A kartus egy ókori egyiptomi fáraó hieroglifikus szimbóluma: egy Ovális alakú keret, egyik végén rövid vízszintes záróvonallal, amely jelzi, hogy a benne található felirat egy királyi név. A forma (egy zárt hurkot idéző ovális) a védelem és az örökkévalóság szimbóluma volt, és a későbbi írásmódokban a kartus jelölte a név mágiáját és védelmét.
A kartust a negyedik dinasztia elején kezdték el rendszeresen használni, Sneferu fáraó idejétől fogva. Általában függőleges elrendezésű volt, a név alján vagy egyik végén rövid vízszintes vonallal, de ha az elrendezés megkívánta, előfordult, hogy vízszintesen írták, ilyenkor a bal oldalon volt a záróvonal. Az ókori egyiptomi neve a keretnek a shenu volt. A későbbi, egyszerűsödött írásformákban — különösen a demotikus írásban — a kartus ábrázolása gyakran csak egy pár zárójelre és egy függőleges vonalra redukálódott.
Az egyiptomi királyi titulussal kapcsolatosan öt hagyományos név szerepelt: ezek közül a prenomen (trónnév) és a születéskor kapott, úgynevezett nomen voltak azok, amelyeket rendszeresen kartusszal körülzártak. A prenomenhez gyakran társult a „Ra fia” (Sa-Ra) formulázás, ami az uralkodó isteni eredetét hangsúlyozta.
Az amuletteket időnként kartus formájában helyezték a sírokba: ilyen kis tárgyak a király neveit viselték, és rituális, védelmi célt szolgáltak a túlvilági utazásban. A kartusok – legyenek azok hieroglifákban, faragványokon vagy amuletteken – fontos segédeszközei a régészetnek, mert a bennük szereplő nevek segítségével pontosan lehet datálni sírokat és rétegeket.
Bár a kartust elsősorban a fáraók neveire tartották fenn, a későbbi korokban (például a Ptolemaiosz-korban) királyi családtagok nevein és népszerű amuletteken is megjelent. A kartusok jelentős szerepet játszottak a hieroglifák megfejtésében is: a Rosetta-kőhöz és más párhuzamos feliratokhoz kapcsolódó kartusokban található görög névformák (például Ptolemaiosz) segítették Jean-François Champolliont és más kutatókat a fonetikus jelölés felismerésében.
Ma a kartus egyaránt ismert tudományos és kulturális jelkép: az egyiptomi régészet, a múzeumok és a népszerű kultúra gyakran használja ékszerek, emléktárgyak és kiállítások motívumaként. Formája egyszerű, de erős vizuális üzenetet hordoz: a név védelmét, a királyi hatalom legitimációját és az időbeli folytonosságot.
