Mikropaleontológia
A mikropaleontológia (más néven mikropaleontológia) a paleontológia azon ága, amely a mikrokövületeket tanulmányozza. A mikrokövületek általában négy milliméternél nem nagyobb, és általában egy milliméternél kisebb fosszíliák. Tanulmányozásukhoz mikroszkópot használnak. A mikrofosszíliákban az élőlények minden birodalma képviselteti magát. A mikrokövületek fontos információkkal szolgálhatnak a múltbeli ökológiáról.
A mikropaleontológiát tanulmányozó embereket mikropaleontológusoknak nevezik. A rendszertan és a statisztika fontos részei a mikropaleontológiának.
A mikrokövületek leginkább a víz alatt képződő üledékekben fordulnak elő, különösen az óceánok vagy tavak vizében. Nagyon régi mikrokövületek kőzetekben is megtalálhatók. A mikrokövületek kőzetből való elkülönítésére speciális technikákat alkalmaznak. Például a kovaföldek és néhány más élőlény héja szilícium-dioxidból áll; a kőzetben lévő egyéb anyagokat néha savval el lehet távolítani, így csak a szilícium-dioxid héjak maradnak meg.
A mikropaleontológia négy tanulmányi területre osztható. A különböző tanulmányozási területek különböző technikákat alkalmaznak a mikrokövületek elkülönítésére. Ennek oka, hogy a mikrokövületek különböző ásványokból állnak:
- Szilícium-dioxid, például a diatómák héjában,
- Kréta, például a coccolitok és a foraminiferák héjában,
- Foszfát, például a gerincesek csontjaiban,
- Szerves vegyületek, például a virágporban és a spórákban.
A pollenek és spórák, köztük a fosszíliák tanulmányozásának területét palinológiának nevezik.
Tengeri mikrofosszíliák: (diatóma, ostracoda, radiolárium, szivacsszivacs, radiolárium, planktonikus foraminiferák (kettő), kokolit)
Fénymikroszkópos kép egy fosszilis pollenszemről. A pollenszemek segítségével azonosítható, hogy az üledékek lerakásakor mely növények éltek a területen.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mikropaleontológia?
V: A mikropaleontológia a paleontológia egyik ága, amely a mikrokövületeket tanulmányozza, vagyis olyan fosszíliákat, amelyek általában nem nagyobbak négy milliméternél, és általában egy milliméternél kisebbek.
K: Milyen mikroszkópot használnak a mikrokövületek tanulmányozására?
V: A mikroszkópot a mikrokövületek vizsgálatára használják.
K: Milyen információkhoz juthatunk a mikropaleontológia tanulmányozásával?
V: A mikropaleontológia tanulmányozásával fontos információkhoz juthatunk a múlt ökológiájáról.
K: Hol találhatók leggyakrabban mikrokövületek?
V: A mikrokövületek leggyakrabban a víz alatt képződő üledékekben találhatók, különösen az óceánban vagy a tavakban. A kőzetekben nagyon régi mikrokövületek találhatók.
K: Hogyan választják el a mikrofosszíliákat a kőzetektől?
V: A mikrofosszíliák kőzetből történő elkülönítésére speciális technikákat alkalmaznak. Például a kovaföldek és néhány más élőlény héja szilícium-dioxidból áll; a kőzetben lévő egyéb anyagok néha savval eltávolíthatók, és csak a szilícium-dioxid héjak maradnak meg.
K: Hány kutatási terület van a mikropaleontológiában?
V: A mikropaleontológiának négy területe van, amelyek különböző technikákat alkalmaznak a mikrokövületek kinyerésére, mivel azok különböző ásványokból, például szilícium-dioxidból, krétából, foszfátból és szerves vegyületekből állnak.
K: Mi az a palinológia?
A Palynológia a pollenek és spórák tanulmányozása, beleértve a kövületeket is.
