Meridián ív
A geodéziában a meridián ív két azonos hosszúsági fokú pont közötti távolság. A geometriában egy ív: egy görbe szakasza. A földgömb fölé fektetett képzeletbeli kötél hossza lenne ez a távolság.
Két vagy több ilyen mérés különböző helyeken adja meg a referenciaellipszoid alakját, amely leginkább hasonlít a geoid alakjára. Ezt a folyamatot nevezik "a Föld alakjának meghatározásának". A gömb alakú Föld méretének legkorábbi meghatározásai egyetlen ívet használtak. A legújabb meghatározások asztrogeodéziai méréseket és a műholdas geodézia módszereit használják a referenciaellipszoidok meghatározásához.
Az alexandriai tudós, Eratoszthenész Kr. e. 240 körül számította ki először a Föld kerületére vonatkozó jó értéket. Tudta, hogy a nyári napfordulókor, a helyi déli órákban a Nap az ókori egyiptomi Syene (Assuan) városában halad át a zeniten. Saját mérései alapján azt is tudta, hogy ugyanebben az időpontban szülővárosában, Alexandriában a zenit távolsága egy teljes kör 1/50-e (7,2°). Feltételezve, hogy Alexandria északra fekszik Syene-től, Eratoszthenész arra a következtetésre jutott, hogy az Alexandria és Syene közötti távolságnak a Föld kerületének 1/50-ének kell lennie.
1687-ben Newton a Principia című művében közzétette annak bizonyítékát, hogy a Föld egy 1/230-nak megfelelő lapított szferoid.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a meridiánív?
V: A meridián ív az ugyanazon a meridiánon lévő két pont közötti távolság. Ez egy olyan ív vagy ívszakasz is, amelyet egy képzeletbeli kötélnek a Földön való áthúzása eredményezne.
K: Hogyan határozzák meg a referenciaellipszoidokat?
V: A referenciaellipszoidokat úgy határozzák meg, hogy a meridián ívét két vagy több különböző helyen mérik, és e mérések alapján meghatározzák a referenciaellipszoid azon alakját, amely a legjobban hasonlít a geoid alakjára. Ezt a folyamatot nevezik "a Föld alakjának meghatározásának".
K: Ki volt Eratoszthenész és mit csinált?
V: Eratoszthenész alexandriai tudós volt, aki i. e. 240 körül élt. Kiszámította a Föld kerületének jó értékét, tudván, hogy a nyári napforduló idején, helyi délben a Nap az ókori egyiptomi Szyénben (Asszuán) halad át a zeniten. Ezután megmérte szülővárosát, Alexandriát, és megállapította, hogy a zenit távolsága ott a kör hosszának 1/50-e (7,2°). Feltételezve, hogy Alexandria északra fekszik Syene-től, arra a következtetésre jutott, hogy a köztük lévő távolságnak a Föld kerületének 1/50-ének kell lennie.
K. Mikor publikálta Newton a bizonyítékát, hogy a Föld egy gömb alakú gömb?
V: 1687-ben Newton a Principia című művében közzétette a bizonyítékát, hogy a Föld egy 1/230-as lapos gömb alakú szferoid.
