Menstruációs ciklus: definíció, fázisok, hormonok és ovuláció
Ismerd meg a menstruációs ciklus működését, fázisait, az ovulációt és a hormonok szerepét — érthetően, részletesen nőknek és pároknak.
A menstruációs ciklus egy összetett, hormonális szabályozás alatt álló folyamat, amelynek célja a megtermékenyítésre való felkészülés. Átlagosan körülbelül 28 napos, de egyénenként jelentősen eltérhet: normális tartományként gyakran 21–35 napot tekintünk. A ciklus során a petefészkek előállítanak egy érett petesejtet, miközben a nő szervezete a méh belső falát (a méhnyálkahártyát) megvastagítja, hogy fogadni tudja az esetleges megtermékenyített petesejtet. Ha a nő ebben az időszakban nem esik teherbe, az élettani petesejt és a megvastagodott méhnyálkahártya a menstruáció során távozik a szervezetből.
A menstruációs ciklus működését többszintű hormonális szabályozás irányítja. A legfontosabb hormonok: hormonrendszer elemei között szerepelnek a GnRH (hipotalamuszból), majd az agyalapi mirigy által termelt FSH (tüszőstimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon), valamint a petefészek által termelt ösztrogén és progeszteron. Ezek a hormonok együttesen készítik elő a méhet a megtermékenyített petesejt befogadására, és irányítják a ciklus egyes fázisait.
A ciklus fő fázisai
A menstruációs ciklus hagyományosan három fő fázisra osztható: a follikuláris (tüsző-) szakaszra, az ovulációra és a luteális (premenstruációs) szakaszra. A ciklus a terhesség bekövetkezésekor megszűnik, ha a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méh nyálkahártyájába.
Follikuláris szakasz (tüszőérés és menstruáció)
- A ciklus első napja a menstruáció első napjának számít. A menstruáció általában 3–7 napig tart.
- Ezalatt a GnRH hatására az agyalapi mirigy FSH-t bocsát ki, ami a petefészek tüszőit serkenti. Több tüsző kezd növekedni, de általában egy válik dominánssá.
- A növekvő tüsző ösztrogént termel, amely serkenti a méhnyálkahártya regenerálódását és vastagodását.
Ovuláció (petesejt kilökődése)
- Az ösztrogénszint emelkedése egy idő után pozitív visszacsatolást vált ki az agyalapi mirigyben, ami hirtelen LH-szüksőgépet (LH-surgást) eredményez. Ez a surge váltja ki a petesejt kilökődését a tüszőből: az ovulációt.
- Általában a ciklus közepén következik be (egy 28 napos ciklusnál körülbelül a 14. nap körül), de a pontos idő a ciklushossztól függ.
- A fogamzási ablak — az a pár nap, amikor a megtermékenyítés valószínűsége a legnagyobb — jellemzően az ovuláció előtti ~5 nap és az ovuláció napja. Ennek oka, hogy a spermiumok több napig életképesek lehetnek, míg a petesejt az ovuláció után általában csak 12–24 óráig alkalmas a megtermékenyítésre.
- Ovulációs jelek lehetnek: áttetsző, tojásfehérjeszerű hüvelyváladék, enyhe hüvelyi fájdalom (Mittelschmerz), emelkedett bazális testhőmérséklet a peteérés után, és esetenként a mell érzékenysége.
Luteális szakasz
- Az ovulációt követően a kilökődött tüsző átalakul corpus luteummá, amely főként progeszteront (és kisebb mértékben ösztrogént) termel.
- A progeszteron szerepe a méhnyálkahártya további felkészítése és a terhesség fenntartásának elősegítése. A luteális fázis általában viszonylag állandó, kb. 10–16 nap (általában ~14 nap) hosszú.
- Ha nincs megtermékenyítés, a corpus luteum elsorvad, a progeszteron és ösztrogén szintje leesik, ami a méhnyálkahártya leválását és a menstruációt váltja ki. Ha megtörténik a beágyazódás, a szervezet hormonális módosításokkal fenntartja a terhességet, és a ciklus „megszűnik”.
