A pí (vagy π) egy matematikai állandó. A kör körüli távolság és a kör átmérőjének hányadosa. Ez egy számot eredményez, és ez a szám mindig ugyanaz. A szám azonban meglehetősen furcsa. A szám 3,14159265358979323846... kezdődik, és végtelen tizedesjegy-sorozattal folytatódik. Az ilyen számokat irracionális számoknak nevezik.

Az átmérő a legnagyobb akkord, amely egy kör belsejébe illeszthető. A kör középpontján halad át. A kör körüli távolságot kerületnek nevezzük. Bár az átmérő és a kerület különböző körök esetében eltérő, a pi szám állandó marad: értéke soha nem változik. Ez azért van így, mert a kerület és az átmérő közötti kapcsolat mindig ugyanaz.

Számérték és egyszerű közelítések

A π pontos tizedesjegyei végtelen sorban követik egymást, és ismétlődés nélkül folynak. Gyakori egyszerű közelítések:

  • 22/7 ≈ 3,142857 — egyszerű és széles körben használt közelítés (hibája ≈ 0,04%).
  • 355/113 ≈ 3,14159292 — sokkal pontosabb rövid törtes közelítés (hibája ≈ 2,7×10−7).
  • Gyakorlati számításokhoz gyakran elég 3,14 vagy 3,1416 használata attól függően, hogy mennyi pontosság szükséges.

Tulajdonságok

  • Irracionalitás: π nem írható fel két egész szám hányadosaként (irracionális). Ennek egyik korai bizonyítását Johann Lambert adta 1761-ben.
  • Transzcendencia: π nem csak irracionális, hanem transzcendens is — azaz nem gyök egyetlen nullátlan, egész együtthatós polinomnak. Ezt Ferdinand von Lindemann bizonyította 1882-ben. Ennek következménye többek között az, hogy a kör négyzetre hozatala (a négyzet átlójának megszerkesztése csak körzővel és vonalzóval úgy, hogy területe egy adott körével megegyezzen) lehetetlen.
  • Kapcsolatok trigonometrikus és komplex függvényekkel: π megjelenik a trigonometrikus képletekben, a Fourier-analízisben és a komplex számok exponenciális kapcsolatában. Az egyik legismertebb formula: e^{iπ} + 1 = 0, azaz Euler azonossága, amely összekapcsolja az e, i, π, 1 és 0 állandókat.
  • Radián mértékegység: A szög mérésekor π szerepel: 180° = π radián.

Formulák, ahol π szerepel

  • Kör kerülete: C = π·d (d az átmérő).
  • Más formában: C = 2·π·r (r a sugár).
  • Kör területe: A = π·r².

Számítási módszerek és digitális rekordok

Az idők során sokféle módszert dolgoztak ki π értékének számítására: polygon-approximációk (Archimédész), sorfejtések (Leibniz-féle sor, gyorsabban konvergens sorok), iteratív algoritmusok (Gauss–Legendre), valamint modern gyors numerikus módszerek és nagy teljesítményű számítógépek. Az utóbbi évtizedekben rekordokat állítanak fel a számjegyek számában: többbillió tizedesjegy számítása is megtörtént.

Annak ellenére, hogy rengeteg jegyet kiszámoltak, az, hogy π „normális” szám-e (azaz a jegyek egyenletesen oszlanak-e meg minden számrendszerben), még bizonyítatlan kérdés a matematika számára.

Történeti és jelölési érdekességek

  • A kör és a vele kapcsolatos állandók vizsgálata az ókorig nyúlik vissza (pl. Archimédész).
  • A π betűt William Jones használta először 1706-ban a kör kerületének jelölésére, majd Leonhard Euler tette széles körben ismertté és elfogadottá a 18. században.

Alkalmazások

π megjelenik a mindennapi mérnöki számításokban (körök, hengerek, csővezetékek, fogaskerekek), a fizikában (hullámok, rezonanciák, kvantummechanika), a statisztikában és a számítástudományban (Fourier-transzformációk, jel- és képfeldolgozás). Emellett elméleti matematikai tételekben is kulcsfontosságú szerepet játszik.

Rövid összefoglalás

A π egy univerzális, állandó szám, amely a kör kerületének és átmérőjének arányát adja. Értéke körülbelül 3,1415926535..., irracionális és transzcendens. Számos matematikai képlet és fizikai törvény központi eleme, és a pontos értékét ma is folyamatosan számolják a nagyszabású számítástechnikai feladatokban.