lúd (Anser brachyrhynchus) – leírás, élőhely és vonulása

Rózsaszínlábú lúd (Anser brachyrhynchus) — részletes leírás, élőhely, vonulási útvonalak, azonosítás: rózsaszín csőr és lábak, költés Izlandon, telelés Északnyugat-Európában.

A rózsaszínlábú lúd (Anser brachyrhynchus) egy lúd, amely Kelet-Grönlandon, Izlandon és a Svalbard-szigeteken költ. Vándorló madár, amely Északnyugat-Európában telel, különösen Nagy-Britanniában, Hollandiában és Dánia nyugati részén.

Leírás

Közepes méretű lúd: hossza 60–75 cm, szárnyfesztávolsága 135–170 cm, testsúlya 1,8–3,4 kg. A jellemző az aránylag rövid csőr, amely középen élénk rózsaszínű, a csőr alapszíne és vége sötét vagy fekete. A lábak és lábujjak rózsaszínűek, innen ered a faj elnevezése. A test színe általában szürkésbarna; a fej és a nyak sötétebb, melegebb barna árnyalatú. A far (rump) tisztán fehér, a farok szürkés, és gyakran látható rajta egy széles, fehér szegély. A hangja magasabb, élesebb, „kecsegtető” gágogáshoz hasonló, mint a nagy lúdoké.

Élőhely és költés

Költőhelyei az északi tundra és partmenti síkságok, gyakran víz közeli gyepterületeken vagy mocsaras talajon. A fészket a földre készíti, általában a növényzet közé, jól rejtett helyre. A költési időszak májustól júniusig tart; a tojó 3–6 tojást rak, az inkubáció körülbelül 24–26 napig tart. A kis lúdok (göszt) fészekhagyók: rögtön a kikelés után követik a szüleiket és önállóan táplálkoznak, repülni később, általában 40–55 nap múlva tanulnak meg.

Táplálkozás és viselkedés

Tápláléka elsősorban növényi eredetű: fűfélék, szedrek, vízinövények, tavasztól őszig táplálkozik tundrafüvön, telelőhelyein gyakran legelőkön és szántóföldeken fogyaszt gabonamagvakat, kukoricát és gyökérnövényeket. Csoportosan él, a költési időn kívül nagy rajokban mozog, gyakran alkot vegyes csapatokat más ludakkal. Éjszaka és kora reggel aktív leginkább, telelőterületeken néha mezőgazdasági területeken okoz kárt, ami konfliktust eredményezhet a gazdálkodókkal.

Vonulás és telelés

A faj erőteljesen vonuló: a költőterületekről késő tavasztól nyáron indulnak a telelőterületekre. Telelőterületei Nyugat- és Észak-Európában találhatók; a telelő állományok tagjai gyakran visszatérnek ugyanazokra a területekre évről évre. Vonulásuk során nagy, zajos csapatokban mozognak, pihenő- és táplálkozóhelyeik a partmenti síkságok és mezőgazdasági területek.

Veszélyek és állomány

A rózsaszínlábú lúd jelenleg a nemzetközi megfigyelések szerint nem számít kritikus veszélyeztetettségű fajnak (IUCN: Least Concern). Számos területen az állomány stabil vagy növekvő, részben a költőhelyek és a telelőterületek védelmének, részben pedig a mezőgazdasági élőhelyek által nyújtott táplálékbőségnek köszönhetően. Ugyanakkor a fajra hatnak a következők: éghajlatváltozás miatti élőhely-változások a sarkvidéken, emberi zavarás (turizmus, ipari tevékenységek), vadászat helyenként, valamint egyes telelőterületeken a mezőgazdasági konfliktusok. A költőterületeken a predáció (pl. sarki róka) és a fészkelőhelyek degradációja is veszélyforrás lehet.

Megkülönböztetés hasonló fajoktól

A rózsaszínlábú lúd megkülönböztethető a többi európai lúdfajtól rövid, rózsaszín csőréről és lábairól, a tiszta fehér farrészről és a fej–nyak sötétebb tónusáról. Például a nagy lúd (Anser anser) általában nagyobb, erősebb csőrrel és lábbal, valamint más árnyalatú láb- és csőrszínezettel rendelkezik; a lilik (Barnacle goose) pedig markánsan eltérő fejrégióval és kontrasztos fekete-fehér mintázattal ismeri fel. A megfigyelésnél a csőr és láb színe, a far jellegzetes fehérsége és a hang is segít a faj azonosításában.

Összefoglalva: a rózsaszínlábú lúd közepes termetű, könnyen felismerhető különleges csőr- és lábszínezete, valamint fehér farrésze miatt. Vonuló életmódja és telelési szokásai miatt számos európai országban rendszeresen megfigyelhető, és viselkedése, táplálkozása révén fontos szereplője a tundra- és a parti ökoszisztémáknak.

Keresés betűvel