Led Zeppelin IV ('Zoso') – 1971-es ikonikus album: Stairway to Heaven

Fedezd fel a Led Zeppelin IV ('Zoso') 1971-es ikonikus albumát: Stairway to Heaven, Rock and Roll, Black Dog klasszikusai és a felvétel története.

Szerző: Leandro Alegsa

A Led Zeppelin IV a Led Zeppelin nevű rockzenekar negyedik albuma, bár a kiadvány hivatalos címe valójában a borítón látható szimbólumok sora: . Mivel ezeket a jeleket nem lehet egyszerűen kimondani, a lemez a köznyelvben többféle néven ismert: Led Zeppelin IV, „A negyedik album”, „Zoso”, „Symbols” vagy egyszerűen „Untitled”.

Felvétel és hangzás

Az albumot 1971-ben rögzítették különböző helyszíneken, többek között a híres nagy házban, a Headley Grange-ban, ahol a zenekar a mobil stúdiót használva – a korszakra jellemző, természetes, élő hangzásra törekedve – vette fel a dalokat. A lemez producere Jimmy Page volt, és a felvételeken a zenekar tagjai: Robert Plant (ének), Jimmy Page (gitár), John Paul Jones (basszus, billentyűk) és John Bonham (dobok) közreműködtek.

Az album zenei értelemben változatos: találhatóak rajta akusztikus, bluesos és kemény rock számok egyaránt, továbbá kísérletező felvételi technikák és rétegzett hangszerelések. Ez a sokszínűség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az anyag hosszú távon is frissnek és meghatározónak bizonyult a rockzenében.

Főbb dalok és élő szereplésük

  • Stairway to Heaven – az album legismertebb és talán legismertebb rockdalává vált; hosszú, fokozatosan építkező szerkezetével és Jimmy Page ikonikus gitárszólójával a klasszikus rock egyik meghatározó szerzeménye lett.
  • Rock and Roll – energikus, rock and roll ihletésű szám, amelyet a zenekar a lemez megjelenése utáni koncertek többségén játszott.
  • Black Dog – súlyos riffre épülő dal, amely szintén állandó koncerttétel volt.
  • Going to California – akusztikus jellegű, elgondolkodtató szám, amely a zenekar lágyabb oldalát mutatja be.

Borító és a szimbólumok

A borító szándékosan cím nélküli: a külső oldalon egy kopott falrésszel és egy bekeretezett festménnyel találkozik a néző, míg a belső anyagon mind a négy zenészre utaló egyéni szimbólum szerepel. Ezek közül Jimmy Page jelét gyakran „Zoso”-ként emlegetik, de a gitáros ritkán magyarázta el a pontos jelentését. John Paul Jones jelképe egy háromágú csomópont (triquetra), Robert Planté egy toll egy körben, John Bonhamé pedig három egymásba fonódó kör — mindegyik szimbólum a tag személyes identitását és szerepét jelképezi.

Fogadtatás és örökség

Megjelenésekor az album gyorsan népszerűvé vált: a dalok rendszeres szereplőivé váltak az amerikai és brit rádiók műsorának, és a lemez az évek során hatalmas közönségsikert aratott. Kritikai megítélése eleinte vegyes volt, de rövidesen klasszikus státuszt szerzett, és ma a rocktörténelem egyik legfontosabb és legbefolyásosabb albumaként tartják számon.

Az album gazdagította a rockzene palettáját, hatással volt a hard rock és a heavy metal későbbi fejlődésére, és számos zenekarra volt inspiráló erő. A lemez dalai – különösen a „Stairway to Heaven” – generációk számára válnak zenei mércévé, és máig gyakori elemei a klasszikus rock rádióknak és élő koncerteknek.

Érdekességek

  • A felvételek során a zenekar több helyszínen dolgozott, hogy különböző akusztikai hatásokat érjen el.
  • A borító cím nélküli voltát és a szimbólumok rejtélyét a zenekar tudatos döntésként kezelte, így hagyva helyet a hallgatói értelmezésnek.
  • Az album világszinten óriási példányszámban kelt el, és ma is a legnagyobb hatású rocklemeznek számít a legtöbb zenerajongó és kritikus szerint.

Összességében a Led Zeppelin IV nemcsak a zenekar pályafutásának egyik csúcspontja, hanem a rockzene kanonizált mérföldköve is: változatos dalai, erős produkciója és máig vitathatatlan hatása révén az album generációk számára jelent mércét.

A négy szimbólum

A zenekar úgy döntött, hogy erre az albumra nem adnak normális nevet, hogy az emberek csak hallgassák a zenét anélkül, hogy törődnének a címmel, és téves elvárásokat támasztanának. Jimmy Page-nek az az ötlete támadt, hogy a zenekar minden egyes tagja válassza ki a saját szimbólumát, amely az album címén képviseli őt. A Led Zeppelin pályafutása során és azt követően a zenekar minden egyes tagja szorosan kötődött a saját szimbólumához, és az album megjelenése után is mindannyian használták azt. John Bonham például a három gyűrűt használta a nagydobján, Jimmy Page pedig a Zoso szimbólumot használta az erősítőjén, még a 2007-es, a londoni 02 Arena-ban tartott újraegyesülési koncerten is.

Balról jobbra: Jimmy Page, John Paul Jones, John Bonham és Robert Plant szimbóluma.Zoom
Balról jobbra: Jimmy Page, John Paul Jones, John Bonham és Robert Plant szimbóluma.

Kérdések és válaszok

K: Mi a Led Zeppelin IV valódi címe?


V: A Led Zeppelin IV valódi címe cím nélküli, de mivel ezeket a szimbólumokat nem lehet kimondani, ezért normális, ha csak azt mondjuk, hogy Led Zeppelin IV. Néhányan úgy is hívják, hogy A negyedik album, 'Zoso', Symbols.

K: Mikor jelent meg az album?


V: A Led Zeppelin IV 1971. november 8-án jelent meg.

K: Hol vették fel az albumot?


V: Az albumot egy nagy házban, a Headley Grange-ban vették fel 1971-ben.

K: Milyen műfajokat és felvételi technikákat használtak az albumon?


V: Ezen az albumon a zenekar sokféle műfajt és felvételi technikát használt; voltak rock and roll dalok, akusztikus dalok és súlyos blues dalok.

K: Melyik a leghíresebb dal erről az albumról?


V: A leghíresebb dal erről az albumról a "Stairway to Heaven".
K: A "Stairway to Heaven" minden idők egyik legjobb dalának számít? V: Sok rajongó és kritikus szerint a "Stairway to Heaven" minden idők egyik legjobb dala, ha nem a legjobb.

K: Vannak más figyelemre méltó dalok is az albumon? V: Igen, sok más figyelemre méltó dal is van ezen az albumon; a "Rock and Roll"-t szinte minden koncerten játszották a megjelenése után, míg az olyan dalokat, mint a "Black Dog" és a "Going to California" a legtöbb koncerten játszották. Ezek mindegyike az amerikai rockrádiók állandó slágere lett.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3