Nemzeti Munkáspárt (Ausztrália, 1916–1917): Billy Hughes és a rövid életű párt
Rövid életű 1916–1917: Billy Hughes és a Nemzeti Munkáspárt – hadkötelezettség, kiválás és az 1917-es egyesülés, amely gyökeresen átalakította az ausztrál politikát.
A Nemzeti Munkáspárt egy rövid életű, parlamenti alapú politikai csoportosulás volt Ausztráliában, amely formálisan mindössze néhány hónapig létezett 1916–1917 folyamán. A pártot Billy Hughes miniszterelnök alapította 1916 novemberében, miután szakított az Ausztrál Munkáspárttal (ALP). Hughes a politikai életben már korábban is kiemelkedett: 1915-ben vette át a párt vezetését és a miniszterelnöki tisztséget Andrew Fisher lemondását követően. A szakítást és az új párt megalakulását döntően a világháború alatti hadkötelezettség kérdése idézte elő: Hughes támogatta a sorkötelezettséget az első világháborúra, bár az ország lakossága az 1916-os népszavazáson elutasította azt.
Előzmények és a szakadás
1916 nyarán és őszén a hadkötelezettség kérdése mély megosztottságot okozott a Munkáspárton belül. 1916. szeptember 15-én az új-dél-walesi Munkáspárt többsége hivatalosan is kiközösítette Hughes-t, aki továbbra is a sorkötelezettség mellett érvelt. A hadkötelezettségről szóló első országos népszavazást 1916 októberében tartották, amelyet a választók elutasítottak; ezt követően a párton belüli feszültség tovább éleződött. 1916. november 14-én Hughes és 24 másik munkáspárti képviselő kisétált a munkáspárti képviselők gyűléséről, miután a maradék 43 képviselő közölte, hogy nem kívánják őt tovább vezetőjüknek.
Alapítás, ideológia és működés
Hughes és hívei megalakították a Nemzeti Munkáspártot, amelyet gyakran a nemzeti érdekek és a háborús erőfeszítések támogatásának jegyében határoztak meg. A csoport azt állította, hogy az Ausztrál Munkáspárt már nem képvisel elégséges nacionalista álláspontot, ezért egy olyan erőt kívántak létrehozni, amely egyszerre volt szociálisan radikális — például munkásjogi és jóléti elköteleződést hirdetve — és határozottan nacionalista a külpolitikai, háborús kérdésekben. A Nemzeti Munkáspárt azonban soha nem épített ki nagy, országos szervezeti hátteret: elsősorban parlamenti frakcióként működött, szervezeti struktúra hiányában. Néhány szakszervezeti tisztségviselő, valamint egyes Munkáspárt-fiókok támogatták őket, különösen Nyugat-Ausztráliában és Tasmániában.
Koalíció, egyesülés és következmények
A Nemzeti Munkáspártnak a kormányzás fenntartásához a Commonwealth Liberális Párt (CLP) támogatására kellett támaszkodnia: Hughes kisebbségi kormányt alakított a Joseph Cook vezette liberálisok parlamenti támogatásával. A háborús idők politikai realitásai és a parlamenti erőviszonyok arra vezettek, hogy a két csoport 1917 elején egyesüljön; ebből jött létre az új Ausztrál Nacionalista Párt, amelynek vezetője Hughes lett. Az új formáció a következő parlamenti választáson is sikeres volt: a Nacionalista Párt 1917-ben jelentős győzelmet aratott, és Hughes továbbra is miniszterelnök maradt, tisztségét 1923-ig megtartva.
Jelentőség és örökség
A Nemzeti Munkáspárt rövid élete ellenére fontos töréspontot jelentett az ausztrál politika történetében. A hadkötelezettség körüli vita meggyengítette a Munkáspártot, és hosszabb távon átalakította a bal–jobb kori politikai felállást: az 1917-ben létrejött Nacionalista Párt hosszú időre meghatározó erővé vált. Emellett a szakadás rávilágított arra, hogy a háborús kérdések – különösen a kötelező besorozás – milyen erős társadalmi és politikai konfliktusokat képesek kiváltani. A Nemzeti Munkáspárt maga soha nem vált tömegpárttá, szervezeti hiányosságai és rövid élettartama miatt inkább átmeneti, parlamenti jellegű politikai formációnak tekinthető.
Nyugat-Ausztrália
A nyugat-ausztráliai Nemzeti Munkáspárt két különálló csoportként indult. Az egyik csoport a Perth-ben székelő Labor Solidarity Committee volt. A másik a Nemzeti Munkáspárt volt, amelynek székhelye az aranymezőkön volt. A kettő 1917 április-májusában egyesült, John Scaddan korábbi miniszterelnök vezetésével. Miután elvesztette parlamenti mandátumát, a párt Patrick Lynch, Hugh de Largie és George Pearce szövetségi szenátorokhoz fordult vezetésért és iránymutatásért. A szövetségi párttól eltérően nem csatlakozott a CLP-hez, és megtartotta saját identitását. Partnerként működött együtt a Nacionalista Párttal.
A párt az 1917-es és 1921-es nyugat-ausztrál állami választásokon az 50 képviselői helyből hatot szerzett meg. Ebben az időszakban 30 tanácsi helyből hármat is megszereztek. Az 1924-es választásokon azonban csak egy helyet szereztek a Képviselőházban és kettőt a Tanácsban. Még abban az évben a nacionalisták átvették a hatalmat.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Nemzeti Munkáspárt?
V: A Nemzeti Munkáspárt egy ausztrál politikai párt volt, amely mindössze három hónapig létezett. Billy Hughes miniszterelnök alapította, miután kiszorult az Ausztrál Munkáspártból (ALP).
K: Miért alapította Hughes az új pártot?
V: Hughes azért alakította meg az új pártot, mert még mindig az első világháborús hadkötelezettséget akarta, amelyet a nép az 1916-os szavazáson elutasított. Ő és követői egy szociálisan radikális és nacionalista pártot akartak, amely támogatja nézeteiket.
K: Mennyi ideig létezett a Nemzeti Munkáspárt?
V: A Nemzeti Munkáspárt mindössze három hónapig létezett.
K: Ki vezette a Commonwealth Liberal Party (CLP) pártot?
V: Joseph Cook vezette a Nemzetközösségi Liberális Pártot (CLP).
K: Mi történt a Nemzeti Munkáspárttal 1917-ben?
V: 1917-ben a Nemzeti Munkáspárt egyesült a Nemzetközösségi Liberális Párttal, hogy új pártot alapítsanak, az Ausztrália Nacionalista Pártját, amelynek vezetője Hughes volt.
K: Volt valamilyen szervezeti felépítése?
V: Nem, nem volt semmilyen szervezeti struktúrája, mivel soha nem volt igazi politikai párt.
K: Honnan kaptak támogatást?
V: Néhány szakszervezeti tisztviselőtől és a Munkáspárt fiókjaitól kaptak támogatást, különösen Nyugat-Ausztráliában és Tasmániában.
Keres