Kisbolygóöv
Az aszteroidaöv vagy főöv a Mars és a Jupiter pályája között található kisebb és nagyobb kőzetek és por gyűrűje. Az aszteroidaöv legnagyobb objektuma a Ceres, egy törpebolygó. A Kirkwood-hasadékok több csoportra osztják az aszteroidaövet.
A legtöbb aszteroida a Föld és a Nap közötti távolság 2-3-szorosánál kering. Azokat a bolygókat, amelyek "belül" - vagy az aszteroidaöv előtt - vannak (ami azt jelenti, hogy közelebb vannak a Naphoz), belső bolygóknak nevezzük. Azokat a bolygókat, amelyek "kívül" - azaz az aszteroidaöv után - vannak, külső bolygóknak nevezzük: így a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars a belső bolygók, míg a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz a külső bolygók.
Eredet
1802-ben, nem sokkal a 2 Pallas felfedezése után Heinrich Olbers azt javasolta William Herschelnek, hogy a Ceres és a Pallas egy sokkal nagyobb bolygó darabjai, amely egykor a Mars-Jupiter régiót foglalta el, és amely bolygó sok millió évvel korábban belső robbanást vagy üstökösbecsapódást szenvedett el. Ez a hipotézis kiesett a népszerűségből. A bolygó elpusztításához szükséges nagy mennyiségű energia, valamint az öv alacsony együttes tömege (a Hold tömegének csak mintegy 4%-a) nem támasztja alá a hipotézist. Emellett az aszteroidák közötti jelentős kémiai különbségeket is nehéz megmagyarázni, ha ugyanarról a bolygóról származnak. Ma a legtöbb tudós elfogadja, hogy az aszteroidák egyáltalán nem alkottak bolygót.
Általánosságban elmondható, hogy a Naprendszer kialakulása és fejlődése akkor történt, amikor a gravitáció hatására egy csillagközi por- és gázfelhő összeomlott, és kialakult a Nap és a bolygók, majd végül a bolygók. Ez a gravitációs akkréció vezetett a kőzetbolygók és a gázóriások kialakulásához.
A Jupiter gravitációja túlságosan erősen megzavarta az aszteroidaövvé váló térségben lévő bolygókat ahhoz, hogy bolygót alkossanak. Ehelyett továbbra is a Nap körül keringtek, mint korábban, miközben időnként összeütköztek. Azokban a régiókban, ahol az ütközések sebessége túl nagy volt, a bolygók kisbolygói gyakrabban törtek szét, mint az akkréció, megakadályozva ezzel a bolygó méretű égitestek kialakulását.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az aszteroidaöv?
V: Az aszteroidaöv a Mars és a Jupiter pályája közötti kisebb-nagyobb kőzetek és por gyűrűje.
K: Mi a legnagyobb objektum az aszteroidaövben?
V: Az aszteroidaöv legnagyobb objektuma a Ceres, egy törpebolygó.
K: Hogyan különül el az aszteroidaöv?
V: Az aszteroidaöv a Kirkwood-hasadékok által több csoportra oszlik.
K: Milyen távolságban kering a legtöbb aszteroida?
V: A legtöbb aszteroida a Föld és a Nap közötti távolság 2-3-szorosánál kering.
K: Melyek a belső bolygók?
V: A belső bolygók azok a bolygók, amelyek "belül" - vagy az aszteroidaöv előtt - vannak, ami azt jelenti, hogy közelebb vannak a Naphoz. Ezek közé a bolygók közé tartozik a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars.
K: Mik a külső bolygók?
V: A külső bolygók azok a bolygók, amelyek "kívül" - vagyis az aszteroidaöv után - vannak. Ezek közé a bolygók közé tartozik a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.
K: A Plútó belső vagy külső bolygónak számít?
V: A Plútót nem említi a szöveg, de törpebolygónak minősül, és a Kuiper-övben található a Neptunusz pályáján túl. Ezért külső bolygónak számít.
