A Torres-szoros az ausztráliai Cape York és Új-Guinea közötti keskeny tenger. Szélessége mintegy 150 km (93 mérföld), és területe gazdag szigetekben, korallzátonyokban és homokpadokban. Az első európai, aki áthajózott a szoroson, Luis Váez de Torres volt 1606-ban; róla kapta a nevét a térség. A Torres-szoroshoz tartozó szigetek száma forrástól függően általában 240–300 között említett, a leggyakrabban idézett adat körülbelül 274 sziget; ezek közül azonban csak körülbelül 17 lakott. Míg a szigeteken élő közösségek lélekszáma nagyjából 6–7 ezer, addig a szárazföldi (Queensland és egyéb ausztrál területeken élő) Torres-szorosi származású emberek száma több tízezerre tehető (kb. 42 000).

Földrajz és természeti viszonyok

A szoros jelentős része sekély vízű: sok helyen a mélység általában csak néhány méter, ami rengeteg zátonyhoz és homokpadhoz vezet. Az árapályok és áramlatok erősek, ezért a térség hajózása helyenként veszélyes. A víz alatti élőhelyek – korallzátonyok, tengeri füves rétek (seagrass) és mangrove-övezetek – nagy biológiai sokféleséget tartanak fenn; előfordulnak például tevecsigák, teknősök, dugongok és számos hal- és korallfaj.

Kultúra és népesség

A szigetek hagyományos lakói a Torres-szorosi szigetek őslakos közösségei (Torres Strait Islanders), akik kulturálisan és nyelvileg is különböznek az ausztrál kontinens más őslakos csoportjaitól. Több helyi nyelv ismert, például a Kala Lagaw Ya és a Meriam Mir, valamint a helyi kreol nyelv. A közösségek erős tengeri kultúrával rendelkeznek, mindennapi életük, művészetük és ünnepeik a tengerhez, halászathoz és tengeri hagyományokhoz kötődnek.

Gazdaság és közlekedés

A helyi gazdaságban fontos szerepet játszik a kisebb léptékű halászat, a gyöngy- és kagylótenyésztés, a turizmus és a kézműves termékek (például népművészet). A szigetek közötti közlekedés hajókkal és kisebb repülőjáratokkal történik; a térség fő közigazgatási és közlekedési központja Csütörtök-sziget (Thursday Island).

Közigazgatás és nemzetközi jog

A szigetek Ausztrália részét képezik, és Queensland államhoz tartoznak. A helyi ügyek irányításában szerepet játszanak a helyi tanácsok és a Torres Strait Regional Authority (TSRA), valamint egyes állami és országos szervek. A két ország – Ausztrália és Pápua Új-Guinea – között létrejött megállapodások szabályozzák a határokat és a hagyományos használati jogokat: a két fél megállapodott a Torres-szoros határainak és a hagyományos halászati és átjárási jogok kezelésének módjáról (a Torres Strait Treaty-ről szóló megállapodás). Emiatt a Torres-szoros az egyik olyan régió, ahol Ausztrália közvetlen tengerparti/nemzetközi határvonalon találkozik Új-Guineával.

Veszélyek és védelem

A természetes értékek megőrzése fontos cél: a korallzátonyok sérülékenyek a klímaváltozás, a tengervíz felmelegedése és a korallfehéredés miatt, továbbá a túlhalászat és a szennyezés is kockázatot jelent. Több védelmi intézkedés és kutatási program foglalkozik a térség ökológiai állapotának monitorozásával és a fenntartható használat támogatásával.

Összefoglalva: a Torres-szoros stratégiai, kulturális és természeti szempontból is jelentős térség: sekély, szigetekben gazdag tengerrész, amely a Torres-szorosi népek otthona, valamint fontos határ- és védelmi terület Ausztrália és Új-Guinea között.