A hormonok rövid összefoglalása
- GnRH (hipotalamusz): indítja az agyalapi mirigy túltermelését, szabályozza az FSH és LH kibocsátást.
- FSH: tüszőérést serkent a petefészkekben.
- LH: a nagy LH-szint váltja ki az ovulációt; a luteinizáló hormon is támogatja a corpus luteum működését.
- Ösztrogén: a méhnyálkahártya megvastagodását segíti, szerepe van az LH-surgás előkészítésében és a másodlagos nemi jellegek fenntartásában.
- Progeszteron: a luteális fázis fő hormonja; fenntartja a méhnyálkahártyát és csökkenti a méh összehúzódásait, hogy támogassa a korai terhességet.
Gyakori eltérések és panaszok
A ciklusok személyenként nagyon változóak lehetnek. Előfordulhatnak anovulatórikus ciklusok (ovuláció nélküli hónapok), rendszertelen vérzések, erős fájdalom (dysmenorrhoea), erős vérzés (menorrhagia), vagy olyan állapotok, mint a policisztás petefészek szindróma (PCOS) vagy az endometriózis, amelyek befolyásolják a ciklust és a termékenységet. A mentális és fizikai tünetek (PMS, hangulatingadozások, fáradtság, mellérzékenység) sok nőnél jelentkeznek a ciklus különböző szakaszaiban.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
- Ha a ciklushossz tartósan rövidebb, mint 21 nap vagy hosszabb, mint 35 nap.
- Ha sorozatosan kimarad egy vagy több menstruáció (ha nem terhes).
- Ha nagyon erős, életminőséget rontó fájdalom vagy túlzott vérzés lép fel.
- Ha nehéz teherbe esni, vagy hosszan tartó rendszertelenség áll fenn.
Életmódbeli és orvosi beavatkozások
A ciklus és a termékenység támogatásában fontos szerepet játszhat az egészséges testsúly fenntartása, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése. Számos orvosi lehetőség létezik a ciklus szabályozására vagy a termékenység növelésére: hormonkészítmények, fogamzásgátlók (amelyek megváltoztatják a ciklust), ovulációt serkentő gyógyszerek és asszisztált reprodukciós módszerek.
Összefoglalva: a menstruációs ciklus egy dinamikus, hormonok által vezérelt folyamat, amely a peteéréshez, az endometrium felkészítéséhez és – ha nem történik meg a megtermékenyítés – a havi vérzéshez vezet. Ha bizonytalanság vagy problémák merülnek fel, érdemes szakemberrel konzultálni a pontos kivizsgálás és szükséges kezelések érdekében.
Figyeljük meg, hogy az egyes grafikonok hogyan kapcsolódnak egymáshoz
Follikuláris stádium
Ez a szakasz a menstruációs ciklus kezdete, és a ciklus első napjának számít. Ez a szakasz akkor kezdődik, amikor a nő vérében a progeszteron és az ösztrogén mennyisége csökken. Ennek hatására a méhnyálkahártya - a méh vastag nyálkahártyája - a menstruáció révén távozik a nő testéből. Ez vérzés formájában jelentkezik a hüvelyből. Ez a szakasz 4-6 napig tart.Ennek a szakasznak a kezdetén az agyalapi mirigy elkezd több FSH-t kibocsátani. Ez 3-4 napig fog tartani. Az FSH hatására az egyik petefészekben több tüsző nő. Minden egyes tüsző egy-egy éretlen petesejtet (petesejtet) tartalmaz. Ezek a tüszők ösztrogént termelnek.
Általában az FSH mennyisége a szervezetben a menstruáció harmadik vagy negyedik napján tetőzik. Egy kivételével az összes tüsző elhal. A megmaradt még több ösztrogént szabadít fel. A méhnyálkahártya ismét megvastagszik. A szakasz vége felé a nő ösztrogénszintje tetőzik. Ez arra készteti az agyalapi mirigyet, hogy LH-t szabadítson fel, amely szintén ekkor éri el a csúcspontját.
