Arafura-tenger: Ausztrália és Új-Guinea közötti tenger

Fedezze fel az Arafura-tenger titkait: Ausztrália és Új-Guinea közötti sekély kontinentális talapzat, gazdag tengeri élővilág és stratégiai vizek.

Szerző: Leandro Alegsa

Koordináták: 135°0′E / 9.500°S 135.000°E / -9.500; 135.000

Az Arafura-tenger a Csendes-óceántól nyugatra fekszik. Az Ausztrália és Új-Guinea közötti kontinentális talapzatot fedi.

Földrajzi jellemzők

Az Arafura-tenger egy viszonylag sekély, kiterjedt tengerrész, amely Ausztrália és Új-Guinea északi partjai között helyezkedik el. A tenger a kontinenslemez folytatásaként a kontinens talapzatát fedi, ezért mélysége jellemzően kicsi: többnyire sekély vizek jellemzik, általában kevesebb mint 200 méter, sok helyen ennél is jóval kisebb (néhol 50–80 méter körüli átlagmélységgel).

Határok és kapcsolódó tengerek

Az Arafura-tenger északról Új-Guinea déli partjaihoz, délről Ausztrália északi partjaihoz kapcsolódik. Keleti irányban a Torres-szoros köti össze a korallzátonyokat és a Coral Sea-vel való átmenetet, nyugatra pedig kapcsolatban áll más indonéz-szigetvilági tengerekkel, amelyek az Indonéz Átjáró (Indonesian Throughflow) részét képezik.

Élővilág és ökológia

Élőhelyek: az Arafura-tenger partjai mentén kiterjedt mangrove-erdők, tengerifűmezők (seagrass) és sekély, iszapos aljzatok találhatók. Bár nem annyira korallzátony-dús, mint a Karib-tenger vagy a Great Barrier Reef, fontos hal- és rákállományoknak ad otthont.

  • Fontos gazdasági és táplálékforrások: rákok (különösen garnéla), demersalis halak és kagylófélék.
  • Gazdag madárvilág: a part menti élőhelyek számos tengeri és parti madárnak nyújtanak táplálkozó- és fészkelőhelyet.
  • Biológiai kapcsolatok: az Indonéz-szigetek és az észak-ausztrál partvidék felé mutató vízáramlások miatt az Arafura-tenger fontos szerepet játszik a régió ökológiai hálózatában.

Áramlások és éghajlat

A térségre a monszunális szelek és éves áramlási változások jellemzők: a szezonális szelek megfordítják a felszíni áramlásokat, ami befolyásolja az ökológiai folyamatokat és a halászatot. Emellett a régió része az Indonéz Átjárónak, amely a Csendes-óceán és az Indiai-óceán közötti vízcserét segíti.

Gazdasági jelentőség

Az Arafura-tenger fontos szerepet tölt be a helyi gazdaságokban:

  • Halgazdálkodás: a térségben folytatott kereskedelmi és kisebb léptékű helyi halászat sok közösség megélhetését biztosítja.
  • Természeti erőforrások: a tengeraljzat és a környező területek potenciális szénhidrogénlelőhelyeket és más ásványi készleteket rejthetnek, ezért időnként olaj- és gázkutatások folynak a közelben.
  • Hajózás: bár nem minden részén sűrű a nemzetközi hajóforgalom, a régió tengeri útvonalai fontosak a helyi és regionális kereskedelem számára.

Történeti és kulturális vonatkozások

A térség partjaihoz kapcsolódóan számos őslakos közösség (például az ausztráliai és a papua-i bennszülött népcsoportok) több évszázados tengeri hagyományokkal rendelkeznek: halászat, csónakhasználat és part menti élőhelyek fenntartása mindennapi életük része. A tenger korai európai felfedezései a 16–17. században kezdődtek, és a név eredete is a történelemben gyökerezik: az "Arafura" elnevezés a korai európai térképeken és útleírásokban jelent meg, valószínűleg a térség bennszülött népeire vagy a környező indonéz-szigetekre utaló kifejezésekből származtatva.

Környezeti kihívások és védelem

Az Arafura-tenger környezeti állapota több tényező által érintett:

  • Overfishing: a túlhalászat veszélyeztetheti az alapvető halállományokat és a helyi közösségek megélhetését.
  • Fejlesztési nyomás: energia- és ásványkutatások, valamint a fejlődő infrastruktúra potenciális hatásai a part menti ökoszisztémákra.
  • Éghajlatváltozás: a tengerszint emelkedése, a vízhőmérséklet változása és a hozzá kapcsolódó ökológiai hatások befolyásolják a mangrove- és seagrass-élőhelyeket.

A környezetvédelem és a fenntartható használat érdekében a régióban nemzetközi és kétoldalú egyezmények, valamint helyi természetvédelmi intézkedések próbálják szabályozni a halászatot és a kutatásokat, és védeni a fontos élőhelyeket.

Összegzés

Az Arafura-tenger a délkelet-ázsiai és az észak-ausztráliai ökoszisztémák közötti fontos kapcsolódási pont: sekély, produktív vizei számos fajnak és emberi közösségnek jelentenek táplálékforrást és megélhetést. Ugyanakkor a fenntartható gazdálkodás és a környezeti védelem kiemelt fontosságú annak érdekében, hogy a tenger ökológiai és gazdasági értékei hosszú távon megőrizhetők legyenek.

TérképZoom
Térkép

Földrajz

Az Arafura-tengert keletről a Torres-szoros, azon keresztül pedig a Korall-tenger, délről a Carpentaria-öböl, nyugatról a Timor-tenger, északnyugatról pedig a Banda- és a Ceram-tenger határolja. Hossza 1290 kilométer, szélessége 560 kilométer. A tenger mélysége többnyire 50-80 méter (165-265 láb), a mélység nyugat felé növekszik. Mivel sekély trópusi tenger, vizei a trópusi ciklonok kiindulópontjai.

A tenger az Arafura Shelf, a Sahul Shelf része. Amikor az utolsó jégkorszaki maximum idején alacsony volt a tengerszint, az Arafura Shelf, a Gulf of Carpentaria és a Torres-szoros egy nagy, lapos szárazföldi hidat alkotott. A híd összekötötte Ausztráliát és Új-Guineát, és lehetővé tette, hogy az emberek Ázsiából Ausztráliába költözzenek. Az egyesített szárazföldekből alakult ki a Szahul kontinens.



Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3