John Ball — középkori pap és a 1381-es angol parasztfelkelés ismert prédikátora

John Ball egy középkori pap és prédikátor volt, akit leginkább radikális társadalomkritikájáról és a jobbágyság elleni fellépéséről ismerünk. Összeütközésbe került a canterburyi érsekkel, miután prédikációkat kezdett tartani a munkaszolgálat (jobbágyság) és az uralkodó társadalmi rend ellen. Nézetei jelentős mértékben átfedtek a lollardok teológiai és társadalmi kritikáival: egyaránt bírálta az egyházi gazdagságot és a földbirtokosi kiváltságokat.

1381-ben John Ballt Wat Tyler kiszabadította a fogságból, és Tyler elkezdte meggyőzni a parasztokat, hogy csatlakozzanak a parasztfelkeléshez. Ball meggyőző, egyszerű nyelvezetű prédikációival buzdította a parasztokat az egyenlőség és a jobbágyság eltörlése mellett. Ballt a felkelés leverése után elfogták, és még az évben kivégezték; hagyatéka a paraszti mozgalmak és a társadalmi igazságosság kérdéseivel foglalkozó későbbi vitákban tovább élt.

Háttér

Valószínűleg a Colchester közelében fekvő Peldonban született, Joan és William Ball fiaként; a források születési évként gyakran a 1330-as éveket jelölik. Teológiai képzését Yorkban kapta, majd papi szolgálatot végzett különböző helyeken: többek között Norwichban és Colchesterben, valamint Kent megyében is megfordult. Kenti tartózkodása alatt, Maidstone-ban többször is fogságba vetették a kereszténységgel kapcsolatos, ellentmondásosnak tartott nézetei miatt.

Ball prédikációi nemcsak vallási, hanem világias egyenlőséget hirdettek is; legismertebb állítása a középkori krónikákban megőrzött bon mot: "When Adam delved and Eve span, who was then the gentleman?" — magyarul nagyjából: "Amikor Ádám ásott és Éva fonott, ki volt akkor úr?" Ez a mondat a munkás alapú társadalmi egyenlőség gondolatát sűríti össze, és gyakran idézik Ball radikális ikonjaként.

Prédikációi és tevékenysége miatt többször tartóztatták le és engedték szabadon; a 1381-es parasztfelkelésig tartó évek folyamán ismétlődő konfrontációi az egyházi és világi hatalommal fokozódtak.

Kapcsolat a parasztfelkeléssel

A felkelés kirobbanásakor Wat Tyler szerepe és szervezőképessége miatt Ball számára fordulat következett: Tyler kiszabadította a fogságából, és Ball csatlakozott a felkelőkhez mint lelkipásztori és propagandista vezető. A felkelők vonulása során eljutottak London küszöbéig, ahol a helyzet rövid időre kicsúszott az ellenőrzés alól: a város kapuit megnyitották a tömeg előtt, a felkelők bevonultak és több hivatalos épületet, köztük a Tower környékét is megtámadták. A felkelők egy csoportja megölte a Canterbury érsekét és más tekintélyes személyeket.

II. Richárd király – aki akkor még fiatal volt – először Mile Endnél találkozott a felkelőkkel, és első tárgyalások során átmeneti engedményeket tett, többek között ígéretet tett a munkaszolgálat eltörlésére. (A találkozó helye a forrásokban Mile End néven szerepel.) A békeszerű tárgyalásokat azonban zavarták az események: később, amikor a király és vezetői a városfalakon kívül újabb egyeztetésre mentek, a helyzet kiéleződött — abban a találkozóban Tyler életét vesztette (a kortársak beszámolói szerint a város polgári vezetésével folytatott összetűzésben), és a felkelés katonailag megtörni látszott.

John Ball szerepe a mozgalomban elsősorban lelki és ideológiai volt: buzdította a parasztokat és magyarázta a felkelés céljait. A felkelés leverése után a királyi hatalom szigorú megtorlást alkalmazott: a vezetőket elfogták és a kor szokásai szerint nyilvánosan megbüntették. John Ballt 1381-ben elfogták és kivégezték; a kortárs források szerint kivégzése nyilvános volt és súlyos testi büntetéssel járt, ahogyan azt akkoriban a lázadók vezetőivel szemben alkalmazták.

Örökség

John Ball alakja a későbbi korok történetírásában és irodalmában a társadalmi egyenlőség és a paraszti ellenállás jelképe lett. Prédikációi és a parasztfelkelés eseményei felhívták a figyelmet a 14. századi Anglia társadalmi feszültségeire: a járványok, gazdasági válságok és a földbirtokosokkal szembeni terhek növekedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a parasztság hangot kívánt adni követeléseinek. Ball gondolatai – különösen a közvetlen, provokatív kérdések az uralkodó osztály jogosságáról – hatottak a későbbi politikai és társadalmi vitákra, és történeti emlékezetében gyakran a radikális igazságosság jelképévé vált.

• Főbb jellemzők: lollard befolyás, radikális társadalomkritika, egyszerű, közérthető prédikációk.
• Legismertebb mondat: "When Adam delved and Eve span..." — a társadalmi egyenlőség szimbolikus kérdése.
• Vég: a 1381-es parasztfelkelés leverését követően elfogták és kivégezték; emlékezete azonban fennmaradt.