Ovuláció
Az ovuláció nagyjából 14 naponta történik. Ekkor az érett petesejt a petevezetékbe (vagy petevezetékbe) kerül, készen a megtermékenyítésre.Az ovuláció akkor következik be, ha a tüszőérés végén az ösztrogénszint és az LH szintje is emelkedik. Az emelkedő LH-szintek hatására a petesejt megérik. A petesejtet tartalmazó tüsző megduzzad és felszakad. (A következő szakaszban a tüsző megmaradt sejtjei a sárgatestnek nevezett fontos struktúrává alakulnak.) A petesejt a petevezetékbe kerül.
Az ovuláció idején a nő testhőmérséklete általában 0,5 Celsius-fokkal magasabb a normálisnál.
A petesejt elhagyja a tüszőt és belép a petevezetékbe.
Luteális szakasz
A tüszősejtek, amelyek korábban a petesejtet tartották, most progeszteront bocsátanak ki a szervezetbe. Ennek hatására a méhnyálkahártya még vastagabbá válik.
Ha egy petesejt megtermékenyül, akkor ez a lépés során történik. A nő akkor lesz terhes, amikor a férfi spermája megtermékenyíti az egyik petesejtet, amely aztán beülteti magát a méh nyálkahártyájába.
Ha megtermékenyített
Ha a petesejt az ovuláció során megtermékenyül, zigóta lesz belőle. Elkezdi magát újra és újra lemásolni a mitózis révén. A petefészekcsatornából a méhbe is be fog költözni. A szervezetben az ösztrogén és a progeszteron szintje magas marad. A zigóta embrióvá fejlődik, és beágyazódik a méh méhnyálkahártya szövetébe. Ezáltal kialakul a méhlepény, amely elkezd érni.
A megtermékenyítés után a menstruációs ciklus leáll, hogy az embrió a következő 9 hónapban tovább érjen. A progeszteron- és ösztrogénszint magas marad, amíg a magzat készen nem áll a megszületésre.
A szülés után a nő menstruációs ciklusa végül visszatér a terhesség előtti állapothoz.
Ha nem megtermékenyített
Körülbelül a 22. napig az ösztrogénszintek kissé emelkednek. A 22. nap után azonban a sárgatest leállítja a progeszteron termelését, és mind a progeszteron, mind az ösztrogén szintje csökkenni kezd a szervezetben. A progeszteron és az ösztrogén mennyisége a szervezetben a menstruációs ciklus 28. napja körül a legalacsonyabb.
Ezután a ciklus újra kezdődik.
Kérdések és válaszok
K: Mi a menstruációs ciklus?
V: A menstruációs ciklus egy olyan folyamat, amelyen a felnőtt nők keresztülmennek, amelynek során a női petefészkek érett petesejtet (ovum) hoznak létre, és a női szervezet a méh falának megvastagodásával felkészül a terhességre.
K: Milyen gyakran ismétlődik a menstruációs ciklus?
V: A menstruációs ciklus 28 naponként ismétlődik, amíg a nők nem terhesek.
K: Mi történik, ha egy nő nem esik teherbe a menstruációs ciklus alatt?
V: Ha egy nő nem esik teherbe a menstruációs ciklus alatt, a petesejt és a méhnyálkahártya a menstruáció során távozik a nő szervezetéből.
K: Mi az a négy fő hormon, amely a menstruációs ciklust irányítja?
V: A menstruációs ciklust szabályozó négy fő hormon a tüszőstimuláló hormon (FSH), a luteinizáló hormon (LH), az ösztrogén és a progeszteron.
K: Miért ezek a hormonok szabályozzák a menstruációs ciklust?
V: Ezek a hormonok készítik elő a méhet a megtermékenyített petesejt befogadására, és irányítják annak fejlődését.
K: Hány szakasza van a menstruációs ciklusnak?
V: A menstruációs ciklusnak három szakasza van: a tüszőérés, az ovuláció és a luteális (vagy premenstruációs) szakasz.
K: Mikor áll le a menstruációs ciklus?
V: A menstruációs ciklus akkor áll le, ha a nő teherbe esik (ha egy megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába).
Keres