Lázár-Taxon
A paleontológiában a Lázár-taxon (többes számban taxonok) olyan taxon, amely eltűnik a fosszilis feljegyzések egy vagy több időszakából, hogy később újra megjelenjen. A kifejezés János evangéliumára utal, amelyben Jézus állítólag feltámasztotta Lázárt a halálból. A Lázár-taxonok vagy (helyi) kihalás miatt fordulnak elő, később újratermelődnek, vagy mintavételi leletként. A fosszilis feljegyzések tökéletlenek (az élőlényeknek csak nagyon kis hányada fosszilizálódik), és tartalmaznak olyan hézagokat, amelyeket nem feltétlenül a kihalás okoz, különösen akkor, ha egy taxon egyedszáma nagyon alacsony.
A fogalmat a paleontológiában dolgozták ki, ahol egy nagyobb kihalási eseményt követően egyes csoportok évmilliók után újra felbukkannak. A szokásos magyarázat az, hogy a számuk annyira lecsökkent, hogy a megkövesedésük esélye rendkívül alacsony volt. Aztán fokozatosan újraéledt a számuk.
Az ötlet története
1974-ben Batten rámutatott, hogy az alsó-triászból hiányoznak azok a nemzetségek és fajok, amelyek a permben jelen voltak, de 20 millió évvel később, a középső-triászban újra megjelentek. Jablonski később a "Lázár-taxon" kifejezést alkotta meg azokra a fajokra és nemzetségekre, amelyek eltűnnek a fosszilis feljegyzésekből, hogy később, amikor a körülmények visszatérnek a normális kerékvágásba, újra megjelenjenek.
Élő példák
Van néhány jól ismert példa arra, hogy ez a mai fajokkal is megtörtént.
Néhány jól ismert példa:
- Úgy gondolták, hogy a csuklós úszójú halak egy teljes kládja, a Coelacanthimorpha alosztály 80 millió évvel ezelőtt kihalt. Aztán 1938-ban találtak egy Coelacanthot (Latimeria).
- A Monoplacophora, a puhatestűek egy osztálya a középső devonban (~380 millió évvel ezelőtt) kihaltnak hitték, mígnem 1952-ben Costa Rica partjainál mély vízben élő példányokat fedeztek fel.
- A hajnali mamutfenyő vagy Metasequoia, a tűlevelűek nemzetségébe tartozó fát először 1941-ben Shigeru Miki írta le a mezozoikumból származó fosszíliaként, de 1944-ben a kínai Modaoxiban egy kisebb állományt fedeztek fel.
- A hegyi törpe oposszumot (Burramys parvus), Ausztrália egyetlen valóban téli álmot alvó erszényesét, amelyet eredetileg a fosszilis emlékekből ismertek, 1966-ban fedezték fel.
Coelacanth Latimeria chalumnae.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Lázár-taxon?
V: A Lázár-taxon olyan taxon, amely eltűnik a fosszilis feljegyzések egy vagy több időszakából, hogy később újra megjelenjen.
K: Honnan származik a Lázár taxon kifejezés?
V: A Lázár-taxon kifejezés János evangéliumára utal, amelyben Jézus állítólag feltámasztotta Lázárt a halálból.
K: Miért fordul elő a Lázár-taxon?
V: A Lázár-taxonok vagy (helyi) kihalás miatt, később újratermelődve, vagy mintavételi leletként fordulnak elő.
K: Miért tökéletlenek a fosszilis feljegyzések?
V: A fosszilis feljegyzések azért tökéletlenek, mert az élőlényeknek csak egy nagyon kis hányada fosszilizálódik, és olyan hézagokat tartalmaz, amelyeket nem feltétlenül a kihalás okoz, különösen akkor, ha egy taxonban az egyedek száma nagyon alacsony.
K: Mi történik egyes paleontológiai csoportokkal egy nagyobb kihalási esemény után?
V: Egy nagyobb kihalási esemény után a paleontológiában egyes csoportok évmilliók után újra megjelennek.
K: Mi a szokásos magyarázata annak, hogy egyes csoportok egy nagyobb kihalási esemény után újra felbukkannak a paleontológiában?
V: A szokásos magyarázat az, hogy a számuk olyan alacsonyra szorult, hogy a megkövesedésük esélye rendkívül alacsony volt. Aztán fokozatosan újraéledt a számuk.
K: Melyik területen alakult ki a Lázár-taxon fogalma?
V: A Lázár-taxon fogalmát a paleontológiában dolgozták ki.
